Magyar Narancs: Remény 2018 címmel közös rendezvényük lesz a hónap közepén. Új politikai projektről beszélhetünk?
Kész Zoltán: Minden választókerületben erős jelöltet kell találni, aki le tudja győzni a Fidesz emberét. Másodlagos kérdés, hogy független vagy pártjelöltről van-e szó. Mi függetlenként egymást erősítjük, azt üzenjük a választóknak, hogy ha helyben mindenki az esélyes jelölteket támogatja, akkor eltakarítható a Fidesz 2018-ban.
Mellár Tamás: Az ellenzéki pártokat is szeretnénk kényszerhelyzetbe hozni: ne abban legyenek érdekeltek, hogy minél több helyre tolják be a saját embereiket, hanem támogassák mindenhol a legmegfelelőbb jelöltet. Országosan egyelőre hárman vagyunk, akik függetlenként a győzelem reményében indulunk, Ács Sándornét lehet még említeni Sárbogárdról. Tapasztalatot cserélünk, segítjük egymást bizonyos dolgokban. Ez számomra fontos, mert a politikában új bálozónak számítok. Nem bánnánk, ha a publicitás hatására mások is kedvet kapnának a független indulásra, bár természetesen nem lesz 106 független jelölt, a pártok képviselőire is szükség van. Mégis, ha többen lennénk, az változtathatna az ellenzéki pártok magatartásán. Jelenleg sajnos a saját rövid távú érdekeiket helyezik előtérbe.
| ||
Kész Zoltán: A lényeg, hogy helyben ismert, erős képviselőjelöltekkel fussunk neki a választásnak, ne ejtőernyősöket támogassanak a pártok. Vannak nagyon jó pártos jelöltek is: Hadházy Ákosnak van esélye Szekszárdon, Gémesi Györgynek Gödöllőn, Hiszékeny Dezsőnek Angyalföldön, Hajdu Lászlónak a XV. kerületben.
MN: Két-három független jelölt támogatásából még nem lesz se közös lista, se koordinált indulás az ellenzéki oldalon.
Kész Zoltán: A váltásban gondolkodó pártoknak azt a stratégiát kell végigvinniük, hogy mindenhol egy jelölt álljon az állampárti, fideszes jelölttel szemben. Ha lesznek olyan bölcsek, hogy ebben megállapodnak, akkor a pártérdek találkozik a választói akarattal, és előállhat egy katartikus pillanat, amelyben simán megverjük a Fideszt.
Mellár Tamás: Tényleg salamoni bölcsességre lenne szükség. Amikor a bibliai történetben Salamon király nem tudja eldönteni, a két asszony közül melyiket illeti az újszülött gyermek, kihúzza a kardját, és azt mondja, ketté fogja vágni. Ekkor az asszony, akié valójában a gyerek, inkább lemond róla, hogy tovább élhessen. Tudjanak már az ellenzéki pártok is lemondani egy-egy kerületről, ahol nem az ő jelöltjük a legesélyesebb! Így végül az ellenzék nyerné a mandátumot, és nem a kormánypárt húzna be újabb pontot.
MN: Az egy az egy elleni felállásba beleértik a Jobbikkal való együttműködést is?
Mellár Tamás: Én feltétlenül, tárgyaltam is Vona Gáborral, a Jobbik elnökével.
Kész Zoltán: 2015-ben kategorikusan kijelentettem, hogy a Jobbik segítségéből nem kérek, a Jobbikkal szemben is nyertem az időközi választáson. Mára azt látjuk, hogy Magyarországot a szélsőjobb kormányozza, és nem a Jobbik a szélsőjobboldali párt, hanem a Fidesz. Ezért az én álláspontom is változott, a Jobbik szavazóira is ugyanúgy számítok, mint minden más józan választópolgárra.
MN: Rendes kormányzásban is benne lennének a Jobbikkal, vagy a jogállami keretek visszaállítása, a választási szabályok arányosítása után előre hozott választásokat írnának ki?
Kész Zoltán: A második megoldásban is látok fantáziát, de a hangsúly most azon van, hogy a pártok belássák, felelősségük van a Fidesz közös leváltásában.
Mellár Tamás: Ma illiberális államot építünk, a fékek és ellensúlyok, a demokratikus jogok nem működnek, a sajtószabadsággal óriási bajok vannak. Ha sikerülne leváltani a kormányt, az új kormány tagjai – bármilyen széles bázisról érkezzenek is – biztosan meg tudnának állapodni egy csomó elengedhetetlen közjogi átalakításban. Ezek az ügyek aztán idővel elfogynának, és előkerülhetnének áthidalhatatlan szakpolitikai ellentétek, ami miatt elképzelhető, hogy arányos, kétfordulós rendszerben idő előtt kellene kiírni az új választásokat. De még ha nem is lennének előre hozott választások, a Jobbiknak egyedül nem lehetne sem sima, sem kétharmados többsége, ezért a többi párt ellenőrizni tudná. Jóval kisebb veszélyt jelentene egy 20–30 százalékos Jobbik a kormánykoalíció tagjaként, mint ha az egyre szélsőségesebb, egyszemélyi, diktatórikus vezetés irányába sodródó Fidesz még egyszer nyerne. Pláne, ha kétharmaddal.
MN: Jelenleg a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt. Nem probléma, hogy egy széles ellenzéki összefogásnak óhatatlanul a Jobbik lenne a vezető ereje?
Kész Zoltán: Én nem így látom a számokat. A Fidesz centrális erőtere azért hatékony, mert egyensúlyt képez a Jobbik és a többi ellenzéki erő között. Amint ez a képlet borul, az egyik oldal nagyon lehagyja a másikat, összeomlik a mutatvány. Ez jelenleg nincs így, nagyjából egyenlő súlyú tömbök vannak a két ellenzéki oldalon, ezért kellene együttműködniük. Ha mindenhol feláll „az esélyes jelölt”, nagyon meg lehet verni a Fideszt. Ez működött nálam Veszprémben és a környező településeken, egy hónappal később a jobbikos Rig Lajosnak is ezzel a jelszóval voltak kint a plakátjai Tapolcán. Az emberek értik ezt.
Mellár Tamás: A mai erőviszonyok között a Jobbik nélkül biztosan nem lehet leváltani a kormányt, márpedig mindkettőnknek ez a célja. Ha nem sikerül, azért Magyarország súlyos árat fog fizetni. Ha nem is lépünk ki az EU-ból, mindenképpen a külső körre fogunk szorulni, egyre erőteljesebb kapcsolatokat építünk ki az oroszokkal és a törökökkel, kelet felé orientálódunk, megvalósul a paksi atomerőmű-bővítés, további jogkorlátozások jönnek a civil szervezeteknél. Minél tovább marad hatalomban a kormány, annál nagyobb társadalmi traumával jár majd a bukása. Ha most van rá sansz – és szerintem van –, hogy békés úton, választáson lehessen leváltani a Fideszt, akkor mindent meg kell tenni ennek érdekében.
MN: Egyelőre nem látni a közeledést a Jobbik és a baloldali-liberális ellenzék között, sőt a baloldali pártok egymásra is jelölteket indítanak. Miben reménykednek?
Mellár Tamás: A pártok most az amerikai filmekből ismert játékot játsszák: két – vagy esetünkben még több – autó halad egymás felé, és az a kérdés, melyik fogja hamarabb elrántani a kormányt. A többség arra játszik, hogy a függetlenségét hangsúlyozva megerősödik, és a tárgyalásokon jobb pozícióból indulva diktálni tud majd. Szerintem túlnyomó többségük december végére rá fog jönni, hogy ennek a játéknak vége van, és az egyezség útjára kell lépni. Különben nyilvánvalóan veszítenek.
Kész Zoltán: A politikában öt hónap rengeteg idő. Lehet, hogy nem is december végén, hanem február elején fognak megegyezni a 106 jelöltben. Nekem egy elvi megállapodásom már van azokkal a pártokkal, amelyek 2015-ben támogattak. A nap végére a többi körzetben is együttműködés lesz, különben a pártok jó része nem kerül be a parlamentbe.
MN: Az történik, hogy például az Együtt képviselőjelöltet állított Veszprémben, de tudja, hogy önt fogják támogatni?
Kész Zoltán: Nem az Együttről beszélek, hanem több olyan pártról, amely hivatalosan vagy nem hivatalosan már bejelentett valakit, de bízom benne, hogy végül engem fog támogatni. Minden pártban vannak nagyon értékes emberek, és vannak függetlenek is, akik nyerni tudnak 2018-ban. Ha már az Együttet említette, Szabó Szabolcs Csepelen biztosan megint nyerni tud majd Rezsi Szilárddal szemben.
MN: A pártokkal közösen vagy külön-külön tárgyalnak?
Mellár Tamás: Ebben eddig nem volt koordináció. Az én esetemben arról folynak a tárgyalások, hogy a két pécsi választókörzetet hogyan osszuk fel. Több megoldás is van. A legerősebb nyilván az, ha nem indítanak ellenem senkit, de ha egy párt nem indít jelöltet mind a 106 körzetben, 150 milliónyi kampánytámogatást rögtön elveszít. Az is elképzelhető, hogy indítanak egy nem túlzottan ismert jelöltet, és nem is nagyon kampányolnak mellette.
Kész Zoltán: Aki 150 millió forintra játszik, az vereségre árazza be magát. A másik dolog, ami elő szokott jönni a pártoknál, hogy ha független jelöltet támogatnak, nem kapják meg a töredékszavazatokat. Erre meg azt mondom, hogy ha nyerek Veszprémben, azzal már egy ember bent van a parlamentben. Nem 0,12 százalék miatt kell aggódni, ami egy vesztes töredékszavazataiból jöhetne a pártlistára. A Fidesznek 2014-ben a 106-ból 26 helyen volt abszolút többsége, legalább 80 helyen meg lehet verni. Az „esélyes jelölt” taktikával kijön a matek.
MN: A kampánytámogatás és a töredékszavazatok mellett van még egy érv a függetlenek támogatása ellen. Ahhoz, hogy egy párt képviselői listáján is bekerülhessenek a parlamentbe, legalább 27 egyéni jelölt kell. Ha az ellenzéki pártok nem állítanak közös listát, ez már elég erős korlát.
Kész Zoltán: Ha nincs megállapodás, ha nincs koordináció, akkor sokan egyáltalán nem lesznek bent a parlamentben. Ha vannak közös jelöltek, garantálom, hogy minden pártnak több képviselője lesz, mint most. Kivéve persze a Fidesz–KDNP-t.
Mellár Tamás: Az a taktika is működhet, hogy ott indítson mindenki jelöltet, ahol borzasztó kicsi az esély a Fidesz legyőzésére. 27-et össze lehet szedni, bár budapestinek is kell benne lennie, ott pedig szinte minden kerület nyerhető lenne.
MN: Fontosnak gondolnák, hogy az egyéni választókerületi megállapodás mellett közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt is induljon Orbán Viktorral szemben?
Kész Zoltán: Tradicionálisan a magyar választók szeretnek egy vezért követni, még az ellenzéki oldalon is. Most viszont a 106 választókerület hangsúlyosabb, mint a pártlista. Ha 106 helyen tudunk valós alternatívát mutatni, akkor nem az a hangsúlyos, hogy ki a miniszterelnök-jelölt. Sokkal több körzet nyerhető, mint azt a 2014-es számok alapján gondolnánk. Navracsics Tibor 2014-ben 22 százalékpontot vert az akkori baloldali jelöltre Veszprémben, én egy évvel később 10 százalékpontot adtam a fideszesnek. Mindenhol megfordítható a verseny.
Mellár Tamás: Fontos lenne egy posszibilis miniszterelnök-jelölt, mert növelné a részvételi arányt. Sőt egy árnyékkormány típusú bejelentést is el tudok képzelni: 8–10 elismert, feddhetetlen erkölcsű, szakmailag bizonyított személy erőt adhatna, és azt mutatná az embereknek, hogy a Fidesz leváltása után jó kezekben lesz az ország. Annak idején Orbánék pontosan ezzel nyertek, a 2010 előtti szellemi holdudvaruk – amelynek magam is tagja voltam – azt sugallta, hogy a Fidesz komoly erő. Komoly szakmai javaslatok voltak mögöttük, csak hát ezekből aztán semmit sem valósítottak meg, és azóta a szellemi háttér is elpárolgott a Fidesz mögül.
MN: Azt el tudnák fogadni, ha Vona Gábor lenne a közös miniszterelnök-jelölt?
Mellár Tamás: Nem lenne célszerű, pontosan azért nem, amiért mi sem lépünk be valamelyik ellenzéki pártba. Egy jobbikos miniszterelnök-jelölt leszűkítené a lehetőségeket, aki a Jobbikot annyira nem kedveli, nem menne el szavazni. Olyan miniszterelnök-jelöltre lenne szükség, aki nem kötődik egyik párthoz sem, mert így szélesebb támogatottságot tudna szerezni. Ez áll a majdani kormányt reprezentáló szakemberekre is.
Kész Zoltán: A napokban keresett meg egy ellenzéki párt vezetője, hogy miért nem akarom a párt logóját magam mögött látni. Nagyon egyszerű: éppen a pártok miatt. 2015-ben hat párt támogatott, most valószínűleg még többen fognak. Ha valakinek a logóját odateszem, kizárom a másik nyolcat. Hát, hülye vagyok én, hogy leszűkítsem a támogatóim körét? Pont abba az irányba kellene elmenni, hogy minél szélesebb konszenzust teremtsünk magunk mögött mind a választópolgárok, mind a pártok szintjén.
MN: Független képviselőként mennyire tudnának érdemi hatást kifejteni a parlamentben?
Kész Zoltán: Vannak bizonyos házszabályi rendelkezések, amelyek szűkítik a hatásköreinket, felszólalási lehetőségeinket. Ha az ellenzék kormányra kerül 2018-ban, biztos vagyok benne, hogy ezeket a hatásköröket visszaadjuk, hiszen a képviseleti demokrácia nem arról szól, amit a Fidesz felépített az elmúlt hét évben.
Mellár Tamás: Ha több független jelölt jutna be, érdemes lenne visszaadni a frakcióalakítási lehetőséget is.
MN: A Fidesz mostanában több felmérés szerint is erősödik, de legalábbis biztosan nem csökken a támogatottsága. Mit ront el az ellenzék?
Kész Zoltán: Szerintem a Fidesz nem tudott nőni, nem tudtak a kétmilliós táboruknál több embert megszólítani.
MN: A tavalyi kvótanépszavazáson majdnem 3 millió 400 ezren szavaztak a kormány álláspontjára.
Kész Zoltán: Az nem választás volt, hanem végeredményben egy érvénytelen népszavazás. A közvélemény-kutatásokról pedig annyit, hogy amint megkeresik a választópolgárt, arra fog gondolni, hogy ez egy fideszes cég, és tudja a telefonszámomat. A legbiztosabb, ha azt mondja, hogy a Fideszre fog szavazni. Iszonyatosan felülmérik őket minden kutatásban.
Mellár Tamás: Németországban az AfD-t mérték jócskán alul a kutatások, mert az emberek nem vallották meg a valós preferenciáikat. Ugyanez játszódott le a Jobbiknál is 2014-ben, és még erőteljesebben a korábbi európai parlamenti választáson. Egyértelmű, hogy a félelem légköre ma is szerepet játszhat. Miközben a Fidesz erősödik, nem csökken azok köre, akiknek nincs pártjuk, vagy nem akarnak elmenni szavazni. Az dönt majd el mindent 2018-ban, hogy ebből a szürke masszából hány embert lehet az urnákhoz vinni.
MN: Ha el is fogadjuk, hogy a Fideszt túlmérik a közvélemény-kutatások, ha gyengülnének, a tendenciát azért csak látnunk kellene.
Kész Zoltán: Az összes fontos időközi választás előtt két-három héttel papíron fölényesen vezetett a Fidesz, aztán akkora pofonokat kapott, hogy csak na. Ezek a mérések már nem a valós állapotot mutatják, ha kimegyünk az utcára, olyan leváltó hangulattal találkozunk, mint utoljára talán 2006 őszén. Két-két és fél millió ember jelenleg a bizonytalanok táborát szaporítja, ők dönthetik el a választást.
MN: A fontos időközi választások még a menekültügy kampánytémává emelése előtt voltak, sőt, az amerikai kitiltási botrány és a netadós tüntetések miatt akkor lejtmenetben volt a Fidesz.
Kész Zoltán: Nem látom, hogy azóta nőtt volna a szavazótáboruk. 2014-ben 2,2 millióan szavaztak rájuk, most körülbelül 2 millió szavazója lehet a Fidesznek.
MN: Sokan mondják, hogy a közjogi átalakítások és a további hosszú évekre bebetonozott tisztségviselők miatt, ha csak sima többséggel nyer az ellenzék, rövid úton ellehetetlenülne az ország irányítása.
Kész Zoltán: Ezért hiszek abban, hogy ha minden választókerületben egy jelölt marad a fideszessel szemben, akkor nagyon, akár kétharmaddal is lehet győzni. Másnap el lehet küldeni azokat az embereket, akik Magyarország demokráciadeficitjéért felelősek, fel lehet építeni egy új országot, egy igazságos választási rendszert.
Mellár Tamás: 52 százalékkal is sok mindent lehet tenni. A kormány oly mértékben hágta át a meglévő törvényeket is, hogy pusztán ezek bevasalásával számos országos intézmény vezetőjét fel lehetne menteni, függetlenül a kinevezésük időtartamától. A váltásnak lélektani hatása is lenne, dominóeffektust indíthatna el. Azok a köztisztviselők, akik a hierarchia alsóbb fokain ma nem merik kinyitni a szájukat, előhozhatnának újabb ügyeket, megkönnyíthetnék az intézmények megtisztítását. Láttam én már a Kádár-rendszernek a nagyon gyors összeomlását, pedig korábban azt gondoltam, hogy még évtizedekig benne fogok élni.
Kész Zoltán: Ma sem annyira magabiztos a kormány. A parlament előtt van egy törvénymódosítás, amit a kamupártokra hivatkozva nyújtottak be. Ezt támogatnám is, ha nem lenne egy olyan hátsó szándéka, hogy az utolsó pillanatos visszalépéseket akadályozza. Láthatóan be van tojva a Fidesz az egyéni választókerületektől, és ez az utolsó alkalmuk, hogy változtassanak a választási törvényen. Az ellenzéki képviselők felelőssége óriási: ne adják a Fidesz alá a lovat, ne szavazzák meg a kétharmados törvénymódosítást.
MN: Akkor is elindulnak, ha nem minden ellenzéki párt támogatná önöket?
Kész Zoltán: A választók felé van elszámolnivalóm. Felmérések szerint 8 százalékponttal vezetek, olyan mérésünk is van, hogy ha MSZP-s vagy DK-s jelölt indul, nagy Fidesz-győzelem várható. Ha más be tudja bizonyítani, hogy esélyesebb, én szívesen visszalépek. Jelenleg nincs ilyen ember Veszprémben.
Mellár Tamás: Korábban azt mondtam, ha a pártok többsége nem támogat, nem indulok el. Ezt annyiban módosítanám, hogy ha a közvélemény-kutatási eredmények szerint nincs olyan jelölt, akinek nagyobb a támogatottsága, akkor nem fogok visszalépni.
MN: Ha a Fidesz nyer 2018-ban, ellenzéki képviselőként is végigcsinálnának egy ciklust?
Kész Zoltán: Igen, hiszen csak úgy szerezhetem meg a mandátumot, hogy rám szavaznak az emberek, listán nem szerepelek majd. Ez nagy felelősség, nem lehet kibújni alóla. De nem fog nyerni a Fidesz.
Mellár Tamás: Igen, mert ha nyer is a Fidesz 2018-ban, nem mindegy, hogyan. Erős és jól felkészült ellenzéki képviselők megkeseríthetik az életüket. A szocialista rendszer bukása is azzal kezdődött, hogy néhány független, nem a Hazafias Népfront színeiben induló jelölt, például Király Zoltán bekerült a parlamentbe. Ez azt üzente, hogy meg lehet verni a rendszer embereit, holott akkor még nem verték meg őket, csak néhány ellenzéki képviselő volt a parlamentben. Önmagában is fontos, hogy harcba szálljunk, még akkor is, ha nem nyerünk. Látnia kell a jelenlegi hatalomnak, hogy nem tehet meg bármit, lesznek, akik ellenállnak. A hatalomnak olyan a természete, mint a gázoké, a rendelkezésére álló teret teljesen kitölti. 2010 után egy lopakodó diktatúraépítés indult el, a hatalom minden egyes résbe betüremkedett, a társadalom meg csóválta a fejét, de nem állt ellen. Ha ellenállt volna, lassabb lett volna a térfoglalás. A visszafoglalásnál is fontos, hogy ha nem is tudunk egyből győzni, legalább mutassunk példát az eddig passzív civil társadalomnak.
| Névjegyek Kész Zoltán (1974) angol szakos pedagógus, tankönyvszerző, sportriporter. 2015 februárjában a Navracsics Tibor megüresedett mandátumára kiírt veszprémi időközi választáson 42,8 százalékkal végzett az élen, majdnem 10 százalékponttal megelőzve a fideszes Némedi Lajost. Az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, a Liberálisok és a MoMa támogatta. Azóta független országgyűlési képviselő. Mellár Tamás (1954) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1998 és 2003 között a KSH elnöke. 2010 előtt Orbán Viktor gazdaságpolitikai tanácsadói közé tartozott, 2011-ig a Fidesz-közeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatójaként dolgozott, 2012-ig tagja volt a Professzorok Batthyány Körének is. Október elején jelentette be, hogy Baranya megyében független jelöltként elindulna a Fidesz ellen a 2018-as országgyűlési választáson. |
