Ketten börtönbe mennek, de Gyurcsány lehetett a sukorói eljárás fő célpontja

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 30.

Belpol

A Vagyonkezelő volt vezetőit ültetik le.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancs részletes beszámolót közöl a Sukoró-ügyben zajlott büntetőbírósági eljárásról. Megpróbáltuk rekonstruálni, a Kúria miért ítélte 3 év, illetve 2 év 6 hónap szabadságvesztésre Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV korábbi értékesítési vezetőjét. Tátrai e hónapban börtönbe vonult, Császy szeptemberben követi.

Részlet a cikkből:

A 2008-as sukorói telekcsere miatt indult büntetőperben első fokon Tátrait és Császyt is egy-egy évvel hosszabb büntetésre ítélte a Szolnoki Törvényszék, a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla azonban felmentette a vádlottakat, ezt követte az ügyészség fellebbezése nyomán harmadfokon a Kúria marasztaló ítélete. Mindketten politikailag motivált koncepciós per áldozatának tartják magukat, úgy vélik, ha a nyomozás alatt Gyurcsány Ferencre vallanak, megúszhatták volna a börtönt. Hasonlóan látja ezt Gyurcsány is. „Nem kétséges, hogy az eljárás fő célpontja kezdettől fogva én voltam. Meg is gyanúsítottak, de nem találtak olyan ügyészt, aki vállalta volna, hogy olyan vádat emel, amelyik még egy koncepciós perben sem állt volna meg” – magyarázza a volt miniszterelnök.

Császy és Tátrai a Kúrián

Császy és Tátrai a Kúrián

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

Bár a Kúria látszólag kimondta a végső szót, Császy és Tátrai nem adja fel. Mivel az elsőfokú szolnoki bíróság kijelölése az Országos Bírósági Hivatal elnökének utóbb alkotmányellenessé nyilvánított döntési jogkörén alapult, a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozva Strasbourghoz fordultak, és itthon is szeretnének alkotmányjogi panasszal élni, ami a per újrakezdését is eredményezheti. „Az eljárási szabálytalanságok miatt a Kúrián tudunk felülvizsgálatot kezdeményezni, ha pedig új tény merül fel az ügyben, perújítást is kérhetünk. Normális körülmények között minden fronton jó eséllyel indulnánk” – mondja Császy. De vajon az eddigi ítéletek normális körülmények között születtek, vagy jogosan tekintik magukat politikai elítéltnek a volt MNV-vezetők?

Teczár Szilárd írását az augusztus 31-én megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.