Kiderült, hogyan tárgyalt Orbán és Soros

  • narancs.hu
  • 2017. június 13.

Belpol

A Nyílt Társadalom Intézetek igazgatója elmesélte, milyen volt a miniszterelnök és az üzletember találkozója.

Közel 25 éve vezetem a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet (OSF) budapesti irodáját – kezdi írását a Népszavában Koncz E. Katalin, aki felidézi, hogy a rendszerváltás után hogyan dolgozott együtt a Democracy After Communism (DAC) Alapítvány ügyvezetőjeként négy éven át többek közt Szájer Józseffel, Fellegi Tamással és Orbán Viktorral.

Érdemes elolvasni a teljes cikket, mert képet lehet kapni belőle arról, milyen munkát végeznek azok az alapítványok, amelyeket a kormánypropagandában titkos és aljas politikai tevékenységgel vádolnak. Csak egy részlet:

Soros György alapítványa világnézeti szemezgetés helyett igazi hazafiként azt nézte, mely szervezet, milyen programmal és hogyan járul hozzá Magyarország felemelkedéséhez. Támogatta a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet, a Magyar Cserkészszövetséget és az IGEN katolikus lapot, a Századvég Politikai Iskolát és a Phralipe Független Cigány Szervezetet, hogy csak néhányat emeljünk ki a sok ezerből.

Az írás egyik legérdekesebb része, amikor Koncz E. Katalin leírja az Orbánnál tett látogatásukat:

A 2010-es találkozó

A 2010-es találkozó

Fotó: Pelsőczy Csaba/Miniszterelnökség

1993-tól 2010-ig nem igazán találkoztam korábbi fideszes kollégáimmal, barátaimmal. Legközelebb a tíz emberéletet és több mint 150 sérültet követelő vörösiszap-katasztrófa hozott minket össze ismét Orbán Viktorral. Az OSF azonnali segély formájában utalt ki egymillió dollárt (mai értéken közel háromszázmillió forintot) a sokkoló katasztrófa kárainak enyhítésére. A parlamentbe Soros Györggyel érkeztem, és Orbán Viktorral, dolgozószobájában pogácsa és ásványvíz mellett hosszú és szívélyes beszélgetést folytattunk Varga Mihály miniszter társaságában. Az OSF adományán túl részletesen végigbeszéltük az európai romák felzárkózásának elősegítésére létrejött Roma Évtized programot, amelyet a miniszterelnök és Balog Zoltán miniszter nemcsak támogattak, hanem aktívan segítettek is. Ugyanakkor Soros György találkozott Lázár János miniszterrel is, aki a kiemelkedő eredményeket elért hódmezővásárhelyi deszegregációs programját prezentálta Sorosnak, aki nagyra értékelte a polgármester elkötelezettségét. Ezt a mintaprogramot a Világbank és a Soros által alapított Roma Oktatási Alap is finanszírozta.

A teljes cikket itt találja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.