Kiderült, mennyi pénzt ad a kormány az egyetemi alapítványoknak

Egy frissen beadott salátatörvényben rögzítik, hogy hány milliárdot kapnak a következő években az egyetemi alapítványok.  

Pénteken késő délután beadott a kormány egy újabb salátatörvényt, amelyből az is kiderül, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak majd az egyetemek fenntartására létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványok. 

Mint ismert, idén áprilisban szavazta meg a parlament a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslatot, valamint több egyetem alapítványi átalakítását is. Ezek ingatlanvagyona kikerült az állam tulajdonából, miközben a kormány nevezi ki az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumát, és továbbra is állami vagyonjuttatásból fognak gazdálkodni. 

A mostani salátatörvény ez utóbbit rendezi, a felsőoktatási miniszternek ugyanis keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést kell kötnie az alapítványokkal a felsőoktatási közfeladat ellátásáról – magyarul az alapítványokat továbbra is az állam látja el pénzzel, most az is kiderült, 2022-2026 között pontosan mennyivel. 

A javaslat mellékletében foglaltak 2022 és 2026 között tételesen felsorolják, hogy egyes egyetemek alapítványai mennyi pénzt kapnak majd: 

• a legtöbbet a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kapja, 50,3 és 54,7 milliárd közötti éves összegekkel,
• a második legtöbbet a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, 44,3 és 49,5 milliárd között, 
• a harmadik legtöbbet a pécsi Universitas QuinQueecclesiensis Alapítvány, 42,4 és 43,1 milliárd között, 
• 37,6 és 39,7 milliárd közötti éves összegeket kap a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány,
• 24,6 és 25 milliárd között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány,
• 17,7 és 19 milliárd között a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány, 
• 16,2 és 17 milliárd között a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány,
• 15,2 és 16,3 milliárd között a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány, 
• 14,5 és 15,4 milliárd között az Universitas Miskolcinensis Alapítvány, 
• 8,7 és 8,9 milliárd között a Pannon Egyetemért Alapítvány, 
• 7,9 és 8,5 milliárd között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány,
• 6,9 és 7,9 milliár között a Testnevelési Egyetemért Alapítvány,
• 6,4 és 6,9 milliárd között a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány,
• 6,1 és 6,7 milliárd között a Soproni Egyetemért Alapítvány, 
• 6 és 6,1 milliárd között az Állatorvosi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány,
• 5 és 5,1 milliárd között kap a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány is, annak ellenére, hogy ez az alapítvány Richter- és Mol-részvényekből is gazdálkodik,
• 4,5 és 5,3 milliárd között a Színház- és Filmművészetért Alapítvány,
• 4 és 4,4 milliárd között a Neumann János Egyetemért Alapítvány, 
• 2,6 és 3,3 milliárd között kap a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány, 
• 2,9 milliárd körüli összegeket kap a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány,
• évente 1,65 milliárdot a korábbi Sárospataki Főiskolát fenntartó Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány. 

A tervezet úgy fogalmaz, hogy mindez magában foglalja "az alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény közfeladatainak finanszírozását", vagyis az egyetem működtetését és az oktatás finanszírozását is. 

A javaslat eltérési lehetőséget is ad ezektől az összegektől a felsőoktatási miniszternek, de elvileg a teljes összegnek nem kéne változnia. Ugyanakkor az alapítványok még több pénz is kaphatnak más közfeladataik ellátására más szerződések, illetve támogatás keretében.  

Ez utóbbival kapcsolatban a törvényszöveg azt is rögzíti, hogy az egyetemek milyen támogatásokra lehetnek jogosultak: oktatási tevékenységért biztosított alap-, kutatási és fejlesztési tevékenységért biztosított minőségi, infrastruktúra, kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó, valamint egyedi feladatokhoz kapcsolódó támogatásokra. 

"Az alaptámogatás alapja az állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszám, a minőségi támogatás alapja a minősítéssel rendelkező oktatói és kutatói létszám, az infrastruktúra támogatás alapja a felsőoktatáshoz kapcsolódó hasznos beépített ingatlan négyzetmétere. A kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó támogatás alapja a nemzetköziesítés, tehetséggondozás, sport és társadalmi felzárkóztatás, valamint további egyedi célok megvalósítása" – áll a javaslatban, amely szerint az egyetemi alapítványok által évente elszámolt összeg is ezektől függ, illetve "a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglalt teljesítményindikátorok teljesülésétől, nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elért eredménytől, valorizációtól" is.