A FreeSZFE-nek adja honoráriuma felét a Vidnyánszky fesztiváljára meghívott világhírű rendező

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 18.

Belpol

Robert Wilson arról adott ki közleményt, hogy nem mehet el szó nélkül az SZFE-vel történtek mellett. 

Közleményt adott ki Robert Wilson világhírű színházi rendező, akinek Oedipus című előadása a Vidnyánszky Attila és a Nemzeti Színház-féle idei 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) egyik sztárelőadása. Wilson közleményében arról ír, hogy nem tud elmenni szó nélkül a Magyarországon történtek mellett, ezért úgy döntött,

a fesztiválon kapott művészi bevétele felét a FreeSZFE Egyesületnek adja. 

Wilson közleményében azt írja, büszke arra, hogy bemutatják a rendezését Budapesten, és hogy megoszthatja a budapestiekkel az élményt, de az ókori görög színház szellemében "nem  hagyhatom figyelmen kívül azt a kontextust, amelyben a turnénk zajlik". 

"Sajnálattal és szomorúsággal figyeltem, ahogy Magyarország jelenlegi nemzeti kormánya korlátozza a művészi és oktatási szabadságot. Az SZFE egyetem úgynevezett 'modellváltása', amely tavaly lezajlott, egy antidemokratikus támadás volt az Egyetem autonómiája ellen. A kormány által kinevezett új kuratóriumot Vidnyányszky Attila vezette, aki a MITEM Fesztivál és más kulturális intézmények vezetője is az országban" – foglalja össze Wilson, aki azonban nem áll meg ennyinél. 

"Miközben boldog vagyok, hogy a budapestiek láthatják a munkámat, állampolgári kötelességemnek tartom, hogy ne értsek egyet sem az oktatási és művészi függetlenség és szabadság kizsigerelésével, sem a kevesek kezében összpontosuló egészségtelen hatalmi koncentrációval és befolyással.

Ezért a nemzeti MITEM Fesztiváltól kapott művészi bevételeim felét a FreeSZFE kezdeményezésnek adom, amely a jelenlegi kormány támogatása, vagy akár elismerése nélkül folytatja a független oktatási munkát. Ezen felül a következő hetekben egy beszélgetésen is részt veszek a FreeSZFE diákjaival. Őszintén remélem, hogy a FreeSZFE a továbbiakban is fog támogatást kapni világ minden tájáról, és ami a legfontosabb, hamarosan újra állami egyetemmé minősíti a magyar kormány" – írta a világhírű rendező. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vajon mit szól hozzá Vanda, a vidéki leszbikus hentes, hogy Budapesten róla beszélgetnek?

Az ötödik OFF-Biennálé „ezek a falak nem minket védenek” című kiállításának részeként június 15-ig látható Horváth Gideon kutatásalapú projektje a Merlinben. A legveszélyesebb ember alapja hat életútinterjú, amelyek olyan vidéken élő, munkás hátterű emberekkel készültek, akik valamilyen szexuális kisebbséghez tartoznak. Egyikőjük története volt a témája a kiállítótérben megrendezett olvasókörnek.

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.