Kiderült, mennyi pénzt ad a kormány az egyetemi alapítványoknak

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 18.

Belpol

Egy frissen beadott salátatörvényben rögzítik, hogy hány milliárdot kapnak a következő években az egyetemi alapítványok.  

Pénteken késő délután beadott a kormány egy újabb salátatörvényt, amelyből az is kiderül, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak majd az egyetemek fenntartására létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványok. 

Mint ismert, idén áprilisban szavazta meg a parlament a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslatot, valamint több egyetem alapítványi átalakítását is. Ezek ingatlanvagyona kikerült az állam tulajdonából, miközben a kormány nevezi ki az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumát, és továbbra is állami vagyonjuttatásból fognak gazdálkodni. 

A mostani salátatörvény ez utóbbit rendezi, a felsőoktatási miniszternek ugyanis keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést kell kötnie az alapítványokkal a felsőoktatási közfeladat ellátásáról – magyarul az alapítványokat továbbra is az állam látja el pénzzel, most az is kiderült, 2022-2026 között pontosan mennyivel. 

A javaslat mellékletében foglaltak 2022 és 2026 között tételesen felsorolják, hogy egyes egyetemek alapítványai mennyi pénzt kapnak majd: 

  • a legtöbbet a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kapja, 50,3 és 54,7 milliárd közötti éves összegekkel,
  • a második legtöbbet a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, 44,3 és 49,5 milliárd között, 
  • a harmadik legtöbbet a pécsi Universitas QuinQueecclesiensis Alapítvány, 42,4 és 43,1 milliárd között, 
  • 37,6 és 39,7 milliárd közötti éves összegeket kap a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány,
  • 24,6 és 25 milliárd között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány,
  • 17,7 és 19 milliárd között a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány, 
  • 16,2 és 17 milliárd között a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány,
  • 15,2 és 16,3 milliárd között a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány, 
  • 14,5 és 15,4 milliárd között az Universitas Miskolcinensis Alapítvány, 
  • 8,7 és 8,9 milliárd között a Pannon Egyetemért Alapítvány, 
  • 7,9 és 8,5 milliárd között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány,
  • 6,9 és 7,9 milliár között a Testnevelési Egyetemért Alapítvány,
  • 6,4 és 6,9 milliárd között a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány,
  • 6,1 és 6,7 milliárd között a Soproni Egyetemért Alapítvány, 
  • 6 és 6,1 milliárd között az Állatorvosi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány,
  • 5 és 5,1 milliárd között kap a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány is, annak ellenére, hogy ez az alapítvány Richter- és Mol-részvényekből is gazdálkodik,
  • 4,5 és 5,3 milliárd között a Színház- és Filmművészetért Alapítvány,
  • 4 és 4,4 milliárd között a Neumann János Egyetemért Alapítvány, 
  • 2,6 és 3,3 milliárd között kap a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány, 
  • 2,9 milliárd körüli összegeket kap a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány,
  • évente 1,65 milliárdot a korábbi Sárospataki Főiskolát fenntartó Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány. 

A tervezet úgy fogalmaz, hogy mindez magában foglalja "az alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény közfeladatainak finanszírozását", vagyis az egyetem működtetését és az oktatás finanszírozását is. 

A javaslat eltérési lehetőséget is ad ezektől az összegektől a felsőoktatási miniszternek, de elvileg a teljes összegnek nem kéne változnia. Ugyanakkor az alapítványok még több pénz is kaphatnak más közfeladataik ellátására más szerződések, illetve támogatás keretében.  

Ez utóbbival kapcsolatban a törvényszöveg azt is rögzíti, hogy az egyetemek milyen támogatásokra lehetnek jogosultak: oktatási tevékenységért biztosított alap-, kutatási és fejlesztési tevékenységért biztosított minőségi, infrastruktúra, kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó, valamint egyedi feladatokhoz kapcsolódó támogatásokra. 

"Az alaptámogatás alapja az állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszám, a minőségi támogatás alapja a minősítéssel rendelkező oktatói és kutatói létszám, az infrastruktúra támogatás alapja a felsőoktatáshoz kapcsolódó hasznos beépített ingatlan négyzetmétere. A kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó támogatás alapja a nemzetköziesítés, tehetséggondozás, sport és társadalmi felzárkóztatás, valamint további egyedi célok megvalósítása" – áll a javaslatban, amely szerint az egyetemi alapítványok által évente elszámolt összeg is ezektől függ, illetve "a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglalt teljesítményindikátorok teljesülésétől, nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elért eredménytől, valorizációtól" is. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.