Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) jellemzően budapestiek, többnyire könyvelők, ügyvédek, tanácsadók, biztonsági őrök választották. Az adóhivatal végleges adatai szerint 59 792 egyéni és társas vállalkozás felelt meg a követelményeknek. A statisztikák tehát azt bizonyítják, amire józan ésszel számítani lehetett:

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) jellemzően budapestiek, többnyire könyvelők, ügyvédek, tanácsadók, biztonsági őrök választották. Az adóhivatal végleges adatai szerint 59 792 egyéni és társas vállalkozás felelt meg a követelményeknek. A statisztikák tehát azt bizonyítják, amire józan ésszel számítani lehetett:

az eva elsősorban a szellemi munkát végzőknek jött be.Az evát 35 913 egyéni vállalkozó és 23 879 cég (betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közkereseti társaság, ügyvédi, jogtanácsosi iroda, erdőbirtokossági társulat, lakásszövetkezet stb.) választotta joghatályosan. Vagyis - ahogyan azt korábban valószínűsítettük (Evázz, evázz az élet tengerén!, MaNcs, 2003. január 16.) - az eva feltételeinek megfelelő vállalkozások egyharmada tért át az új adónemre.

A legeslegoptimálisabb esetben a 60 ezer cég - a maximális évi 15 milliós árbevétellel számolva - 900 milliárdos forgalmat produkálhat (aminek persze nincs realitása). Az eva valóban egyszerű szabályai szerint ennek a 15 százaléka, 135 milliárd kerülhetne adóként (maximum) az államkasszába. Ami elég tetemes summa, csakhogy az APEH-nek 2002-ben 5,2 billiós bevétele volt adókból és járulékokból, a tavalyi többlet 500 milliárd körül alakult.

Nemzetgazdasági szinten

tehát az evások nem jelentenek nagy tételt.

Két jellemző történet: számos könyvelő, számviteli szakember beszélte le ügyfeleit az eváról (nyilván attól tartva, hogy a végletekig egyszerűvé vált adminisztrációt evás ügyfeleik ezentúl maguk végeznék), miközben ők tömegesen jelentkeztek át az új adónemre. A másik az ügyvédekről szól (amúgy belőlük van a második legtöbb evás, összesen 2918): a törvényjavaslat születési fázisában - amikor még 10 millió forint volt a bevételi plafon - a jogászok nem voltak az eva kedvezményezettjei. Időközben azonban történt egy s más: egyrészt a parlament döntése értelmében 2003-tól az addig áfamentes jogi (ügyvédi) szolgáltatás is bekerült a 25 százalékos áfakörbe, másrészt az evások bevételi határát 10-ről 15 millióra növelték, harmadrészt az evát választhatók közé bekerültek az ügyvédek is. Ami nagyon jól jött nekik: egy nettó 100 ezer forintos ügyvédi számla az áfa miatt most 125 ezerre nőtt, amiből az eva - 18 750 forint - befizetése után 106 250 marad meg. Több, mint előtte, tisztán és legálisan. Egy biztos: ha valamennyi szakmának ilyen erős és eredményes volna a lobbija, korábban érnénk el az áhított uniós bérnívót.

A létharc mindennapos ütközeteiben - ha hihetünk a szóbeszédnek - keresettek lettek az evások. Mivel az új adónemre áttért vállalkozó csak bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, igazából nincs szüksége költségszámlára, azt akár egy másik (nem evás) vállalkozás nevére is írathatja némi juttatásért: pluszbevétel az evásnak, adócsökkentési lehetőség a külső cégnek. Vagy: az evások többsége természetesen a közelébe sem kerül a 15 milliós árbevételi határnak, marad tehát egy jól értékesíthető "pufferkapacitása". X. evás társaság Y. nem evás helyett bocsát ki számlát. X. befizeti a 15 százalékot, a maradékkal - legálisan - nem kell elszámolnia. Ebből a maradékból - így hírlik - 10 százalékot kell jattolni Y. cégnek.

Mindenki jól jár

De hát az adóhivatalt sem ejtették a feje lágyára: föltehetően feltűnik, ha a tavaly 800 ezres forgalmú X. bété az idén hirtelen 14,9 milliósra növekszik.

Tállay András, az Orbán-kormány pénzügyminisztériumi politikai államtitkára szakmai és politikai bukásnak tartja az evát, mert - múlt heti sajtótájékoztatóján fogalmazott így - egymillió helyett alig hatvanezren választották. Az MTI híradása szerint Tállay úgy ítélte meg: az egyszerűsített vállalkozói adót nem azok a vállalkozók választották, akik munkahelyet szeretnének teremteni, akik fejleszteni kívánnak. De hát az eva határai (főleg a 15 milliós bevételi korlát) eleve a családi (kényszer-) vállalkozókat vonták e körbe, s nekik ajánlott az állam egy kvázi átalányadózást. Meg aztán ha a könyvelők (akik aztán igazán tudják) és az ügyvédek (akik szintén) választották az evát, akkor az nem csak az álmoskönyvek szerint jelent jót.

Az eva persze nem oldhatja meg valamennyi vállalkozás gondját, de akinek igen, az örülhet. Ez is valami.

Ballai József