Hamarosan megtudhatjuk, mennyit kerestek az MKB Bank vezetői, amíg a bank 2014 szeptembere és 2016 júniusa között állami tulajdonban volt, és fény derülhet arra is, hogy ez alatt a közel két év alatt a menedzsment kivel milyen szerződéseket kötött, és mennyiért. Első fokon szerdán megnyertük ugyanis azt a pert, amelyet a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével indítottunk az MKB ellen, kérve a fenti adatokat. Az MKB-nak persze rögtön és magától állami tulajdonba kerülését követően nyilvánosságra kellett volna hoznia az adatokat, hiszen így szól a törvény. Ám a mulasztást – többszöri megkeresésünk és ígérgetések dacára – nem pótolták, idén áprilisban elküldött hivatalos adatigénylésünkre pedig egyáltalán nem válaszoltak.
| ||
A bíróság tegnapi elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítéletében precedensértékű állásfoglalást hozott. A Fővárosi Törvényszék bírája, Jakabosné Németh Monika szerint ugyanis a közérdekű adatok kiadása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az MKB Bank időközben magántulajdonba került. Az ítélet megerősíti, hogy az MKB 2014 szeptembere és 2016 júniusa között a nemzeti vagyon része volt, a kért adatok tehát erre az időszakra vonatkozóan közérdekű adatoknak minősülnek és mivel azokkal az MKB rendelkezik, ki is kell adnia azokat. Az ítélet fontos következménye, hogy az állami tulajdonból kikerülés ténye nem szünteti meg a már magántulajdonba került társaságokkal szembeni jogszerű adatigény benyújtásának lehetőségét.
Az MKB feletti tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. Az MNB nagyvonalú pénzköltési gyakorlatáról a közvélemény már számos formában és esetben szerezhetett megdöbbentő információkat (lásd például a 266,4 milliárd forintból létrehozott Pallas Athéné alapítványokat és azok cégeit). Az MKB mindeddig fehér folt volt a Matolcsy György jegybankelnök irányította birodalomban. Reméljük, már nem sokáig.
