A munkaerőpiac helyzetéről, a szakképzés állapotáról, az euró bevezetéséről, a paksi atomerőmű bővítéséről, a Balaton védelméről is hangzott el kérdés a mai plenáris ülésen..
Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ma annyit lehet keresni havi átlagban, mint Budapesten tíz éve, majd hozzátette: a kormány olcsó keleti vendégmunkásokat szervez ide, pedig nem rájuk, hanem nyugati bérekre lenne szükség. Majd megkérdezte, hogy valóban keleti vendégmunkásoknak építik a tiszaújvárosi konténervárost?
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár erre azt válaszolta, hogy a területi bérkülönbség létező probléma, gazdasági szerkezeti okai vannak, de a jobbikos képviselő által említett megyékben, köztük Szabolcsban és Borsodban az utóbbi 10 évben nettó 60 százalék körül emelkedtek a bérek. Nem tagadta, hogy Tiszaújvárosban valóban vannak konténerek, azok ideiglenes lakhelyül szolgálnak az ottani építkezésen dolgozóknak.
Molnár Gyula (MSZP) szerint kudarcot vallott a szakképzési rendszer, mert a tavaly meghirdetett 50 ezer helyre csak 18 ezren jelentkeztek. Lehet-e számítani még valaha Magyarországon színvonalas szakképzésre? – kérdezte.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány a szakmai szervezetekkel közösen alakítja a szakképzés rendszerét. Míg a 2002-2010 közötti oktatáspolitika csak a létszámadatok után futott, addig a jelenlegi kormány új szakképzési stratégiát alkalmaz, amely nemzetközi, osztrák-német mintára készült el.
Varju László (DK) azt firtatta, hogy mikor lesz már eurónk? Az euróbevezetés lassan kezd olyan lenni, mint Ausztria utolérése és az államadósság csökkentése, évről évre egyre távolabb kerül tőle az ország.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára talányosan azt felelte: majd akkor, amikor az a magyar emberek érdekét szolgálja.
Demeter Márta (LMP) a paksi atomerőmű-bővítés nemzetközi szerződésének módosításáról érdeklődött. Ismét Tállai válaszolt, nem kevésbé homályosan: nemzetközi hitelszerződés a garancia arra, hogy az új erőmű hosszú távra rendelkezésre álljon. Ha ez változik, kellő időben közlik.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arra várt választ, "hogyan tervezi a kormány megakadályozni, hogy szétbarmolják a Balatont". A kormány fejlesztései szerinte veszélyesek a fákra és a zöld területekre, most az üzletemberek teszik tönkre a környezetet a Balatonon, majd sorolni kezdte az általa visszásnak ítélt ügyeket.
Ezúttal Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára felelt, és frappánsan azt találta mondani, hogy a kormány elkötelezett a természet- és környezetvédelem szempontjainak érvényesítése és a Balaton védelme iránt. Az új területrendezési terv szigorúbb a korábbinál, a beépíthetőségre kevesebb lehetőséget ad, a kempingeket, strandokat jobban védi – jelentette ki, mintha a párbeszédes képviselő által említett ügyek meg se történtek volna.
És ez így ment végig.
