Másfél éve húzódó, transznemű emberek tucatjainak életét megkeserítő jogvita végére tett pontot a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor megállapította: a hatályos jogszabályok alapján Budapest Főváros Kormányhivatalának érdemben kell vizsgálnia a transznemű emberek nemének jogi elismerésére és névváltoztatására vonatkozó kérelmeit – áll a Háttér Társaság közleményében.
A szervezet emlékeztet, Magyarországon a transznemű emberek nemének jogi elismerésére és névváltoztatására vonatkozó eljárás 2014-ig nem, azóta pedig csak igen általánosan volt szabályozva.
A 2014-ben elfogadott jogszabályt pedig az eljárásban korábban résztvevő állami szervek (Budapest Főváros Kormányhivatala, az Emberi Erőforrások Minisztériuma – Emmi – és a helyi anyakönyvvezetők) eltérően értelmezték. A kormányhivatal az Emmitől várt egészségügyi szakvéleményt, ám az Emmi szerint ilyen szakvélemény kiadására a minisztérium nem volt jogosult, sőt nem is volt szükség a pszichiáter, pszichológus, urológus és nőgyógyász szakemberek által kiadott szakvélemények további véleményeztetésére. Az Emmi gyakorlata szerint hatáskör hiányában a kérelmezők egészségügyi adatainak megismerésére nem jogosult, így az iratokat az EU adatvédelmi rendeletére hivatkozva elbírálás nélkül küldte vissza a kormányhivatalnak. A kormányhivatal szerint a kérelmek érdemi elbírálására a helyi anyakönyvvezetők rendelkeznek hatáskörrel, ők csak “postásként” járnak el az eljárásban. Az anyakönyvvezetők viszont arra hivatkoztak, hogy ők csak a Kormányhivatal értesítése alapján jogosultak a nem- és névváltozás tényét bejegyezni.
A helyzet jogi rendezését nehezítette, hogy a kormányhivatal sem elfogadni, sem elutasítani nem volt hajlandó a kérelmeket, az új eljárásrend kidolgozásáig jogellenesen türelmet kérő tájékoztató levelek kibocsátásával húzták az eljárást – számol be a hivatali hercehurcáról a Háttér Társaság.
Mindezek eredményeként 2018 májusa óta, több mint másfél éve, Magyarországon a transznemű embereknek nincs lehetőségük arra, hogy a nemüknek megfelelő iratokhoz jussanak.
Ezt elégelte meg egy húszéves transznemű nő, aki rávette a kormányhivatalt, hogy ha már érdemben nem is bírálják el az ügyét, legalább továbbítsák azt a helyi anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető – a kormányhivatal “értesítése” hiányában – a kérelmet határozattal elutasította, így megnyílt a bírósági felülvizsgálat lehetősége – derül ki a szervezet közleményéből.
A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a héten meghozott ítéletében az Alkotmánybíróság joggyakorlatára hivatkozva megállapította, hogy a névváltoztatás a transzszexuális emberek számára alapvető jog. Igaz ugyan, hogy a vonatkozó jogi szabályozás nem kellően részletes, de “a jogi szabályozatlanság nem vezethet alapvető jog érvényesülésének meghiúsulásához”.
A Bíróság megállapította, hogy a kérelmek érdemi elbírálására Budapest Főváros Kormányhivatala jogosult és köteles. A kormányhivatal vagy dönt a benyújtott egészségügyi szakvélemények alapján, vagy igazságügyi szakértőt rendel ki. A kormányhivatal eddigi joggyakorlata, vagyis a kérelmek elbírálásának felfüggesztése vagy a kérelmek helyi anyakönyvvezetőhöz továbbítása jogellenes volt. A döntés jogerős, fellebbezéssel nem, csak rendkívüli perorvoslattal támadható meg az ítélet, ennek azonban halasztó hatálya nincsen.
"Egy transznemű életében elengedhetetlen a nem- és névváltoztatás, ez az első lépés szinte mindenhez" – kommentálta a bíróság döntését a kérelmező transznemű nő. – Senkinek nem kívánom azt a fájdalmat, amin át kellett mennem. (...) A nem- és névváltoztatás számomra tiszta lapot, az élet egy új szakaszát jelenti, hogy hivatalosan is az lehessek, aki mindig is voltam.”
“2018 óta a kormányzat mondvacsinált okokkal korlátozta a transznemű embereket alapvető jogaik gyakorlásában – mondta Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. – Üdvözöljük, hogy most a bíróság is egyértelműen megállapította, ez a gyakorlat jogszerűtlen.”
