Mi lehet az oka annak, hogy az Európai Unión belül ma Magyarország az egyetlen hibrid demokrácia vagy autoriter rezsim? A jogállamiság visszafejlődése vajon kódolva volt a rendszerváltás utáni politikai berendezkedésben?
Talán ezek voltak a legérdekesebb kérdések Kis János Alkotmányos demokrácia – Régebbi és újabb közelítések című új könyvének bemutatóján, amit a CEU-n tartottak. A filozófus szerint a '90 utáni rendszernek valóban voltak olyan hibái, amelyek elősegítették az Orbán-rezsim létrejöttét.
Hideg polgárháború
Ezek közül a legfontosabb, hogy a választási rendszer és az alkotmánymódosítás szabályai rosszul lettek összehangolva: viszonylag könnyű volt kétharmados, alkotmányozó hatalomhoz jutni, amit Orbán 2010 után könyörtelenül ki is használt. Kis azt mondta, a rendszerváltást előkészítő tárgyalásokon azért nem bástyázták körül erősebben az alkotmányt, mert azt minden szereplő ideiglenesnek tartotta, és nem akarták túlzottan megkötni a későbbi parlamentek kezét.
|
Ezzel együtt úgy látja, a 2010 előtti demokratikus időszak hiányosságainál mélyebb oka van az orbáni autokrácia kialakulásának. Nevezetesen az, hogy a „rövid 20. században” Magyarországon a politikai oldalak végig hideg vagy nem is annyira hideg polgárháborúban álltak egymással. „Nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tekintették a másikat, akit nem legyőzni, hanem megsemmisíteni kell” – mondta Kis. A rendszerváltáskor szerinte az volt a kérdés, hogy a demokratikus intézményrendszer együttműködési kényszere képes lesz-e magához alakítani a szemben álló feleket. „Hogy a százéves háború vagy a demokrácia kerekedik felül. A szembenállás nyert, és ebből a Fidesz került ki győztesen.”
A könyvbemutatón Kis János Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával és Enyedi Zsolttal, a CEU rektorhelyettesével beszélgetett. Krekó és Enyedi főképp két ponton szállt vitába Kissel. Egyrészt ők nem feltétlenül látják, hogy válságban lennének a liberális demokráciák, inkább egy hullámzó mozgásról beszéltek, amin belül a mostani EP-választás eredménye a demokratikus erőknek kedvezett Európában. Másrészt vitatkoztak azzal is, hogy Kis elveti a hibrid rezsim meghatározást, és az Orbán-rendszert egyértelműen autokráciaként írja le.
Kis János szerint azért lehet válságról beszélni, mert a liberális demokráciák ma súlyos problémahalmazzal kénytelenek szembenézni. „Ennek része a klímaváltozás – ami a demokrácia működésének alapjait áshatja alá -, a nagytőke kiszabadulása az állami ellenőrzés alól és a különböző népességmozgások.” A filozófus azt mondta, a nehézségekre elméletileg egy nemzetállamok feletti rendszer megoldást jelentene, de ennek a politikai feltételei egyelőre nem adottak. Ugyanakkor vannak olyan kihívások is, amelyeknek egyelőre nem ismerjük a megoldását: ilyen az információs forradalom, ami „szétverte a demokratikus nyilvánosságot.”
Seggre ülés
Az Orbán-rendszer leírására Kis új könyvében az autokratikus áttörés fogalmát használja. Szerinte ez Magyarországon 2012-ben következett be. Akkor a Fidesz többfrontos támadást indított az alkotmánybíróság és a rendes bíróságok, a független média vagy a szabadságjogok ellen. Innentől ezért nem tekinthető demokráciának.
|
Hogy miért érdemes a hibrid rezsimezés helyett megpróbálkozni a határvonással, azt Kis egy hasonlattal érzékeltette. „A -1 és a +1 fok között nagyon kicsi a különbség, a -1 és a -60 vagy a +1 és a +60 között sokkal nagyobb. A határnak mégis fontos következményei vannak: -1 fokban elcsúszol az utcán és seggre ülsz, míg +1 fokban csak belelépsz a pocsolyába.”
A politikában morális következményekkel jár az, hogy demokratikusnak tekintünk-e egy államot. Demokráciában az állampolgárok közvetlenül vagy közvetve maguk hozzák a törvényeket, ezért kötelességük engedelmeskedni azoknak, a polgári engedetlenség csak kivételes esetekben, nagyon nyomós okokkal igazolható. „Lehet, hogy autokráciában is betartjuk a törvények túlnyomó többségét, de ez megszűnik főszabály lenni” – mondta Kis.
Ugyanakkor szerinte az ellenzéknek a választások bojkottja előtt taktikai-hasznossági szempontokat kell mérlegelnie. "Ennél fontosabb, hogy viselkednek a képviselőik a parlamentben: mintha egy demokratikusan választott kormányt ellenőriznének, vagy mintha egy autokratikus hatalom hazugságait próbálnák leleplezni."