"Hadüzenet" - kiakadt a szülői szervezet Orbánék újabb szigorításán

Belpol

A Szülői Hang Közösség alapítója a közoktatásra mért újabb csapásokról. Ízelítő a Magyar Narancs friss lapszámából.

A közoktatási törvény módosításának tervezete megváltoztatná a magántanulói státus és a tanulókörök működésének feltételeit, elvenné a szülők és a pedagógusi kar jogát arra, hogy véleményezzék az igazgatóválasztást, és szigorítaná az óvoda-iskola átmenetet is.

Többek között ezekről beszélgettünk Miklós Györggyel. Részletek a friss Magyar Narancsban megjelent interjúból:

Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója

Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója

Fotó: Sióréti Gábor


MN: A tantestület és a szülők eddig véleményezhették az iskola- és óvodaigazgatók megválasztását, a pályázatokat megtekinthették. Ezek nélkül mi várható?

MGY: A véleményezés nem volt nagyon erős eszköz, de arra jó volt, hogy legalább meg lehetett tudni azokat az eseteket, amikor a tantestület 100 százalékának ellenében neveztek ki valakit. Volt értelmes vita a jelöltek terveiről, a végzettségéről, arról, hogy melyik mennyire megbízható. Enélkül gyakorlatilag egy diktatúraszerű kinevezés marad. Ezen nincs mit szépíteni.

MN: Az intézményvezetők elbocsáthatóságának feltételein is változtatnának: a tervezet szerint visszahívhatja a miniszter az igazgatót (...).

MGY: Néhány hónapja megjelent egy írás a Magyar Nemzetben, amely gyakorlatilag arra buzdította a szülőket, hogy jelentsék fel a tanárt, ha nem jót mond a gyereknek az iskolában. Sejthető, hogy ez a mostani szabályozás ugyanebből a hozzáállásból fakad. Nehéz ezt elképzelni a gyakorlatban: ha elhívná az igazgató az iskolába az Amnesty Internationalt, hogy az emberi jogokról tartson egy előadást, akkor másnap repülne is? Azt már látni lehetett, hogy azok az igazgatók, akik annak idején kiálltak 2016-ban a jobb oktatásért, már nincsenek mind igazgatói státuszban. Valószínűleg ezt a folyamatot akarják felgyorsítani. (...)

MN: Pár mostani módosítás azért arra utal, hogy mégiscsak van némi gond: heti 10-ről 14-re emelnék az óraadó tanárok által tartható órák számát, és taníthatnak már azok is, akik tanár szakon végeztek, de a diplomájukat nyelvvizsga hiányában még nem vehették át.

MGY: Az is érthetetlen és teljesen indokolatlan, hogy minek akarják törvényben kötelezővé tenni az osztályzatokat azokban az alternatív iskolákban is, ahová direkt azért adják be a gyereket a szülők, mert szöveges értékelést és alternatív módszereket akarnak. Eldönthetetlen, hogy ez egy hadüzenet az alternatív iskoláknak, vagy csak dilettantizmus. (...)

MN: A módosítások érintik a szülő véleményezési jogát, a pedagógus szakmai autonómiáját, de elsősorban a gyerekeket. Milyen következményei lehetnek rájuk nézve, ha elfogadják a törvénymódosítást?

MGY: Gyakorlatilag megszűnt az oktatáspolitika. Ez ugyanis nem oktatáspolitika, hanem hatalompolitika: a teljes pedagógustársadalom lefegyverzése, a hatalom kiterjesztése, a gyerekeknek a jelenlegi hatalomhoz való láncolása minden szinten.

A teljes interjút megtalálja a Magyar Narancs friss számában. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.