Kis keresztje, hogy szerezte - Érdemrendek Orbán Magyarországán

  • Hamvay Péter
  • 2014. június 5.

Belpol

Úgy tűnik, egyelőre nincs olyan magas külföldi méltóság, aki elfogadná a Szent István Rendet, míg a Becsület Rendből két év alatt egy kelt el, és a Magyar Corvin-lánc testülete is inkább titokban ad tanácsokat a miniszterelnöknek.

Sarkalatos törvényben szabta át 2011-ben a kitüntetési struktúrát a Fidesz, pontosabban a KDNP, hiszen Semjén Zsolt, Rubovszky György, Latorcai János és Pálffy István volt a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről című tervezet beterjesztője. A jogszabály megszüntette a 2002-ben alapított Nagy Imre Érdemrendet, amely a "békés rendszerváltozás megteremtése érdekében" tett szolgálatokért járt, valamint az 1956-os Emlékérem és Emléklapot, amelyet 1991 óta azok kaptak, "akik 1956-ban fegyverrel harcoltak a független, demokratikus Magyarországért". Nem nyúlt a Kossuth- és Széchenyi-díjakhoz, és nem törölte el az 5+1 fokozatú Magyar Köztársasági Érdemrendet, a háromfokozatú Érdemkeresztet sem, hanem két új és egy régebbi kitüntetést helyezett föléjük. (Átnevezte, tehát ennyiben újraalkotta az Érdemrendet is: ahogyan az ország, úgy az elismerés nevéből is kikerült a köztársaság szó, illetve csökkent a kiadható kitüntetések száma.) Az Érdemrend az 1946-49 között adományozott hasonnevű elismerés felújítása, hátlapján szerepel is az 1946-os évszám. A formáját tekintve a koalíciós idők legmagasabb kitüntetésének azonban az 1922-ben Horthy Miklós alapította Magyar Érdemrend az előzménye, csak kettős kereszt helyett pajzs került rá. Talán épp a múltja miatt úszta meg a fideszes tisztogatást.

Göring szelleme

Magyarország legmagasabb kitüntetése 2011-től a Magyar Szent István Rend lett, a sorban a második a már az első Orbán-kormány alatt a Horthy-érából reaktivált, de a szocialisták alatt altatott Magyar Corvin-lánc, a harmadik számú pedig a Magyar Becsület Rend. A törvény szerint a Szent István Rend a "Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál". A patinás történelmi múltú, elegáns külsejű medália a szakértők szerint alkalmas volna arra, hogy nemzetközi elismertségű kitüntetés váljon belőle, ám a kormány - megroggyant külpolitikai helyzetében a visszautasítás kudarcától is tartva - az első külföldi kitüntetettnek a magyarságát mindig hangsúlyosan vállaló nem politikus tudóst és gazdasági szakembert választott, Lámfalussy Sándor (akiről egyébként a Matolcsy-féle jegybank a saját díját nevezte el) személyében. Így nem szaladt bele egy olyan pofonba, mint Szőcs Géza, ugyanis az általa gründolt, nagy összeggel járó "költészeti Nobelnek" szánt Janus Pannonius-díjat mindjárt az első kitüntetett visszautasította. Az óvatosságra utal az is, hogy bár a kitüntetés már 2012-ben adományozható lett volna, erre először csak 2013. augusztus 20-án került sor; az említett Lámfalussy mellett Egerszegi Krisztina olimpikon kapta meg. Egyébként - a rendi előzmények sajátos folytatásaként - a mindenkori köztársasági elnöknek hivatalból jár a Szent István Rend.

false

 

Fotó: MTI

"A Magyar Becsület Rend Magyarország és a nemzet érdekében teljesített kiemelkedő szolgálat vagy tanúsított hősiesség elismerésére szolgál." 2012-ben Tamás Aladárné felvidéki tanítónő kapta meg elsőként és eddig egyetlenként ezt a meglehetősen katonás, kardokat ábrázoló kitüntetést, akit a szlovák állam megfosztott állampolgárságától, mert a magyar állampolgárság felvétele mellett határozott. Pedig viszonylag sokat, évente 30-at ki lehet adni belőle magyar állampolgároknak, a külföldiek esetében nincs megkötés. Kormányközeli szakértők szerint a magas érdemrendekkel hagyományosan dekorált tudósok, művészek, politikusok mellett ez az elismerés a "jelentős tettet végrehajtó hétköznapi embernek" szólna. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lapunknak úgy érvelt, hogy "a magyar nemzet melletti helytállásnak és hősiességnek az elismerésére" való. Kérdésünkre, hogy nem zavarja-e, hogy a becsületrend kifejezés foglalt, Semjén azt válaszolta, "miért lenne akadály az, hogy Napóleon is ilyen néven alapított kitüntetést?".

A 18. század derekán alapított Szent István-rend (a történeti kitüntetés így írandó) felújításaként megalapított elismeréssel szemben két komoly ellenvetés tehető. Az egyik, hogy egy rendies kitüntetés felújításáról van szó, ami napjainkban meglehetősen anakronisztikus. A másik érv súlyosabb, hogy tudniillik jó néhány korábbi díjazott kompromittálja: a Habsburgok alatt megkapta Haynau és Paszkievics, Horthy idejében a revízióért érzett hála miatt Hermann Göring birodalmi marsall (Hitler ugyanis nem fogadott el kitüntetést), Joachim Ribbentrop német és Galeazzo Ciano gróf olasz külügyminiszter. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Narancsnak úgy vélekedett, nincs ezzel semmi baj, "csaknem az összes jelentős kitüntetést megkapták arra érdemtelenek, ilyen a történelem". Szerinte az új kitüntetési rend "amennyire csak lehet, tökéletes, hiszen a Kossuth- és Széchenyi-díjakkal a '48-as hagyomány, az Érdemrenddel a koalíciós idők és Antall József emlékezete, a Corvin-lánccal a két világháború közti időszak, a Szent István Renddel pedig a távolabbi történeti hagyomány is jelen van". Pandula Attila, az ELTE docense, aki részt vett a törvény kidolgozásában, azzal érvel, hogy a közép- és kelet-európai országok a rendszerváltások után a korábban nemegyszer kompromittált kitüntetéseiket állították helyre: így tett Szlovákia, Románia és a balti államok.

A Szent István Rend mellett érvként hozzák fel, hogy az 1991-ben megalkotott Magyar Köztársasági Érdemrend és a háromfokozatú Érdemkereszt nem vált tekintélyessé, annak ellenére, hogy a nagykereszt adományozásában mértéktartóak és konszenzuskeresők voltak a kormányok. A külpolitikai protokollban kevésnek bizonyult a Magyar Köztársasági Érdemrend két felső fokozata, a nagykereszt a lánccal és a nagykereszt. A kitüntetési struktúrából hiányzott egy igazán exkluzív darab, ami a történészek, különösen a kitüntetéstan, a falerisztika művelői szerint nem lehetett más, mint a legrégebbi és nemzetközi viszonylatban is elismert, Mária Terézia alapította Szent István-rend. Pandula szerint már 1981-ben Sarlós István is fontolgatta a rend esetleges felújítását. A rendszerváltás után Katona Tamás a Köztársasági Érdemrend mellett beterjesztette a Szent István-rendet, ahogyan a Medgyessy-kormány alatt összehívott jelképbizottság is a bevezetését ajánlotta - de Göringék emléke miatt ez egyszer sem sikerült.

Láncos lovagok

Az 1930-ban alapított Corvin-lánc rendje egy 12, majd Észak-Erdély visszacsatolásával 15 fős zárt közösség volt. Bár a díj archívuma az 1945-ös ostrom és 1956 alatt elpusztult, annyi tudható, hogy rendszeres "serlegvacsorákat" tartottak a tagok - köztük Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki javaslatot tett a kormányzónak az új díjazottak személyére. Ezeken, akár a lovagok vagy céhtagok, közös kupából iddogáltak a rendszerhez hű tudósok és művészek. Granasztói György történész, aki főtanácsadóként, a Corvin-lánc Iroda vezetőjekent és miniszterelnöki megbízottként havi 600 ezer forintos tiszteletdíjért felel a láncos ügyekért, azt mondja, a modern kori testület tagjai, bár egy évben kétszer, az ülések előtt valóban együtt vacsoráznak, már nem isznak közös pohárból. A testület az egyik alkalommal Orbán Viktorral és Lázár Jánossal cserél eszmét, a másik alkalommal a köztársasági elnökkel. Granasztói szerint sok esetben bírálatot is megfogalmaznak a tudósok és művészek, elsősorban az oktatás- és kultúrpolitika terén, konkrét példaként a zeneoktatás helyzetét említette.

A törvény szerint a testületnek minimálisan 12, maximálisan 15 tagja lehet. Jelenleg 12 fő birtokol Corvin-láncot, az új tagokat a miniszterelnök nevezi ki a testület egyetértésével. A tagok díjazást nem kapnak, sőt haláluk után a kitüntetést is vissza kell szolgáltatni - ahogyan ez a történelmi időkben a Szent István-rendre is vonatkozott -, sőt az új szabályozással azt a jogot is elveszítették, hogy a saját területükről megnevezzenek egy ösztöndíjast, aki havi félmillió forintot kap három éven át. A Magyar Corvin-láncot az első Orbán-kormány élesztette újjá, és a szocialisták nem szüntették meg, de a testületet nem hívták össze, nem adományoztak új elismeréseket, nem folyósították az ösztöndíjakat. Először úgy tűnt, a második Orbán-kormánynak sem olyan fontos, nem gondoskodott a halálozások miatt (2002-ben Balogh János, 2003-ban Teller Ede, 2007-ben Szabó Magda, 2011-ben Makovecz Imre hunyt el) megfogyatkozott testület pótlásáról.

A 2011. évi törvény azonban az állami kitüntetések rangjára, mindjárt a második helyre emelte a Magyar Corvin-láncot, és 2012. május 30-án átadták az újabb kitüntetéseket Marton Éva operaénekesnek, Bor Zsolt fizikusnak, Kocsis Zoltán zongoraművésznek, Jelenits István teológusnak, valamint Vizi E. Szilveszter farmakológusnak. Ezzel a testület 13 tagúvá vált, majd Szokolay Sándor zeneszerző halálával ismét 12-re fogyatkozott. A lehetséges új tagokat Granasztói ajánlja a miniszterelnök figyelmébe, de mint mondja, nincs könnyű dolga, hiszen kevesen mérhetők a jelenlegi és egykor volt tagokhoz. A miniszterelnök a törvény szerint csak a testület által is támogatott személy nyakába akaszthatja a láncot. Legközelebb június végén üléseznek, a kampány és az új kormány megalakulása miatt csúsztatták a szokásos tavaszi időpontot. Granasztói szerint az elismerés mentes a Horthy-kor éles polémiáitól, aminek szerinte az az oka, hogy ma a Kossuth- és Széchenyi-díj lehetőséget ad a művészet és tudomány kiválóságainak honorálására. A MagyarCorvin-lánc körüli csönd arra is utal, hogy nem tudják/akarják a nagy presztízsű Kossuth- és Széchenyi-díjakkal versenyeztetni ezt az elismerést. A történészprofesszor szerint tudatos a kevés sajtószereplés, melyet a korábbi támadások miatti reakciónak tart. Megjegyzendő, hogy a Horthy-kor árnya mellett az sem erősíti a díj presztízsét, hogy a díjazottak nagyrészt vállaltan jobboldaliak.

A Szent István-rend

A háromfokozatú Szent István-rend Mária Terézia gesztuspolitikájának része volt. Gödölle Mátyás, a Nemzeti Múzeumban a május 5-én 250 éves rendről szóló nagyszabású kiállítás egyik kurátora külön felhívta a figyelmet az alapítás 1764-es évszámára. Az uralkodó a hosszú évek után összehívott Országgyűlésen jelentős adóemelést szorgalmazott, s nem adta fel a magyar nemesség megadóztatásának szándékát sem. Látványos gesztusként ugyanakkor felállította a magyar nemesi testőrséget Bécsben, valamint a magyar állam alapítójáról elnevezett magyar szimbólumokat viselő rendet alapított - az elismerés persze nem csupán magyar, hanem birodalmi is volt. A kitüntetettek egy lovagrend tagjaivá váltak, melynek nagymestere az uralkodó volt.

A Szent István-rend a napóleoni háborúk után a nemzetközi protokollban is főszerephez jutott, számos uralkodó megkapta. De akkor mitől magyar mégis a rend? Elsősorban az államalapító király emlékének őrzése miatt. Például József nádort a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, a Szent István-rend díszruhájában ábrázolja Barabás Miklós festménye, mert a nádor ezt találta a legalkalmasabbnak a magyarsághoz tartozása kifejezésére. Vagy Bécsben a Magyar Kancellária palotájának egyik mennyezeti freskóján azért festette meg a rend első adományozásának jelenetét Franz Anton Maulbertsch, mert a megrendelők így is hangsúlyozni akarták a magyar állami szuverenitást - érzékelteti a kitüntetés nemzeti jellegét Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Pandula Attila szerint a több mint 1700 kitüntetett mintegy 60-65 százaléka volt magyarországi, és az elmúlt kétszázötven esztendőben messze azok voltak többségben, akik joggal érdemelték ki az alapító királynő monogramjával ékes keresztet.

A nagykeresztet csakis arisztokraták kapták; és ha addig nem voltak azok, a kitüntetés után azzá váltak, ugyanis 1884-ig rangemelkedéssel járt a medália: a magyar arisztokrácia döntően a Szent István-renddel szerzett báróságot. A középkereszt általában az államigazgatás felső vezetőinek járt, ebből adományoztak a legkevesebbet. A dualizmus éveiben a kiskeresztet megkapta néhány művész is: elsőként Arany János, aki a belügyminiszternek küldött levelében először visszautasította, majd hosszas kapacitálás után elfogadta. A hivatalos átadás így is elmaradt, a költőnek egyszerűen elküldték az érdemrendet. Arany A csillag-hulláskor című versében élcelődik is rajta, utolsó két sorának állítólag volt egy ilyen szövegváltozata is: "Hogyha egy jót szarhatnám, száz keresztért nem adnám." De kapott keresztet Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is.

1918 után a rend, melynek nagymesteri tisztsége "mindenkor a magyar koronával van egybekötve" megszűnik, Horthy kormányzó nem mer a Habsburg koronás fők helyébe lépni. Ausztria 1938-as náci bekebelezése után azonban a Szent István-év kellően erős érv volt számára ahhoz, hogy Magyar Királyi Szent István-rend néven felújítsa a kitüntetést. Az említett náci és fasiszta politikusokon kívül Teleki Pál miniszterelnök és Serédi Jusztinián esztergomi érsek kapott nagykeresztet, a kormányzó kabinetfőnöke középkeresztet.

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában, hogy immár felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.