A Kortárs Építészeti Központ a milánói magyar pavilonról

  • narancs.hu
  • 2014. június 4.

Belpol

A Szőcs Géza zsebéből előrántott förmedvényről visszafogottan, de határozottan fogalmaznak közleményükben együttműködő partnerünk, a KÉK munkatársai.

Állásfoglalás a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának ügyében


A Kortárs Építészeti Központ Alapítvány 2006 óta munkálkodik a hazai kortárs építészeti kultúra minőségének és közérthetőségének emelésén, ezért szükségesnek érzi, hogy állást foglaljon a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának ügyében.

A május 22-én született döntés értelmében Magyarországot a világ előtt az Alakor című, Sárkány Sándor és Ertsey Attila által jegyzett munka képviselné. A Kortárs Építészeti Központ elítéli a visszás szakmai döntéshozatali eljárást. Emellett fontosnak véli egyértelműsíteni a döntéshozók és a magyarországi közvélemény előtt, hogy az Alakor című pályamű megvalósítása szembemegy Magyarország azon érdekével, hogy a magyar kultúrát értékalapú, vonzó módon mutassa be a világ felé. A kiválasztott pavilon tervezett megjelenése véleményünk szerint rendkívüli mértékben gyengítené a milánói magyar reprezentációt, ezzel aláásva Magyarország, a magyar építészszakma és építőipar nemzetközi megítélését.

Csatlakozva a korábban tiltakozó szakmai szervezetekhez, a Kortárs Építészeti Központ is nyomatékosan kéri a döntéshozókat, változtassák meg a vállalhatatlan döntést, és biztosítsák az első díjas Malom című munka, Gettó Tamás és Hutter Ákos terve megvalósítását.

Budapest, 2014. június 3.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.