Szüret Extra: Mentse meg a gyerekedet Kubatov Gábor!

  • narancs.hu
  • 2014. június 6.

Belpol

A nagy listamágus végre kiöntötte a lelkét. Vajon miért épít stadiont Magyarország? Hát persze hogy a gyerekekért!

Címlapsztorit hoz Kubatov Gábor listabiztossal a Heti Válasz. Mi csak a fideszes politikus legmagvasabb gondolatait idézzük arról, hogy egy futballteljesítmény nélküli országban miért is kell stadionokat építeni: „Az állam azért épít stadiont, amiért iskolát és kórházat is. Stadiont konkrétan azért, mert meg akarsz menteni gyereklelkeket. A sportban ez a legfontosabb.”

Ezek után pedig természetesen nemzetközi példát hoz arra, hogyan lehet fejlesztési eszközökkel feltámasztani egy ország labdarúgását: „Egy nagy gátja volt a fejlődésnek: az intézmények. Ki akar olyan meccsre menni, ahol koszos a vécé, szervezetlenség van, és biztonságban sem érezheti magát? Most úgy építettünk stadiont (mármint a Fradiét – a szerk.), hogy ennek vége. Németországban kipróbálták ezt. 2002-ben összeomlott a német futball, válaszképp kidolgozták az utánpótlás-nevelés rendszerét, és az infrastruktúrát is nagy ütemben fejlesztették.”

Ehhez meg csak annyit fűznénk hozzá, hogy az újságírót azért találták fel, hogy szóljon közbe, ha egy politikus hülyeséget beszél, de legalább ne asszisztáljon hozzá. Németország ugyanis 2002-ben vb-döntőt játszott Brazíliával, igaz, ott – a zseniális Ronaldo két góljával – kikapott.

Egy ilyen összeomlást talán még mi is kibírnánk.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.