Kiss Péter hagyatéka – Bukhat-e a Fidesz Újpesten?

Belpol

A vasárnap Újpesten 13 jelölt versenyez az alapvetően szocialista beállítottságú választókerület országgyűlési képviselőségéért. Ez tán az utolsó esély a kétharmad megdöntésére.

November 23-án, vasárnap időközi választást tartanak Újpesten. A főváros 11. választókerületének lakosai a Kiss Péter szocialista képviselő júliusban bekövetkezett halála miatt megüresedett országgyűlési képviselői poszt sorsáról dönthetnek. A választókerület Újpest nagy részét és Angyalföld északi részét fedi le, a választáson 78 ezer ember vehet részt, s 13 jelölt közül választhatnak. Ehhez képest a vasárnapi voksolásról elég keveset hallani, pedig némi tétje azért van: baloldali győzelem esetén meginoghat a Fidesz kétharmada. Kiss Péter halála és Navracsics Tibor brüsszeli száműzetése miatt az Országgyűlés létszáma jelenleg 197 fő. Ha vasárnap Újpesten a szocialista jelölt nyer és a január elején esedékes veszprémi időközin (Navracsics körzete) is a baloldal kap több szavazatot, a Fidesz sűrűn ünnepelt kétharmada elvész. Az újpesti voksolás tehát mindenképpen kulcsfontosságú – ha másért nem, a remény fenntartása érdekében.

Kiss Péter

Kiss Péter

Fotó: MTI

Ha megnézzük a korábbi választások eredményeit, a szocialisták nyugodtabban vághatnak neki a vasárnapnak, bár nagy kérdés, hogy az eddigi győzelmek a pártnak, vagy Kiss Péter személyének köszönhetőek-e. A képviselő ugyanis 1994-től egyetlen megszakítással folyamatosan nyerni tudott a körzetben, 2010-ben ugyan kiütötte a fideszes Wintermantel Zsolt, de idén áprilisban visszaszerezte képviselői székét. A választókerületek 2011-es átrajzolása előtt Újpest és Káposztásmegyer alkotott egy választókerületet, míg Újpest egy kisebb része (Istvántelek) Rákospalotával együtt egy másikat – itt indult és nyert Kiss. A másik választókerület szintén balra húzott, 2002-ben és 2006-ban is szocialista győzelem született (Csizmár Gábor, MSZP), a fideszes képviselő ott is csak 2010-ben tudott nyerni.

Újpest sosem volt vörös

A 2010-es nyertes száll versenybe most vasárnap is: Dr. Hollósi Antal az újpesti Károlyi Sándor Kórház Általános Sebészeti Osztályának orvosa és osztályvezető főorvos-helyettese. Hollósi megkeresésünkre válaszolva elmondta, hogy „az önkormányzati választások eredményei és a közvélemény-kutatások egyaránt nagyon biztatóak, ráadásul Újpest az elmúlt négy évben lendületes fejlődésnek indult, ami elsősorban annak köszönhető, hogy egységes a városvezetés.” (Újpesten 2010 óta a fideszes Wintermantel Zsolt a polgármester.) A kerület balra húzását csupán városi legendának tartja, szerinte ugyanis „Újpest sosem volt vörös. Itt a baloldaliság a múltban sokkal inkább szociáldemokrata értékeket jelentett. Az utóbbi idők eredményei és a mostani felmérések pedig azt jelzik, hogy itt is erősödik a polgári oldal és gyengül a baloldal” – mondta és hozzátette, ennek a választásnak komoly tétje van, olyan jelöltre pedig nem érdemes szavazni, akinek nincs reális esélye nyerni és bejutni az országgyűlésbe.

Ingyen a wifit!

Esélytelenből azonban van bőven, a 13 jelöltből 5 független, és ott van még a Munkáspárt jelöltje, Janoviczki Imréné is, róluk vajmi keveset tudni; nem különben Tanay Gáborról, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) jelöltjéről, a (kamu)párt Facebook-oldalán szó sem esik Újpestről, honlapjuk pedig egyáltalán nem is érhető el. A Zöldek Pártja áprilisi indulója Máté Zsigmond lett volna, de a nyilvántartás szerint nem indulhatott. Az időközin maga a párt elnöke, Ács László méretteti meg magát, elmondása szerint a választás a demokrácia ünnepe, melyen minden olyan pártnak kötelessége elindulni, akinek van mondanivalója. Neki például az ingyen wifi, a párt ugyanis azzal kampányol, hogy ha megnyerik a vasárnapi választást, ingyen internet lesz egész Újpesten. A plakátkampány mindenesetre jól sikerült, egy helyi lakos véleménye szerint a zászlószerű, ingyen wifit hirdető plakát a legjellegzetesebb az egész kampányban.

Kiss Péter

Kiss Péter

Fotó: MTI

A sornak ezzel azonban még nincs vége, itt van ugyanis a néhány hete még a belváros polgármesteri székéért jelentkező Schmuck Andor és vele a szociáldemokraták. Schmuck 1994 és 1998 között Újpesten volt önkormányzati képviselő, elmondása szerint a kampány során sok ismerőssel találkozott, hiszen 15 évig a kerület lakosa is volt. Ő ingyen wifit nem ígérne, sokkal inkább az ellenzék tutyimutyiságára és a kormánypárt arroganciájára játszik. „Nem lennék meglepve, ha megnyerném” – mondta. Egy helyi lakos is rögtön Schmuck nevét említette, amikor a kampányról kérdeztem, benne azonban az a kérdés merült fel, egyáltalán komolyan vehető-e ez a figura.

„Tekintettel a köztünk lévő rettentő jó kapcsolatra”

Az LMP a fiatal szociálpolitikusát, Kanász-Nagy Mátét indítja, a Jobbik pedig a korábbi válogatott labdarúgót, Vecsés csapatának jelenlegi edzőjét, Urbán Flóriánt. Urbán nem tagja a Jobbiknak, de elmondása szerint teljes mértékben azonosulni tud a párt elveivel. A focistamúltat meglovagló kampányban Urbán lila mezben mosolyog jóságosan a választópolgárokra, sokat mesél a pályán töltött éveiről, csapatjátékról és az edzői hivatásról, majd hozzáteszi: „a szívem ma is lila-fehérben dobog.” Erre rátesz még egy lapáttal a Barikád címlapján, mikor is az alkarjára tetovált „Újpest: egy város, egy csapat, egy szerelem, egy élet” mondattal kínálja magát. Vona Gábor ezerrel nyomul a kampányrendezvényeken és Urbán mellé felzárkózott Pörzse Sándor, a Barikád főszerkesztője is, mint kampányfőnök. Urbánt sokszor nem is hagyták szóhoz jutni az efféle eseményeken, ha mégis, akkor is maradtak a sport témakörében. Ha például a geopolitika vagy az oktatás kerül elő, Urbán helyett Vona beszél. Szerettük volna mi is megkérdezni Urbánt a terveiről és Újpest jövőjéről, ő azonban Pörzséhez irányított minket, aki viszont „tekintettel a köztünk (feltehetőleg a Barikád és a Magyar Narancs között) lévő rettentő jó kapcsolatra” nem kívánt nyilatkozni.

Kiss Péter szelleme

Ha a szocpárt jelenlegi népszerűsége nem is, de Kiss Péter emléke javíthatja a baloldali jelölt, Horváth Imre esélyeit. A 70 éves induló az országos politikában kevéssé, helyi szinten jobban ismert: a legutolsó három választáson önkormányzati mandátumot szerzett Káposztásmegyeren. Horváth évtizedekig határőrként dolgozott, részt vett továbbá egy KGB-kiképzésen, amiért a jobboldal neki is ment, Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke szerint azonban ez csak a szokásos fideszes stílus, a jobboldali karaktergyilkossági kísérlet volt, a vádakról sorra derültek ki, hogy mind tévesek és koholtak. „A politikával szembeni általános elégedetlenség, az apátia ilyenkor még inkább érezhető, mint általános választáson. A lakosok ismerik és szeretik Horváth Imre munkásságát, nagyon sokban hasonlít ahhoz, ahogyan Kiss Péter szolgálta kerületét” – tette hozzá Kunhalmi, aki több ízben együtt kampányolt Horváthtal, a hajrában pedig még a mostanában a nyilvánosságot kerülő Mesterházy Attila is megjelent. A választókerület angyalföldi részén Tóth József polgármester segítette Horváth kampányát.

Az azonban feltűnő különbség, hogy míg tavasszal Kiss Péter az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP támogatásával indult, addig Horváth neve mellett csupán az MSZP logója díszeleg. Ez azért lehet, mert ahogy Kiss esetében a jelöltet a szocialisták nevezhették meg – az év eleji megállapodás szerint –, úgy a megüresedett helyet betöltő jelöltet is ők állíthatták. Most azonban a többi párt nem lépett fel támogatólag, melyet Kunhalmi úgy kommentált, hogy „az MSZP ebből nem csinál ügyet. Halljuk a DK, az Együtt és a PM szavait is, de azt gondoljuk, nem elsősorban a pártközpontokban dőlnek el ezek a kérdések” – mondta, majd hozzátette, november 23-án a Fidesz-politikáról és a választókerület jövőjéről döntenek az emberek, az pedig egyetlen pártnak sem lehet érdeke, hogy a választók otthon maradjanak. „Szerintem biztos az MSZP győzelme. A nevét sem tudom a jelöltnek, de még így is” – zárta mondandóját egy helyi lakos, alátámasztva ezzel a már sokszor elismételt, a kerület szempontjából alapvető kérdést: vajon elég lesz-e Kiss Péter öröksége a szocialisták győzelméhez? A válaszig már csak egyet kell aludnunk.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.