Kivételes eljárásban tárgyalják a Pride-ot ellehetetlenítő javaslatot, már kedden szavaznak róla

  • narancs.hu
  • 2025. március 17.

Belpol

A kivételes eljárást a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik és a Mi Hazánk is támogatta.  

132 igen szavazattal, 37 nem szavazat mellett elfogadta hétfőn az Országgyűlés, hogy a vasárnap hajnalban benyújtott, a Pride ellehetetlenítését célzó törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalják. 

Mint arról beszámoltunk, a hétfő reggel benyújtott törvényjavaslat A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról címet viseli, eszerint a gyülekezési jogról szóló törvény azzal egészülne ki, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért – ez a tilalom vonatkozik a homoszexualitást népszerűsítésére és megjelenítésére. A javaslatban szerepel az is, hogy a szervezők és a résztvevők ilyen esetben szabálysértést követnek el, ezért mebírságolhatók, és beazonosításukhoz az arcfelismerő rendszert is igénybe lehet venni. 

A fideszes és KDNP-s képviselők (Selmeczi Gabriella, Juhász Hajnalka, Vejkey Imre, Dunai Mónika, Hegedűs Barbara, Hollik István) által beadott javaslat kivételes eljárásban való tárgyalását az egyik benyújtó, a fideszes Hegedűs Barbara kérte azzal, hogy a döntés után csak 3 órán át legyen lehetőség hozzá módosító indítványokat beadni, a javaslat vitájára és zárószavazására pedig már másnap, kedden sor kerüljön. 

A kivételes eljárásról a parlamentben kora délután döntöttek: a Fidesz, a KDNP, a Mi Hazánk képviselői, a volt jobbikos, már független Balassa Péter és a német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre is megszavazta azt, így jött össze a 132 igen. A javaslat ellen 37-en szavaztak, a DK-sok, az MSZP-sek, a Momentum és a Párbeszéd képviselői, valamit a volt (mostanra feloszlott) LMP-frakció. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.