Bűnösnek találta a bíróság Gulyás Mártont garázdaság vétsége miatt, és egy év próbára bocsátotta, mert a Nemzeti Választási Iroda (NVI) falán lévő, közintézményt jelző táblákat ácskalapáccsal és csavarhúzóval lefeszítette. Gulyás mindezt a kopaszok és Erdősi Lászlóné elhíresült akciója után vitte végbe, amikor aktivistatársaival emellett kiplakátolták az NVI épületét ezzel a felirattal: „A közigazgatási reformok jegyében, további rendbontások elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. Demokrácia felfüggesztve”.
| ||
Ma reggel megtelt a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalóterme, az ügyet rendkívüli érdeklődés mellett tárgyalták – a média képviselői és számos aktivista jelenlétében. A bíró aprólékosan ismertette a vádat, kiderült, hogy az okozott kár 38 880 forint, majd meghallgatta Gulyást, aki vallomásában bár elismerte tettét, nem tartotta azt kirívóan közösségellenesnek, amely akár megbotránkozást vagy riadalmat kelthetett volna embertársaiban (ez a lényege a garázdaság tényállásának). Azt is hangsúlyozta, hogy közfeladatot látott el politikai véleménynyilvánítása során, és bár e tett akár szokatlannak is nevezhető, ám ő maga lelkiismereti ügyként tekintett rá, mert szerinte az NVI több éve nem tölti be azt a társadalmi funkcióját, ami miatt egykor életre hívták.
A bíróság a helyszínen intézkedő két rendőrt hallgatta meg tanúként, azonban a védelem által indítványozott másik két tanú meghallgatását elutasította, mondván, feltételezhetően Gulyás Márton aktivistatársai, akik aligha lepődtek meg az eseményeken. Bizonyítékként az NVI biztonsági kameráinak felvételeit is bemutatták, ami azért érdekes, mert Gulyás ügyében azonnal kiadták a felvételeket. Nem úgy, mint Nyakó István esetében, aki a késlekedő hatóságok miatt nem tudta a Kúriához való fellebbezéséhez csatolni az audiovizuális nyomokat.
| ||
Az ügyész vádbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Gulyás a jogállamiság társadalmi védelmét biztosító szabályait semmibe vette, nyílt utcán dolog elleni erőszakot követett el a táblák eltávolítása során, amely olyan fokú megbotránkozást is kelthetett volna, mintha valaki belerúg egy kukába. Ez nem vicc! A védelem szerint viszont nem a tényállás a kérdéses, hanem a jogi minősítés, eszerint pedig Gulyás magatartása nem valószínű, hogy megbotránkozást keltett, a vádlott a közösség érdekében fellépő személynek tartja magát és eszerint cselekedett. Gulyás ügyvédje a véleménynyilvánítás szabadságának és a megbotránkoztatás közötti lehetőség példájaként a miniszterelnök március 15-i beszédét említette, amikor maga is megbotránkozott, hogy kiderült róla, hogy „gazdaállat nélküli élősködő”, de ez szerinte belefér az alaptörvény adta jogkörbe, sőt Krassó György példáját említve – mikor Krassó rendszeresen „átnevezte” a Münnich Ferenc utcát – nem tartotta példa nélkülinek a hasonló politikai akciókat.
| ||
A bíró egy év próbára bocsátotta ítéletében Gulyást, ezenkívül elkobozta (!) ácskalapácsát és csavarhúzóját, valamint 41 148 forint bűnügyi költség megtérítésére kötelezte. Az ítélet azt jelenti, hogy a bíróság megállapította ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, de a büntetés kiszabását elhalasztotta. Csakhogy egy ilyen ítélet után Gulyásnak tartózkodnia kell a hasonló akcióktól. A vád súlyosbításért fellebbezett, a védelem pedig felmentésért, így az ügy másodfokon folytatódik, és amíg nincs jogerős ítélet, Gulyás azt csinál, amihez kedve van.
A tárgyalás után Gulyás ügyvédje kérdésünkre elmondta, hogy az ítélet azt a gyakorlatot tükrözi, ami a késő Kádár-kort is jellemezte: „A garázdaság vádját használja fel a hatalom, amikor már végképp nem tud mit csinálni.” A vádlott jogi képviselője érdekesnek tartotta azt is, hogy a szóbeli ítélet szerint ez „nem egy klasszikus garázdaság volt”, ezért azt feltételezi, hogy a bíró így akarja kivonni a politikai aktivitást, a véleménynyilvánítás e formáját a garázdaság jogköréből. Gulyás Márton a Narancsnak elmondta, hogy szerinte „nyilvánvalóan politikai indíttatású ítéletről van szó, mert ez olyan büntetés, amely a politikai hatalom érdekében áll. A próbára bocsátással tartózkodnom kellene mindenfajta hasonló véleménynyilvánítási lehetőségtől. Azt akarják ezzel elérni, hogy legalább egy évig úgymond nyugton maradjak.”
