Kivonnák Gulyás Mártont egy évre a forgalomból – Első fokon bűnösnek találták az aktivistát

Belpol

Garázdaság vétsége miatt egy év próbára bocsátást kapott az aktivista, ezzel politikai véleménynyilvánítását korlátoznák.

Bűnösnek találta a bíróság Gulyás Mártont garázdaság vétsége miatt, és egy év próbára bocsátotta, mert a Nemzeti Választási Iroda (NVI) falán lévő, közintézményt jelző táblákat ácskalapáccsal és csavarhúzóval lefeszítette. Gulyás mindezt a kopaszok és Erdősi Lászlóné elhíresült akciója után vitte végbe, amikor aktivistatársaival emellett kiplakátolták az NVI épületét ezzel a felirattal: „A közigazgatási reformok jegyében, további rendbontások elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. Demokrácia felfüggesztve”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ma reggel megtelt a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalóterme, az ügyet rendkívüli érdeklődés mellett tárgyalták – a média képviselői és számos aktivista jelenlétében. A bíró aprólékosan ismertette a vádat, kiderült, hogy az okozott kár 38 880 forint, majd meghallgatta Gulyást, aki vallomásában bár elismerte tettét, nem tartotta azt kirívóan közösségellenesnek, amely akár megbotránkozást vagy riadalmat kelthetett volna embertársaiban (ez a lényege a garázdaság tényállásának). Azt is hangsúlyozta, hogy közfeladatot látott el politikai véleménynyilvánítása során, és bár e tett akár szokatlannak is nevezhető, ám ő maga lelkiismereti ügyként tekintett rá, mert szerinte az NVI több éve nem tölti be azt a társadalmi funkcióját, ami miatt egykor életre hívták.

A bíróság a helyszínen intézkedő két rendőrt hallgatta meg tanúként, azonban a védelem által indítványozott másik két tanú meghallgatását elutasította, mondván, feltételezhetően Gulyás Márton aktivistatársai, akik aligha lepődtek meg az eseményeken. Bizonyítékként az NVI biztonsági kameráinak felvételeit is bemutatták, ami azért érdekes, mert Gulyás ügyében azonnal kiadták a felvételeket. Nem úgy, mint Nyakó István esetében, aki a késlekedő hatóságok miatt nem tudta a Kúriához való fellebbezéséhez csatolni az audiovizuális nyomokat.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az ügyész vádbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Gulyás a jogállamiság társadalmi védelmét biztosító szabályait semmibe vette, nyílt utcán dolog elleni erőszakot követett el a táblák eltávolítása során, amely olyan fokú megbotránkozást is kelthetett volna, mintha valaki belerúg egy kukába. Ez nem vicc! A védelem szerint viszont nem a tényállás a kérdéses, hanem a jogi minősítés, eszerint pedig Gulyás magatartása nem valószínű, hogy megbotránkozást keltett, a vádlott a közösség érdekében fellépő személynek tartja magát és eszerint cselekedett. Gulyás ügyvédje a véleménynyilvánítás szabadságának és a megbotránkoztatás közötti lehetőség példájaként a miniszterelnök március 15-i beszédét említette, amikor maga is megbotránkozott, hogy kiderült róla, hogy „gazdaállat nélküli élősködő”, de ez szerinte belefér az alaptörvény adta jogkörbe, sőt Krassó György példáját említve – mikor Krassó rendszeresen „átnevezte” a Münnich Ferenc utcát – nem tartotta példa nélkülinek a hasonló politikai akciókat.

Nyakó István is kíváncsi volt, mit kap Gulyás

Nyakó István is kíváncsi volt, mit kap Gulyás

Fotó: Németh Dániel

A bíró egy év próbára bocsátotta ítéletében Gulyást, ezenkívül elkobozta (!) ácskalapácsát és csavarhúzóját, valamint 41 148 forint bűnügyi költség megtérítésére kötelezte. Az ítélet azt jelenti, hogy a bíróság megállapította ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, de a büntetés kiszabását elhalasztotta. Csakhogy egy ilyen ítélet után Gulyásnak tartózkodnia kell a hasonló akcióktól. A vád súlyosbításért fellebbezett, a védelem pedig felmentésért, így az ügy másodfokon folytatódik, és amíg nincs jogerős ítélet, Gulyás azt csinál, amihez kedve van.

A tárgyalás után Gulyás ügyvédje kérdésünkre elmondta, hogy az ítélet azt a gyakorlatot tükrözi, ami a késő Kádár-kort is jellemezte: „A garázdaság vádját használja fel a hatalom, amikor már végképp nem tud mit csinálni.” A vádlott jogi képviselője érdekesnek tartotta azt is, hogy a szóbeli ítélet szerint ez „nem egy klasszikus garázdaság volt”, ezért azt feltételezi, hogy a bíró így akarja kivonni a politikai aktivitást, a véleménynyilvánítás e formáját a garázdaság jogköréből. Gulyás Márton a Narancsnak elmondta, hogy szerinte „nyilvánvalóan politikai indíttatású ítéletről van szó, mert ez olyan büntetés, amely a politikai hatalom érdekében áll. A próbára bocsátással tartózkodnom kellene mindenfajta hasonló véleménynyilvánítási lehetőségtől. Azt akarják ezzel elérni, hogy legalább egy évig úgymond nyugton maradjak.”

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.