Kocsis Máté felesége: „Férjem sohasem volt homoszexuális”

  • narancs.hu
  • 2015. október 29.

Belpol

Lapunk interjújára nyílt levélben reagált a Fidesz budapesti elnökének felesége.

A Magyar Narancs ma, október 29-én megjelenő lapszámában olvasható nagyinterjúnk Ungár Klárával. Miután a kormányfő szerinte homofób kijelentést tett, Ungár két kormánypárti politikusról tényként állította, hogy meleg. Lépését sokan vitatták, Kocsis Máté józsefvárosi polgármester pedig beperelte Ungárt. Az első tárgyalást lapunk megjelenésének másnapján tartják.

Az interjúból tegnap közöltünk részletet, amely itt olvasható. Kocsis Máté felesége, Kocsisné Márkus Szilvia erre reagált nyílt levélben a Facebookon, melyet most teljes terjedelmében közlünk:

„Sajnálom, hogy ezt a napot is megértük, de most lett elég! Úgy éreztem le kell írnom, amit gondolok.

Nyílt levél Ungár Klárának

Ungár Klára!

Kocsisné Márkus Szilvia vagyok. Kocsis Máté felesége, közös gyermekünk, az egy éves Kocsis Kristóf édesanyja. Nem vagyok közszereplő, nem álltam soha a nyilvánosság elé, most mégis oda fordulok. Azért teszem, mert megelégeltem azt az aljasságot, amit maga a férjemmel, és ezáltal a családommal hónapok óta csinál.

Mi magát nem ismerjük, soha nem is találkoztunk. Azon túl, hogy maga egy bukott politikus, nem sokat tudunk magáról, de igazából nem is érdekelt soha az ön személye. Az sem érdekel, hogy maga homoszexuálisnak vallja magát. Az azonban igen, hogy a férjemről ugyanezt tényként állítja úgy, hogy soha nem is ismerte és ha jól látom folytatja ennek a hazugságnak a híresztelését.

Csak hogy egyértelmű legyek: maga egy közönséges gyűlölködő, hazudozó. Ismerem a férjem életét, sohasem volt homoszexuális. Önnek nincs joga egy vadidegen családapáról és családról hazudoznia és nincs joga a családunk megítélését minket nem ismerő emberek körében hazugságokkal megváltoztatnia! Nincs joga azt állítania, hogy mi hazugságban élünk! Az is szomorú és önmagát minősíti vele, hogy maga eszközként használja a családunk sértegetését arra, hogy bekerüljön a médiába és ez aljas dolog.

Tartsa magát távol a családomtól! Ne vegye a szájára, ne fantáziáljon rólunk, ne hazudozzon a férjemről, és ne tegye saját frusztrációi áldozatává az életünket. Végezetül pedig: szégyellje magát és tűnjön el az életünkből az aljasságával és a hazugságával együtt.

Kocsisné Márkus Szilvia”

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.