Újabb változás jön a magyarérettségiben 2024-től, amely Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az irodalmat népszerűtlenebb tantárggyá teszi, az olvasáshoz nem hozza meg a kedvet, ráadásul még az eddiginél is jobban megköti a tanárok kezét. A változtatásról Arató az Eduline.hu-nak beszélt, és azt mondta, egy mozdulattal lesöpörték mindazt, amit az irodalomtanítás módszertanában az elmúlt harminc, sőt ötven évben történt.
A lap felidézi, a magyarérettségihez a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta már hozzányúltak egyszer, ám az apró módosításnak tűnik majd a mostanihoz képest, most ugyanis egészen új feladattípusokkal is ki fog egészülni.
Középszinten jelenleg ugyanis először egy szövegértési tesztet kell megoldaniuk a diákoknak, majd írniuk kell egy rövid érvelést vagy egy hétköznapi műfajú szöveget (például hivatalos levelet, panaszlevelet), végül pedig két műelemző feladat közül választhatnak. 2024-től a szövegértési feladatsor kiegészül majd nyelvtani kérdésekkel,
a gyakorlati szövegalkotást és az érvelést teljes egészében törlik a vizsgáról, helyette egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteni.
Műveltségi teszt még soha nem szerepelt a mindenki számára kötelező magyarérettségin. „Ez az érettségi kompetenciaközpontú jellegét gyengíti. Nem azt méri, hogy egy diák mennyire vált értő olvasóvá, mennyire képes egy irodalomi szöveget elemezni, értelmezni, csak bemagolt ismereteket kér” – mondja Arató László.
A vizsgakövetelményekről szóló dokumentum – amelyet az Oktatási Hivatal már közzétett oldalán – csak annyit ír, hogy számon kérhetik „korstílusok, stílusjegyek, stílusfajták felismerését, műnemi, műfaji tájékozottságot, verstani ismereteket a felismerés szintjén, kötelezőnek kijelölt memoritereket, műismeretet, az irodalmi szöveg megalkotottságának eszközeit”. Vagyis gyakorlatilag bármit kérdezhetnek a négyéves középiskolai tananyagból, a mintafeladatok pedig megerősítették a tanárok félelmét:
ez a feladatsor memoriterek, nevek, fogalmak „visszaböfögését” várja majd el az érettségizőktől.
Arató elmondása szerint a tárgyi tudást eddig a szóbelin kérték számon, 2024-től viszont már az írásbelin is, szerinte ez kiszúrás a diákokkal, így ugyanis június közepe helyett már május elejére fel kell készülniük a teljes tananyagból, miközben még iskolába is járnak.
Szerinte az új vizsgakövetelmények bebetonozzák a túlzsúfolt, megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű ismeretet tartalmazó tantervet, és mivel ennyi szerzőt csak felületesen lehet megtanulni, ez magolóssá teszi a tárgyat. „Neveket, címeket, életrajzokat tanulunk majd ahelyett, hogy elmélyednénk a művekben. Ez pont az ellenkezője annak, ami az irodalomtanítás hivatása” – mondta.
2024-től a szóbeli érettségi vizsgakövetelményei is bővülnek: középszinten a húszból eddig hat volt kötelező életműtétel, ezt tízre bővítették ki. A listán Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila mellett 2024-től Jókai, Mikszáth, Vörösmarty is szerepel majd, illetve Herczeg Ferenc. Herczeg egyébként először a következő tanévben kerül majd terítékre a középiskolákban, hiszen az új NAT-ot is felmenő rendszerben vezették be 2020-ban, az író pedig a tizenegyedikes tananyagban szerepel.
Arató László szerint a szóbeli vizsgakövetelményeire a múltba fordulás jellemző, a 20. század és a kortárs irodalom teret veszített, miközben például bekerült a tételsorba egy régi magyar irodalmi tétel. Szerinte az új szabályozás a 21. század megváltozott olvasási szokásaival egyáltalán nem számol, „úgy tűnik, mintha a koncepció megalkotói azt hinnék, hogy a műveltség átalakulását meg lehet akadályozni központi rendeletekkel”.
