Kordontalanul – Szabadság tér, hétfő

  • Bárdos Deák Ágnes
  • 2014. augusztus 5.

Belpol

Eltűnt a kordon. Nem volt olyan mellbevágó, mint az angyal megjelenése – de azért ütött.
false

 

Fotó: Bakki László

Tegnap délelőtt tízkor csak hűlt helye volt, na, nem az angyalnak, a kordonnak, délután ötkor már (még) csak két rendőr szolgálta és védte Gábrielt pihenőállásban. De mire Daróczi Ági megérkezett, s lassan beszállingózott a hajdani kordonbontó csapat kemény magja is – a „szaki bácsik” –, már újra az ismerős sorminta szegélyezte a mélygarázs bejáratánál álló szoborcsoportot. Ráadásul a készenlétiek sorfala egyik végén a napszemcsis CIA-ügynököt idéző civil parancsnok is feltűnt, a másikon meg a két rendőrségi kameraman. A fél 6-os kezdésre becsordogált az Október 6. utcához a radaros rendőrségi mikrobusz is: a néhány kilónyi vaskorlát, úgy tűnik, nem oszt, nem szoroz az elmúlt negyedévnyi békétlen egymás mellett élést illetően.

Közjáték (az URH zenekar Kék fény című dalával aláfestve): Magyar Nemzettel a kezében ólálkodik egy férfi, kiragasztja az Orbán Viktor tusványosi beszédét méltató oldalakat egy Elmű-szerelvénydobozra, jelképes színpadunk hátterére. Leszedem, felteszi, leszedem: ez a mi tüntetésünk. Nem érti. Pedig csak képzelje el: ő tüntetne, én meg ragasztanék… 168 órát, Élet és Irodalmat, valami liberálisat. Mit szólna? Ő sem veszi el a mi köveinket, int a fejével az „Eleven Emlékmű” emléktárgyai felé. Én is visszaadom az ő tacepaóját: tegye máshová, ahová akarja. Átmegy az úttesten, remegő kézzel ragaszt, 3 méterrel odébb, egy villanyoszlopra.

Daróczi Ágnes petícióval és egy háromoldalas jegyzékkel, egy 1944-ből való listával érkezik, tiltakozásul Balog miniszter romaholokauszt-tagadására. Elhangzanak a deportáltak nevei, életkorral, lakcímmel: terhes nőké, kisgyermekeké, idős embereké. Megjegyzésként mindegyik mellett: „cigány”. Balog miniszter megtagadott múltja.

Az 1896. augusztus 4-én született, 1949-ben a Gulagra száműzött Lengyel Józsefre, az Igéző, az Oldás és kötés írójára, s magára a Gulagra, a táborok történetére, az odahurcoltak tragédiájára is emlékezünk Szász Judit tüntetőtársunk és vendége jóvoltából. Az író lánya, Tatjana mesél apjának az „élete végéig hithű kommunista” mítosz lerombolását illető hiábavaló törekvéseiről –  felidézve Lengyel végrendelkezésnek is beillő színvallását megcsúfoló Aczél György utolsó, az író lakásán tett látogatását is.

Az Eleven Emlékmű társadalmi önismeret-fejlesztő (nyílt) csoport vendége, az egyik projektgazda, Rényi András a tusványosi beszédet tartotta továbbra is napirenden – az este 7 és 9 közt eltelt idő sem volt elegendő felmérni a magyar miniszterelnök legújabb politikai hazardírozásának következményeit.

A továbbiakban a tüntetésen felszólalók és az egyéb fellépők, művészek és más támogatók aktivitásai, napi frissülésben, a Szabadságszínpad Facebook-eseményoldalon lesznek követhetők.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.