„Hosszú távon katonai felügyelet alá kerülhet bármelyik vállalat”

Egyenruhások tűntek fel a kórházak, cégek élén. Utánanéztünk mennyire befolyásolják a napi működést. Kiderült, nagyobb hatalom került a kormány kezébe, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.

„Páran vannak. Segíteni jöttek, hogy a vállalat üzletmenete folytonos maradjon, ne legyen fennakadás. Minden nap bekérik az adatokat arról, hogy hány beteg, hány házi karantén alá vont dologzó van” – mondja egy olyan vállalat munkatársa, amihez az elmúlt hetekben kimasíroztak a katonák.

Sokakban rémületet keltett, hogy Orbán Viktor első intézkedései között fegyvereseket vezényelt ki egyes kórházak, valamint vállalatok élére. Két hónappal a veszélyhelyzet kihirdetése után sem egészen világos, hogy miért volt erre szükség, ugyanis jellemzően túl sokat nem tudnak hozzátenni egy egészségügyi intézmény, különböző termékek gyártására, szolgáltatások nyújtására szakosodott társaságok működtetéséhez.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) közlése szerint a szolgáltató- és gyártókapacitások, közlekedési, gyógyszeripari, élelmiszeripari, távközlési, infokommunikációs szektor és az oxigénellátást biztosító cégek tartoznak ebbe a körbe. A listán szerepel többek között a Telekom, a TESCO, a Mátrai Erőmű, a MOL, a Bonafarm és a TEVA is.

Milyen célból?

Jóval valószínűbb, hogy a kormányfő politikai célból hozta meg ezen rendelkezéseket. Elméleti szinten akár jogos is lehet sokak félelme, hiszen a lehetőség adott: akár vissza is lehet élni a helyzettel. Beszédes, hogy a legélesebb járványügyi vitákat kiváltó, 200 főnél népesebb, önkormányzati fenntartású idősotthonokhoz is kimasíroztak a parancsnokok a közelmúltban.

A magas beosztásban dolgozó forrásunk szerint a hozzájuk kirendelt egyenruhások eleinte aktívabbak voltak, egy-két területen kértek is segítséget tőlük, időnként még hasznosnak is bizonyultak. Kaptak egy-egy irodát, viszont az ottlétük nem jelent plusz költséget a cég számára.

Az idő haladtával formálissá vált a jelenlétük, mostanra pedig eljutottak odáig, hogy „nem nagyon akad megbeszélnivaló velük”. Ugyanis ezeknél a magántulajdonban lévő társaságnál is létrehoztak egy vezetőkből álló saját „operatív törzset”, ami követi az országos intézkedéseket, a katonák velük tartják a kapcsolatot. „Megvitatják például, hogy milyen szigorú legyen a maszkhasználat”.

Infókat továbbítanak

Forrásunk szerint az az általános vélekedés a vállalaton belül, hogy nem tudnak mit hozzátenni a munkához, de nem is zavarnak, nem szólnak bele a folyamatokba.

A vezetőkkel napi negyed-félórát egyeztetnek, aminek a tartalma eléggé kiüresedett mostanra. Forrásunk azt sem tudta megmondani, hogy pontosan mennyi időt töltenek naponta a cégnél az állam emberei, de mivel a járványhelyzet stabilizálódni látszik, egyre kevésbé van rájuk szükség.

Megkerestünk egy másik létfontosságúnak minősített cégnél dolgozó középvezetőt, aki nem találkozott a hozzájuk kirendelt katonákkal, és hasonlóan nyilatkozott egy orvos is, aki akkor értesült róla, hogy van náluk kórházparancsnok, amikor szembesítettük őt ezzel – igaz, ő látott pár „kék egyenruhást” az intézmény környékén, de azt hitte, csak azért voltak ott, hogy „biztosítsák a rendet”, a betegek közlekedését, a távolságtartást felügyeljék.

Aggályos

Forrásaink válaszaiból úgy tűnik, a kirendelt fegyveresek nem befolyásolják a dolgozók közvetlen munkavégzését, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne aggályos, hogy az állam beavatkozik magáncégek működésébe, rálát adott esetben üzleti folyamatokra. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az Orbán-kormány 2010 óta hangoztatott célja, hogy egyes ágazatokban – így a kiskereskedelemben – a magyar tulajondosok kerüljenek többségbe.

Kocsi László honvéd alezredes és Jakab György rendőr alezredes, a honvédelmi irányító törzs tagjai átadják megbízólevelüket Éder Tamásnak, Bonafarm Zrt. társadalmi és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatójának.

MTI/Soós Lajos

„A veszélyhelyzet kihirdetését követően az első intézkedése között hozták meg a kórházparancsnokokról szóló rendeletet, és a felhatalmazási törvény alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbították annak hatályát, vagyis ez egy hosszú időre szóló berendezkedés” – mondja Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, aki egy hosszabb elemzést szentelt a kérdésnek a közelmúltban.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vasárnap este közölte, május 26-án terjesztik a parlament elé a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló tervezetet, amit még júniusban elfogadhatnak a képviselők. Hogy ez mikor fog hatályosulni, hogy a javaslatban milyen záróidőpontot írnak bele, még nem tudni, így az sem zárható ki, hogy a nyáron fennmarad a veszélyhelyzet.

A rendelet alapján jelenleg 109 kórház és 18 idősek otthona élére rendeltek ki parancsnokot. Többségük fegyveres testület tagja (katona vagy rendőr), csak néhányan katasztrófavédelmisek, holott a veszélyhelyzet nem honvédelmi típusú jogrend, a járványt nem fegyverrel kell legyőzni. Kötelezően végrehajtandó javaslatot tehetnek (vagyis parancsot adhatnak) az intézményvezetőknek.

Ez önmagában egy ellentmondásos kifejezés, Farkas szerint nem felel meg a világosság és egyértelműség követelményének, ami a jogszabályokkal szemben alapvető elvárás, különösen a veszélyhelyzetben, amikor a jogalkotás célja épp a járvánnyal szembeni hatékony fellépés.

Tágra nyitott rés

Továbbá a rendelet szerint a „járvány-veszéllyel összefüggő szabályok betartásával” kapcsolatban tehetnek javaslatokat, márpedig az ilyen jellegű intézményeknél, a kórházaknál, idősotthonoknál kevés olyan döntés van, ami ezen a körön kívül esne most – vagyis a parancsadási jogkörük meglehetősen tág. Ebbe beleférhetnek az elbocsátásokkal, munkaerőfelvétellel, alvállalkozói, beszállítói szerződésekkel kapcsolatos javaslatok is.

„Az intézményvezetők a megbízatásukra irányadó szakmai szabályok és a fenntartói utasítások szerint végzik a munkájukat. Ha odakerül egy parancsnok, aki a szakmai szabályokat nem ismerve, kötelezően teljesítendő utasításokat adhat, abból olyan ellentmondásos helyzetek állhatnak elő, amelyek feloldására a jogszabály nem ad támpontot. Ugyanakkor minden döntésért továbbra is az intézményvezető felel” – fogalmaz Farkas.

Ráadásul a fegyveres szervezeteknél alkalmazott parancsadási jog teljesen idegen a magánszférában, de még az egészségügyi intézményeknél sem bevett. „Mindennek ellenére hallgatnak a kórházigazgatók, nem tiltakoznak az egyes felső utasítások ellen, pedig egyik-másikról kiderült, hogy szakmailag igen problémás. Egy fegyveres testülettől odarendelt parancsnok mellett hogy is mernének felszólalni?” – mondja a jogász.

Esti mese

A meglehetősen rövid, „esti mese hosszúságú” rendelet lehetővé teszi továbbá, hogy az egészségügyi intézmények őrzés-védelmét katonák és rendőrök lássák el, ami tovább fokozhatja a fegyveres jelenlétet és az intézményekben ellátott civil lakosságot is közvetlenül érinti. A jogász megjegyzi, hogy egy másik kormányrendelet kiterjeszti a katonai egyenruha viselésének lehetőségét azon kormányzati szakmai felsővezetők körében, akik nyilvánosan szerepelnek - például az operatív törzs által tartott tájékoztatókon. Ebből arra lehet következtetni, hogy a miniszterelnök demonstrálni szeretné a fegyveres testületek szerepét a járványkezelésben.

Védőfelszerelés csekk

MTI/Kovács Attila

Csőben egy módosító

Ha csak a forrásaink tapasztalataiból indulunk ki, akkor a kórházparancsnokoknak kontrollszerepe van, azonban a vállalatok élére kirendelt katonák leginkább kommunikációs közegnek tekinthetők.

A Koronavírus Sajtóközpont tájékoztatása szerint a Létfontosságú Vállalatok Biztosításáért Felelős Akciócsoport eddig 200 vállalatot azonosított, és 105 élére vezényelt ki fegyveresket, ezeknek a Honvédelmi Irányító Törzsek (sokak által csak „hiteseknek” becézett egyenruhások) biztosítják a folyamatok működését, az ellátás biztonságát.

„Feladatuk, hogy szakmai tudásokkal és a Magyar Honvédség eszközeivel szükség esetén segítséget nyújtsanak például a logisztikai, teher- és személyszállítási, ellátási, őrzés-védelmi vagy biztonsági feladatokban. A HM-ban működő Irányító Csoportnak tesznek jelentést, amely az Operatív Törzs felé továbbítja a feldolgozott információkat. Az akciócsoport pedig folyamatosan elemzi az aktuális helyzetet, és azt mérlegelve dönti el, hogy mely cégekkel bővüljön a lista” – áll a sajtóközpont közleményében, amiben nem adtak választ azokra a kérdéseinkre, hogy a kormány tervez-e több intézmény élére parancsnokokat kirendelni, illetve hogy kibővítik-e ezeken a területeken szolgáló rendőrők, katonák jogkörét.

Farkas Erika felhívja rá a figyelmet, hogy az Országgyűlés előtt van egy törvénymódosítás, ami nagyobb legitimitást adhat a cégekhez kivezényelt katonák tevékenységének. „Jelenleg nincs törvényi alapja a katonai erők alkalmazásának a létfontosságú vállalatoknál – ezen változtatnának. A javaslat szerint különleges jogrendben a kormány rendeleti úton kijelölheti az egyik tagját – akár a honvédelmi minisztert is –, hogy az említett cégek tevékenységét koordinálja, együttműködésre szorítsa őket és előkészítse az állami felügyeletet”.

Ez már nemcsak a veszélyhelyzetről szól

Egy már hatályba lépett kormányrendelet pedig kizárólagos és lényegében korlátlan jogot biztosít a veszélyhelyzetben Benkő Tibor miniszter számára arra, hogy létfontosságúnak minősített cégeket kijelöljön. Ezt akár azonnali hatállyal megteheti, anélkül, hogy a minősítéssel szemben jogorvoslattal élhetnének az érintettek. A veszélyhelyzet megszűnésével a létfontosságú minősítés nem szűnik meg automatikusan, sőt a törvényjavaslat értelmében később bármelyik ilyen céget a tárcavezető gyorsított eljárásban úgynevezett »ágazaton kívüli honvédelmi« szervezetté minősíthet, tehát akár hosszú távon is katonai felügyelet alá kerülhet bármelyik vállalat” – mondja Farkas.

Érdemes a kétmilliárd árbevételű Kartonpack Dobozipari Nyrt. történetén elgondolkodni, amit állami felügyelet alá vontak: rendőrők, katonák és ügyvédek lepték el a társaságot, és közölték a cégvezetővel, hogy további értesítésig hazamehet, majd a történet odáig eszkalálódott, hogy a Magyar Nemzeti Bank felfüggesztette a kereskedést a társaság részvényeivel a tőzsdén. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik Kormányinfón azt mondta, amennyiben a helyzet megkívánja, átveszik a felügyeletet a piaci alapon működő vállalatok felett.

Katonai rendészek járőröznek a Nyugati téren 2020. április 3-án.

MTI/Mónus Márton

Háborús miniszterelnök

„A miniszterelnök katonai terminuszokat használ: »háborúban állunk«, »most lépünk a védekezés második szakaszába«, és hasonlók. A hadtudományi szókészletét már ellőtte” – állítja egy honvédségi forrásunk. A napokban felkerestük több informátorunkat, akik a kormány rendészeti, katonai tevékenységét jól ismerik, és megfelelő rálátással bírnak a járványügyi védekezésre. A háttérbeszélgetések alapján kijelenthető, Orbán Viktor egy „háborús miniszterelnök” képét akarja mutatni, aki csak az egyenruhásokban bízik meg.

Egyik forrásunk szerint a hiteseknek összekötő feladata van, általában 2-3 fős csoportokban küldik ki őket. Honvédek a vezetők, de akadnak köztük rendőrök és katasztrófavédelmisek is. Aktív katonákról, ezredesekről alezredesekről van szó, nem a HM állományából csoportosítanak át erőket, viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadttudományi és Honvédtisztképző Karáról is küldtek át a cégekhez honvédeket.

„Próbálják összeszedni a kvalifikált embereket” – mondja forrásunk, aki szerint a kivezényelt katonáknak nincs vállalatvezetési tapasztalata, azonban szervezési-tervezési van, és a NATO, valamint az Európai Unió jóvoltából külföldön is megfordultak. Továbbá úgy tudja, alapvetően nincs rajtuk döntési kényszer, elsősorban megbeszéléseket folytatnak a cégvezetőkkel. Az a feladatuk, hogy megismerjék a vállatok helyzetét, javaslatokat tegyenek, információkat gyűjtsenek és kommunikáljanak a kormányzat felé, illetve ha a valamely cég hozna egy megítélésük szerint hátrányos döntést, akkor riadót fújnak.

Műintézkedések

„Ez lehet hasznos is, ha megvan a felek között a bizalom” - mondja forrásunk. Viszont mivel jelenleg gyenge hatáskörrel bírnak, ezért sokszor műintézkedéseket hajtanak végre, hiszen így nem lehet rájuk húzni, hogy nem veszik komolyan a járványhelyzetet.

Forrásunk szerint egyes vállalatok presztízskérdést csináltak abból, hogy ők is bekerüljenek a felügyelt cégek csoportjába. Lobbiztak, hogy hozzájuk is menjenek ki a honvédek, ugyanis „akkor ők is fontosak”. Ettől függetlenül nagy kérdés szerinte, hogy miért nem a gazdasági minisztériumokra bízták ezen cégek ellenőrzését. „Miért nem az Agrártárca biztosítja a mezőgazdasági társaságokat? A tech-cégeket az innovációs minisztérium? Miért nem az Emmi fokozza a jelenlétét a gyógyszergyártóknál?” – kérdezi.

„Ha igazgató lennék, nem örülnék ennek”

Akárhogy is van, a kórházparancsnoknak bonyolultabb a helyzete, mint a hiteseknek, mert nekik az ágykiürítést kellett felügyelniük forrásaink szerint, illetve a készletek kezelését - ami most nagy falat, hiszen a kormány hatalmas mennyiségű, esetenként kétes minőségű védőfelszerelést vásárolt. Részt vehetnek a kórházak munkájában, és ha azt tapasztalják, hogy valami nem működik jól, akkor beleszólnak a döntésekbe.

„Ha én lennék az igazgató, akkor nem örülnék ennek, de ezt a rendszert már Magyarországon megemésztették: az egyetemek élére is kancellárokat neveztek ki”. Forrásunk emlékeztet, a kórházigazgatóknak megfelelő jogosítványaik vannak, gazdasági, ápolási igazgatók, felügyelők dolgoznak az intézményekben, nekik kellene ellátniuk a szakmai feladatokat. Szerinte a kórházparancsnokok ahhoz kellenek, hogy a védőeszközöket nyilvántartsák, de a rendszer így „túl van bürokratizálva”.

Összességében a megkérdezettek úgy látják, az egész fegyveres közreműködés a nyomásgyakorlás célját szolgálja, illetve kifelé azt mutatja a kormány, hogy határozott döntéseket hoz, de alapvetően nem attól lesz kevesebb fertőzött, hogy az intézmények, cégek élére kiküldik őket.

Ugyanakkor a katonák megjelenése ezen túlmenően is megkérdőjelezhető egyik forrásunk szerint: az ország belső biztonságának fenntartása ugyanis nem a honvédek dolga, hanem a rendőrségé. Hozzáteszi: „utcán való járőrözésre, harckocsik járatására pedig abszolút semmi szükség”.

Mire képes a honvédség járvány idején?

A helyzet fokozódik, idővel szükség lehet a katonák komolyabb jelenlétére a védelemben. A seregnek vannak hiányosságai, de azért nem teljesen eszköztelen. „Tényleg szeretnének ezzel a témával foglalkozni?" - kérdezett vissza egy, a honvédelmi körökben otthonosan mozgó forrásunk, amikor arról érdeklődtünk, a járvány fokozódása esetén a Magyar Honvédség (MH) milyen mértékben tudná segíteni a lakosságot (alapvető élelmiszerek eljuttatása, segítség a közszolgáltatások fenntartásában stb.).