„Tényleg szeretnének ezzel a témával foglalkozni?” – kérdezett vissza egy, a honvédelmi körökben otthonosan mozgó forrásunk, amikor arról érdeklődtünk, a járvány fokozódása esetén a Magyar Honvédség (MH) milyen mértékben tudná segíteni a lakosságot (alapvető élelmiszerek eljuttatása, segítség a közszolgáltatások fenntartásában stb.).
„Korlátozottan” – feleli, hozzátéve, hogy a felvetés jogos, ugyanis a katonaság a világon mindenütt bekapcsolódik a fertőzés elleni védekezésbe. Donald Trump amerikai elnök ezer katonát vezényelt New Yorkba a hétvégén, de Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Kínában is bevetették a haderőt az elmúlt hetekben.
| ||
Rögtönözve
Forrásunk szerint a kormány nem a válságkezelési eljárásrendet használja (beszédes szerinte, hogy a Nemzetbiztonsági Kabinet nem működik), hanem fölállt egy akciócsoportokból álló apparátus.
A szakértő úgy látja, Orbán Viktor elsősorban a Belügyminisztériumra és az Országos Rendőr-főkapitányságra épít, mivel az egészségügyért felelős tárcára, azaz az Emberi Erőforrások Minisztériumára és annak vezetőjére, Kásler Miklósra nem támaszkodhat a jelen helyzetben. „Improvizálni kellett. Ez hatással lehet a honvédség bevethetőségére is” – állítja forrásunk. Jelenleg annyit tudunk, hogy a katonák közreműködnek a kijárási korlátozás ellenőrzésében, valamint Benkő Tibor honvédelmi miniszter hatáskörét kiterjesztették: ő lett a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport vezetője.
Eddig 91 céghez mentek ki katonák, és ún. honvédelmi irányító törzseket állítottak fel. A megkérdezettek nem egészen értik, hogy erre miért volt szükség, mert ez lassíthatja a munkát az érintett társaságoknál. „A honvédség a rendőrség segéderejeként használható fel. De mint járványfelszámoló különítmény… hát, úgy nem igazán” – mondja egy másik forrásunk.
| ||
A kormányfő a közelmúltban közölte: jelenleg több mint 23 ezer hivatásos katona dolgozik, és a nemrég leszereltekkel vagy a tartalékos állományban lévőkkel együtt több mint 43 ezer embert tud mozgósítani a kormány. Forrásaink kételkednek e számok hitelességében, ugyanis a 23 ezer fő feltehetőleg a bruttó létszám, abban benne vannak a vezetőségtől kezdve az oktatási intézményekben dolgozókon át a már amúgy is rettenetesen leterhelt Honvédkórházban szolgálók is; továbbá vannak, akik a határon vagy külföldi missziókban látnak el feladatot (bár a küldetések száma csökkent az elmúlt hetekben). „A tartalékosok között vannak, akiket a koruknál fogva már nemigen kéne macerálni” – teszi hozzá egyik informátorunk.
A brit International Institute for Strategic Studies (IISS) kutatócég 2018-ban megjelent Military Balance kiadványa szerint a Magyar Honvédség 2017-es létszáma 27 800 fő volt, ebből 10 450-en a szárazföldi erőknél, 5750-en pedig a légierőnél szolgáltak. Egyik forrásunk szerint inkább az előbbi csoportba tartozó alakulatok vethetők be jelenleg. Feltehetőleg a létszám nem nőtt ugrásszerűen az elmúlt években, még ha 2019 nyarán az Országgyűlés elfogadta is, hogy a honvédség hivatalos létszámát 2026-ra 37 650 főre kell növelni a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében. A Honvédelmi Minisztérium (HM) toborzási programja eredményeként persze biztos volt valamilyen bővülés.
„A honvédségnek 2015-ben volt egy próbatétele: Hende Csaba 3500 embert vezényelt a határra – le is váltották. Majd jött Simicskó, aki már 6000 embert mozgósított, de abban benne volt a tatai szakácsnő és a kecskeméti légierő zenekara is (Hende Csaba és Simicskó István a Benkő Tibor előtti honvédelmi miniszterek voltak – B. M.) – emlékeztet forrásunk a migrációs válság idején történt bevetésre. – Olyan katonából, aki valamit meg tud fogni, oda tud állni valahova, most is nagyjából 6000 fő lehet” – állítja.
| ||
Lezárnak
Müller Cecília országos tiszti főorvos a napokban azt mondta, ha gócpontok alakulnak ki az országban, akkor további korlátozásokkal kell számolni. Forrásaink szerint itt jöhetnek leginkább képbe a honvédek, ugyanis a rendőrséggel egyeztetve „pillanatok alatt” le tudnak zárni egy várost vagy akár egy megyét is. „A békemissziók során kiképzik őket erre. Megfigyelőpontokat létesítenek, járőröznek, felküldik a drónokat. Tulajdonképpen azt csinálják, amit a határokon is” – mutat rá egyik beszélgetőpartnerünk.
A nagy kérdés az, hogy hány ilyen műveletre lesz szükség, ugyanis a kapacitás véges; például Budapest lezárása a város nagysága, a ki- és bevezető útjainak száma miatt már nehézséget okozna. Technikailag jobb a helyzet: a dandároknak vannak segélyhelyeik, valamint a közelmúltban a honvédségnek vásárolt autóbuszok negyven személy vagy akár 12 sebesült szállítására alkalmasak. (2018 elején 16 ilyen járművet adott át a tárca, az akkori tájékoztatás szerint az állománynak 100 darabra kellett bővülni 2019-re, de hogy ez megvalósult-e, arról nincs információnk.) Értesüléseink szerint ezek átalakíthatók „egészségügyi létesítménnyé”, ahogyan a nemrégiben megvásárolt Airbus helikopterek is.
Március végén a honvédség a Szent László Kórház udvarára telepített egy tábori kórházat, amely alkalmas arra, hogy a betegeket előosztályozza. „2017 környékén kezdtek ilyen eszközöket vásárolni. Dupla falúak és padlózatuk van, fűthetők” – írja le ezeket forrásunk. A honvédség berkein belül szolgálnak katonaorvosok, felcserek, köztük olyanok is, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek, mert megjárták Afganisztánt – őket nagy valószínűséggel már berendelték a Honvédkórházba vagy valamely más egészségügyi intézménybe.
A HM rendelkezik egy mobil mikrobiológiai laboratóriumi komplexummal is, amely számos betegséget tud diagnosztizálni. A honvédségnek vannak átalakítható laktanyái, illetve 2017-ben megépített egy konténertábort a szerb–magyar határnál, amely ugyan jelenleg lakott, de szükség esetén átadható a fertőzött civilek számára. „A katonák majd sátorba költöznek, hiszen itt a meleg. Ennek a létesítménynek saját víz- és áramellátása van. 150 ember befogadására képes, tehát az egészségügyi személyzeten túl körülbelül 100 polgárt el lehet helyezni benne” – mondja forrásunk, aki hozzáteszi, hogy minden zászlóaljnak van saját, 500–1000 ember étkeztetésére alkalmas tábori konyhája.
Áramtermelésre, vízpótlásra és közterület-tisztításra is képes bizonyos mértékig a honvédség, ami nagy segítség lehet akkor, ha például egy kórház ellátása akadozik. Logisztikai feladatokat (élelmiszer-szállítás, mentés) is el tud látni az MH a már említett autóbuszaival, a különböző méretű helikoptereivel, valamint terepjáróival, ám forrásaink szerint feltehetőleg erre nem lesz szükség. A biztonság- és védelempolitikában jártas egyik beszélgetőpartnerünk úgy véli, mivel az európai társadalom és kultúra teljesen eltér az ázsiaitól, nem valószínű, hogy nálunk olyan mértékű korlátozásokat rendelnek el, mint amilyeneket a vírus kirobbanásának helyszínén, Vuhanban foganatosítottak.
Még Spanyol- és Olaszországban sem láttunk ilyet, pedig mindkét országban napi több száz halálesetet regisztrálnak. Sőt, még Kínában is elmehettek bevásárolni az emberek háromnaponta, illetve az ételkiszállítás is működött, vagyis a lakosság ellátását elsősorban a kereskedelem biztosította.
Forrásaink hangsúlyozták: Magyarországon a katonák mindig erejükön felül teljesítettek, amikor árvízvédelmi vagy egyéb katasztrófavédelmi vészhelyzetben vetették be őket az elmúlt években. Ráadásul Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a napokban a tagállamok külügyminisztereivel tárgyalt, és többször hangsúlyozta: a szervezet természetesen segíti a koronavírus elleni harcot; vagyis a szövetség adott esetben pótolni tudja majd az MH hiányosságait.
| ||
| Polgárok védelme „Minden olyan feladat, amiről most beszélünk, a polgári védelem alá tartozik” – mondta egyik forrásunk. Olaszországban például a polgári védelmi hatóság vezetői számolnak be rendszeresen a járványhelyzetről. Hivatalosan Magyarországon is van ilyen szervezet, csak mára súlytalanná vált. A polgári védelem (pv) 1990-ig a honvédelmi tárca alá tartozott, katonák felügyelték a működését. 2000-től átkerült a belügyhöz, majd 2010-től a tűzoltósággal együtt integrálták az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alá, és csökkentették a létszámát. Elvben a pv feladatai közé tartozik például a védelmi szervezetek létrehozása, a lakosság kimenekítése, kitelepítése, a létfontosságú anyagi javak (víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme, a kárterületek felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a fertőtlenítés. |
