Vírusszkeptikus nemzet: a magyarok közel fele elutasítja a Covid elleni védőoltást

  • narancs.hu
  • 2020. október 6.

Belpol

A magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 vírus elleni vakcina 2020 évi kifejlesztését és hatékonyságát illetően.

Az Ipsos frissen publikált felmérése szerint - amelyben egyebek mellett a vakcina alkalmazásáról kérdezték az embereket - a magyarországi válaszadók 46 százaléka válaszolt úgy, hogy biztosan elutasítja az oltást, a bizonytalanok és a választ kerülők csoportja pedig 12 százalékot tett ki. A vakcinával a válaszadók mindössze 12 százaléka oltatná be magát úgy, hogy fizetné is a költségeket, a megkérdezettek 30 százaléka viszont csak akkor kérné a védőoltást, ha ingyenes, vagyis az állam finanszírozza.

false

 

"Az eredmények korcsoport szerinti bontása kimutatja, hogy 50 év alatt erősebb az oltásellenesség hazánkban (49%), míg az idősebbek, különösen az 50-59 éves korosztály tagjai mutatják a legnagyobb nyitottságot a koronavírus elleni oltásra. Az esetleges gyógyszeres védekezés lehetőségével élők közül e korcsoport minden harmadik tagja kész lenne akár fizetni is a vakcináért (35%)" - olvasható a felmérésben. A kutatás érdekes megállapítása, hogy különösen magas a fizetési hajlandóság a főiskolai végzettségűek, a Pest és Veszprém megyeiek, valamint a magas anyagi státuszúak körében.

Az Ipsos korábban is felmérte az oltási hajlandóságot. Akkor 100 megkérdezett hazai lakosból 56 nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát a vírus elleni készítménnyel. Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi átlag jóval magasabb, 74%-ot tett ki. Sokatmondó az is, hogy a felmérésben szereplő 27 ország közül Magyarország hátulról a 3. volt e tekintetben, a lengyelekkel "holtversenyben" és az oroszokat megelőzve.

false

 

"Az oltás elutasítása mögött első helyen a mellékhatásoktól való félelem állt, mint döntő ok, de az említések között átlag feletti értékkel volt megtalálható a vakcina hatékonyságának, illetve a Covid-19 vírus tényleges veszélyességének megkérdőjelezése (azaz bizonyos fokú vírustagadó és vírusszkeptikus magatartás) is Magyarországon" - emelte ki az Ipsos.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.