Kövér László: Ha most kellene szavazni, nemmel szavazna az EU-csatlakozásra

Belpol

Hosszasan fejtegette, hogy már 2003-ban sem jó szívvel szavazott igennel.

Kövér László a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában hangoztatta hosszasan véleményét az Európai Unióról, amelyet szerinte épp azok tesznek tönkre, akik Magyarországtól akarják most megvédeni. Kövér az EU jelenlegi állapotáról szólva úgy fogalmazott: "néhány nagyarcú nyugati politikus szereti az orrunk alá dörgölni, hogyha most akarnánk belépni az unióba, akkor úgymond nem vennének fel bennünket az állítólagos jogállami problémáink, illetve a nézeteink és az értétekről vallott véleményünk miatt".

A házelnök erre reagálva azt mondta: ha most lenne népszavazás, "én egészen biztosan nemmel szavaznék".

Megjegyezte, a 2003-as csatlakozási népszavazáson "sem jó szívvel szavazott igennel", de mindent egybevetve az volt a meggyőződése, hogy az EU-tagság Magyarországnak olyan új dimenziót nyit ki, ahol a saját nemzeti érdekei érvényesítésére egy kedvező, demokratikus és civilizált keretrendszert kap, amelyben ráadásul anyagilag sem jár rosszul.

Kövér László kijelentette: "ez mind a mai napig igaz", majd hangsúlyozta, távolról sem gondolja úgy, hogy jobb lenne Magyarországnak az unión kívül.

Álláspontja szerint "a nácik és a kommunisták után" egy újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát, amit "nevezhetünk hol liberalizmusnak, hol poszthumanizmusnak, hol mit tudom én micsodának, tehát zöld őrületnek".

Hozzátette: "olyan mértékű agressziónak vagyunk kitéve", a normalitástól való olyan mértékű eltávolodást követelnek meg szinte normatív módon, ami nemcsak a magyarok ellenérzését váltja ki, hanem azt szerinte az európai emberek döntő többsége "ellenszenvvel viseli el". Úgy összegzett: ha ez így megy tovább, akkor az Európai Uniót azok teszik tönkre, "akik tőlünk akarják ebben a pillanatban megvédeni".

A 2022-es országgyűlési választásokról szólva Kövér László arról beszélt, hogy "napról napra nő a tét", ugyanis - mint hangoztatta - "ha visszajönnek azok, akik régen kommunistáknak vallották magukat, ma pedig európaistáknak vallják magukat, akkor itt kő kövön nem marad". Kövér szerint az ellenzék "nyílt zendülést hirdetett meg az alkotmányos renddel szemben". Err a 20. századi történelem és azon belül is a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, majd kijelentette: "a 133 nap után jött a 134.". Kijelentette: téves az a hiedelem, hogy a magyar többség megint eltűri "egy terrorista kisebbség randalírozását ebben az országban".

Az ellenzéki parlamenti akciókra utalva a házelnök azt is leszögezte: nem hajlandó eltűrni, hogy "bolhacirkuszt" csináljanak az Országgyűlésből és szántszándékkal sértegessék a képviselőtársaikat.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.