Kövér László két részre osztotta a magyar társadalmat: építőkre és rombolókra

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. január 5.

Belpol

Nem kérdés, önmagát hova sorolta a házelnök.

Az építők és a rombolók párharca kíséri végig a magyar történelmet, határozza meg jelenünket, és minden bizonnyal a jövőnket is -mondta az Országgyűlés elnöke szombaton Lentiben.

Kövér László a település várossá nyilvánításának 40. évfordulóján tartott ünnepségen úgy fogalmazott: Magyarország építő erői, azaz a választópolgárok többsége 2010-ben úgy döntöttek - 2014-ben és 2018-ban pedig megerősítették ezen döntést -, hogy "a korábban elszenvedett országrontás következményeit felszámolva", a jelenben tapasztalható és a jövőben várható "ártó szándékok elleni védekezésképpen" újjá kell építeni a magyar államot.

Az újjáépítés lényege, hogy az állam "szolgálja és ne kiszolgáltassa" a népét, és erősítse meg a magyarok közötti nemzeti összetartozást.

Kövér László szerint a rombolás erői azt mondták 2015-ben, hogy a migráció megállítása nem lehetséges és nem is szükséges, "mert az egyenesen hasznos Magyarország és Európa számára egyaránt". Az építkezés erői azonban megállították a migrációt Magyarország határainál, mert "mi nem a migrációt, hanem a magyar és az európai embereknek a saját szülőföldjéhez való jogát tekintjük emberi jognak" - fogalmazott.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.