Kövér László két részre osztotta a magyar társadalmat: építőkre és rombolókra

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. január 5.

Belpol

Nem kérdés, önmagát hova sorolta a házelnök.

Az építők és a rombolók párharca kíséri végig a magyar történelmet, határozza meg jelenünket, és minden bizonnyal a jövőnket is -mondta az Országgyűlés elnöke szombaton Lentiben.

Kövér László a település várossá nyilvánításának 40. évfordulóján tartott ünnepségen úgy fogalmazott: Magyarország építő erői, azaz a választópolgárok többsége 2010-ben úgy döntöttek - 2014-ben és 2018-ban pedig megerősítették ezen döntést -, hogy "a korábban elszenvedett országrontás következményeit felszámolva", a jelenben tapasztalható és a jövőben várható "ártó szándékok elleni védekezésképpen" újjá kell építeni a magyar államot.

Az újjáépítés lényege, hogy az állam "szolgálja és ne kiszolgáltassa" a népét, és erősítse meg a magyarok közötti nemzeti összetartozást.

Kövér László szerint a rombolás erői azt mondták 2015-ben, hogy a migráció megállítása nem lehetséges és nem is szükséges, "mert az egyenesen hasznos Magyarország és Európa számára egyaránt". Az építkezés erői azonban megállították a migrációt Magyarország határainál, mert "mi nem a migrációt, hanem a magyar és az európai embereknek a saját szülőföldjéhez való jogát tekintjük emberi jognak" - fogalmazott.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.