Kövér sem tudja, meddig váratjuk a svédeket

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 20.

Belpol

Akkor ezt is csak egyvalaki tudhatja.

„Senki sem ül a teremben, aki tudná erre a kérdésre a választ”.

Ezt felelte Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Házbizottság szerdai ülésén a Momentum Mozgalom kérdésére, hogy mikor fognak dönteni a képviselők Svédország NATO-csatlakozásáról. 

„Szóval se a Parlament elnöke, se a Fidesz frakcióvezető-helyettese, se a kormány államtitkára nem tudja, mikor fogunk ebben a meghatározó kérdésben szavazni” – vonta le a következtetést a Momentum frakcióvezető-helyettese, Bedő Dávid a Facebookon.

Kövér László válasza azért érdekes, mert két nappal ezelőtt a Hír Tévé Bayer Show című műsorában szóba hozott egy svéd gyártású kisfilmet, amely az ottani közszolgálati csatorna munkája, és a magyar demokrácia romlását magyarázza el. A házelnök azt mondta, olyan szövetségesre nincs szükségünk, amelyiknek ez a véleménye rólunk, és szerinte nem biztos, hogy Svédország felvételelét a NATO-ba meg kell szavaznia a magyar országgyűlésnek. 

A kisfilmet Szijjártó Péter külügyminiszter is kritizálta. A kritikákra reagált Kalle Sandhammar, az érintett svéd tévécsatorna vezetője: tudatlannak nevezte azokat, akik feltételezik, hogy az ő műsoraik tartalmára bármilyen módon befolyással lennének a svéd politikusok.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy az őszi ülésszak első két napján biztosan nem lesz szó a svéd csatlakozásról:

A hvg.hu szintén szerdán arról írt, hogy az amerikai védelmi minisztériumnak olyan értesülései vannak, a magyar és a török kormány szándéka szerint októberben törvénybe iktatják Svédország NATO-csatlakozását.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.