Közlekedő Tömeg: járatritkítást és újabb mellékvonal-bezárásokat tervez Lázár új törvénye

  • narancs.hu
  • 2024. november 5.

Belpol

A munkavállalók sztrájkjogát pedig szinte megsemmisítené.

A múlt héten salátatörvény-tervezetet nyújtott be a kormány, amely mások mellett a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényt is számos ponton módosítja. A Közlekedő Tömeg keddi közleménye szerint a tervezet több sebből vérzik. Minderről a 24.hu számolt be elsőként.

Az egyesület azt írja, a fellépett járműhiányt úgy tervezi kezelni a törvény, hogy megteremti a jogi lehetőségét annak: ha nincs jármű, akár lényegesen ritkábban is közlekedhessenek a járatok. A javaslat a párhuzamos busz- és vonatjáratok felszámolását is szorgalmazza. A párhuzamos járat megszüntetése esetén akár 50 százalékos menetidő-növekedés is tolerált mérték lenne. Ez valójában szinte bármilyen járatritkításhoz jogalapot adhat, hívja fel a figyelmet a Közlekedő Tömeg. Mindehhez hozzáteszik, a salátatörvény-tervezet vonalhálózati fejlesztések helyett ilyen módon próbálná a MÁV-Volán-dolgozók és utazók jelenlegi helyzetén “javítani”.

A tervezet eltörli a MÁV számára az érintett településekkel a vonalbezárások előtt elvileg kötelező konzultációt. E mellett a továbbiakban ún. miniszteri járati engedély sem kell ahhoz, hogy a MÁV bezárhassa a vasútvonalait, és azokat buszokkal pótolja. A jövőbeli bírósági felelősségre vonásnak azzal is igyekszik elébe menni a tervezet, hogy kimondja: a szakminisztérium gyakorlatilag bármilyen kontroll nélkül “dönthet a közlekedés módjának megváltoztatásáról”.

A sztrájkjogot is korlátozná a készülő jogszabály – hangsúlyozza a közlemény. A törvény a MÁV-ot és a Volánt minden évben sztrájkmenetrend készítésére kötelezi, amelyet a szakminisztérium fogad el. Egy esetleges sztrájk esetén a közlekedési szolgáltatók kötelesek lesznek a sztrájkmenetrendben meghatározott járatokat közlekedtetni. Tehát a munkavállalók sztrájkjoga a továbbiakban a miniszter jóakaratától függ majd.

Az utóbbi években teljesen befuccsolt magyarországi vasúti helyzettel lapunk több cikkben foglalkozott. A részleteket ebben az írásunkban foglaltuk össze:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.