Közlekedő Tömeg: járatritkítást és újabb mellékvonal-bezárásokat tervez Lázár új törvénye

  • narancs.hu
  • 2024. november 5.

Belpol

A munkavállalók sztrájkjogát pedig szinte megsemmisítené.

A múlt héten salátatörvény-tervezetet nyújtott be a kormány, amely mások mellett a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényt is számos ponton módosítja. A Közlekedő Tömeg keddi közleménye szerint a tervezet több sebből vérzik. Minderről a 24.hu számolt be elsőként.

Az egyesület azt írja, a fellépett járműhiányt úgy tervezi kezelni a törvény, hogy megteremti a jogi lehetőségét annak: ha nincs jármű, akár lényegesen ritkábban is közlekedhessenek a járatok. A javaslat a párhuzamos busz- és vonatjáratok felszámolását is szorgalmazza. A párhuzamos járat megszüntetése esetén akár 50 százalékos menetidő-növekedés is tolerált mérték lenne. Ez valójában szinte bármilyen járatritkításhoz jogalapot adhat, hívja fel a figyelmet a Közlekedő Tömeg. Mindehhez hozzáteszik, a salátatörvény-tervezet vonalhálózati fejlesztések helyett ilyen módon próbálná a MÁV-Volán-dolgozók és utazók jelenlegi helyzetén “javítani”.

A tervezet eltörli a MÁV számára az érintett településekkel a vonalbezárások előtt elvileg kötelező konzultációt. E mellett a továbbiakban ún. miniszteri járati engedély sem kell ahhoz, hogy a MÁV bezárhassa a vasútvonalait, és azokat buszokkal pótolja. A jövőbeli bírósági felelősségre vonásnak azzal is igyekszik elébe menni a tervezet, hogy kimondja: a szakminisztérium gyakorlatilag bármilyen kontroll nélkül “dönthet a közlekedés módjának megváltoztatásáról”.

A sztrájkjogot is korlátozná a készülő jogszabály – hangsúlyozza a közlemény. A törvény a MÁV-ot és a Volánt minden évben sztrájkmenetrend készítésére kötelezi, amelyet a szakminisztérium fogad el. Egy esetleges sztrájk esetén a közlekedési szolgáltatók kötelesek lesznek a sztrájkmenetrendben meghatározott járatokat közlekedtetni. Tehát a munkavállalók sztrájkjoga a továbbiakban a miniszter jóakaratától függ majd.

Az utóbbi években teljesen befuccsolt magyarországi vasúti helyzettel lapunk több cikkben foglalkozott. A részleteket ebben az írásunkban foglaltuk össze:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.