Közvetítői eljárás büntetőügyekben: Beszéljék meg!

  • M. L. F.
  • 2006. december 21.

Belpol

Szemléletváltást hozhat a hazai igazságszolgáltatásban a januártól életbe lépő mediációs törvény, amely a megtorlás helyett a felek közötti dialógusra, a peren kívüli egyezkedésre helyezi a hangsúlyt.
Szemléletváltást hozhat a hazai igazságszolgáltatásban a januártól életbe lépő mediációs törvény, amely a megtorlás helyett a felek közötti dialógusra, a peren kívüli egyezkedésre helyezi a hangsúlyt.

"Magyarországon a büntetőeljárás alapvetően megtorló szemléletű, arra törekszik, hogy a büntetettet kivonja társadalmi közegéből, a tettest megbélyegezze, priuszt varrjon a nyakába, de a sértett érdekeit sem veszi figyelembe, hiszen azzal, hogy az elkövetőt börtönbe dugja, még nem enyhíti az áldozat kárát" - magyarázta a Narancsnak egy büntetőügyekre specializálódott ügyvéd, miért korszerűtlen a hazai igazságszolgáltatást meghatározó felfogás. Ha az Országgyűlés hétfőn (lapzártánk után) elfogadja a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatot, egy olyan

új intézmény

épül be 2007. január 1-jétől a büntetőjogba, amely bizonyos személy elleni, közlekedési, illetőleg vagyon elleni, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűncselekményeknél lehetővé teszi a vádemelési eljárás felfüggesztését, szüneteltetését és a bírósági tárgyalás kikerülését. A büntető törvénykönyv paragrafusait bogarászó ügyészek, ügyvédek és bírók szerepét a mediátor veszi át, akinek feladata a felek kibékítése. A megállapodás alapja a kárpótlás lesz, azaz a közvetítőnek el kell érnie, hogy az elkövető az okozott kárt valamilyen formában - egy összegben, részletekben, esetenként munkavégzéssel - megtérítse. A tervezet a kárpótlásnak megfellebbezhetetlen prioritást biztosít, miként a törvényt beterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára készített tanulmány fogalmaz: "a sértett kárának megtérülése olyan elemi érdek, melyhez képest a norma sérelme másodlagos".

Egyébként a közvetítés fogalma nem ismeretlen a magyar jogrendszerben. A polgári jogban évek óta alkalmazott közvetítői eljárás kifejezett célja - elsősorban a válási és gyerekelhelyezési ügyekben -, hogy a felek ne a bíró előtt vitassák meg kényes ügyeiket, inkább egyezzenek meg peren kívül. (A mediációs eljárással évekkel ezelőtt foglalkoztunk már, lásd: Peren kívüli felek, Magyar Narancs, 2000. augusztus 3., és "Ugyanolyan pokol marad az életük", 2004. június 3.) A büntetőeljárásban is van lehetőség a vádemelés elhalasztására, melyet az ügyész kezdeményezhet - ilyenkor a delikvenst pártfogói felügyelet alá helyezik. A pártfogói felügyeletet 1970-ben intézményesítették Magyarországon, 2003 júliusától egységes szakmai szervezetként működik - 2006. január 1. óta az Igazságügyi Hivatal kebelében. Csakhogy az új jogszabály az eddiginél sokkal szélesebb körben teszi elérhetővé a mediációt. Januártól az ügyész hivatalból, a gyanúsított, a védő vagy a sértett indítványára az eljárást hat hónapra felfüggesztheti, és közvetítői eljárásra utalhatja. A felkért mediátor kijelöli az egyeztetések időpontját, tájékoztatja az elkövetőt és a sértettet az eljárás lényegéről, a megbeszélésekről feljegyzéseket készít, elősegíti az álláspontok közeledését. Az egyezség megszületését követően ellenőrzi a megállapodás teljesítését, és ha hiányosságokat tapasztal, értesíti az ügyészséget és a bíróságot. A lapunk által megkeresett jogászok szerint jelentős

jogfilozófiai fordulat,

hogy a törvénytervezet lehetővé teszi a sértett és az elkövető számára két-két személy bevonását, akik felszólalhatnak a felek érdekében. Mindezt azért, hogy a bűncselekmény által érintett közösségek tagjai közvetlenül is részt vehessenek a bűntettre adott válaszok, szankciók kidolgozásában. Az eljárás tehát figyelembe veszi a felek és közösségeik speciális szükségleteit, elősegíti a jogkövető és -értő magatartás fejlődését.

Ha a tettes háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményt követett el, és a kárt közvetítői eljárás keretében megtérítette a sértettnek, mentesül mindennemű büntetés alól. Ha olyan bűntettről van szó, amely három és öt év közötti szabadságvesztéssel sújtható, akkor a büntetés korlátlanul enyhíthető. Tehát lehet, hogy a delikvens börtönbe kerül, de pár hónappal megússza. Persze a mediációnak rendkívül szigorú feltételei vannak: a tettesnek beismerő vallomást kell tennie, az eljárás lefolytatásához a gyanúsított és a sértett együttes hozzájárulása szükséges - igaz, bármikor visszatáncolhatnak. Szó sem lehet közvetítői eljárásról, ha az elkövető többszörös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy tettével halált okozott.

A törvénytervezet kidolgozását nemcsak a szemléletváltás igénye ösztökélte, hanem Magyarország uniós kötelezettségei is. Az Európa Tanács 2001-es kerethatározata ugyanis előírja a tagállamoknak, hogy 2006. március 22-ig építsék be jogrendszerükbe a mediáció intézményét. Tehát a kormány jelentős késésben van, igaz, a büntetőeljárásról szóló törvénybe az Országgyűlés idén februárban már bepakolt a közvetítői eljárást szabályozó passzusokat. A mediációt szabályozó külön törvény szövege is elkészült időre, de információink szerint a Pénzügyminisztérium pénzhiányra hivatkozva ráült, ezért az igazságügyi tárca csak november 17-én terjeszthette be a parlamentnek. A közvetítői eljárás a nyugati államok többségében a nyolcvanas évek óta működő intézmény, sőt a legelmaradottabb európai országnak számító Moldáviában már 2001 óta dolgoznak a módszer bevezetésén.

Felkészülten várjuk

a törvény hatálybalépését - mondta lapunknak Kóta Tünde, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat (PFSZ) igazgatója. A mediátorok ugyanis a szolgálat azon munkatársai közül kerülnek majd ki, akik az elmúlt hónapokban különféle hazai és uniós képzéseken sajátították el a közvetítés szakmai fogásait. A szakemberek - akik között vannak pedagógusok, szociológusok, szociális munkások, pszichológusok, jogászok - felkészítését a PFSZ saját pénzből állta, de az új intézmény működtetésére sem kell pluszforrásokat előteremteni, így nehezen érthető a Pénzügyminisztérium morfondírozása. Ráadásul a mediátorok jelentős mértékben tehermentesítik majd a bíróságokat és a büntetés-végrehajtást. "Sokatmondó adat, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben jelenleg 132 százalékos a telítettség, 11 ezer férőhelyen 15 ezer fogvatartottat kell elhelyezni" - tudtuk meg Csere Lászlótól, a Büntetés-végrehajtási Szervezet országos parancsnokától. Az Egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai pedig azt mutatják, hogy a felderített, bírósági szakaszba került esetek nagy része olyan bűncselekmény, melyben januártól közvetítői eljárás indítható.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.