"Magyarországon a büntetőeljárás alapvetően megtorló szemléletű, arra törekszik, hogy a büntetettet kivonja társadalmi közegéből, a tettest megbélyegezze, priuszt varrjon a nyakába, de a sértett érdekeit sem veszi figyelembe, hiszen azzal, hogy az elkövetőt börtönbe dugja, még nem enyhíti az áldozat kárát" - magyarázta a Narancsnak egy büntetőügyekre specializálódott ügyvéd, miért korszerűtlen a hazai igazságszolgáltatást meghatározó felfogás. Ha az Országgyűlés hétfőn (lapzártánk után) elfogadja a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatot, egy olyan
új intézmény
épül be 2007. január 1-jétől a büntetőjogba, amely bizonyos személy elleni, közlekedési, illetőleg vagyon elleni, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűncselekményeknél lehetővé teszi a vádemelési eljárás felfüggesztését, szüneteltetését és a bírósági tárgyalás kikerülését. A büntető törvénykönyv paragrafusait bogarászó ügyészek, ügyvédek és bírók szerepét a mediátor veszi át, akinek feladata a felek kibékítése. A megállapodás alapja a kárpótlás lesz, azaz a közvetítőnek el kell érnie, hogy az elkövető az okozott kárt valamilyen formában - egy összegben, részletekben, esetenként munkavégzéssel - megtérítse. A tervezet a kárpótlásnak megfellebbezhetetlen prioritást biztosít, miként a törvényt beterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára készített tanulmány fogalmaz: "a sértett kárának megtérülése olyan elemi érdek, melyhez képest a norma sérelme másodlagos".
Egyébként a közvetítés fogalma nem ismeretlen a magyar jogrendszerben. A polgári jogban évek óta alkalmazott közvetítői eljárás kifejezett célja - elsősorban a válási és gyerekelhelyezési ügyekben -, hogy a felek ne a bíró előtt vitassák meg kényes ügyeiket, inkább egyezzenek meg peren kívül. (A mediációs eljárással évekkel ezelőtt foglalkoztunk már, lásd: Peren kívüli felek, Magyar Narancs, 2000. augusztus 3., és "Ugyanolyan pokol marad az életük", 2004. június 3.) A büntetőeljárásban is van lehetőség a vádemelés elhalasztására, melyet az ügyész kezdeményezhet - ilyenkor a delikvenst pártfogói felügyelet alá helyezik. A pártfogói felügyeletet 1970-ben intézményesítették Magyarországon, 2003 júliusától egységes szakmai szervezetként működik - 2006. január 1. óta az Igazságügyi Hivatal kebelében. Csakhogy az új jogszabály az eddiginél sokkal szélesebb körben teszi elérhetővé a mediációt. Januártól az ügyész hivatalból, a gyanúsított, a védő vagy a sértett indítványára az eljárást hat hónapra felfüggesztheti, és közvetítői eljárásra utalhatja. A felkért mediátor kijelöli az egyeztetések időpontját, tájékoztatja az elkövetőt és a sértettet az eljárás lényegéről, a megbeszélésekről feljegyzéseket készít, elősegíti az álláspontok közeledését. Az egyezség megszületését követően ellenőrzi a megállapodás teljesítését, és ha hiányosságokat tapasztal, értesíti az ügyészséget és a bíróságot. A lapunk által megkeresett jogászok szerint jelentős
jogfilozófiai fordulat,
hogy a törvénytervezet lehetővé teszi a sértett és az elkövető számára két-két személy bevonását, akik felszólalhatnak a felek érdekében. Mindezt azért, hogy a bűncselekmény által érintett közösségek tagjai közvetlenül is részt vehessenek a bűntettre adott válaszok, szankciók kidolgozásában. Az eljárás tehát figyelembe veszi a felek és közösségeik speciális szükségleteit, elősegíti a jogkövető és -értő magatartás fejlődését.
Ha a tettes háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményt követett el, és a kárt közvetítői eljárás keretében megtérítette a sértettnek, mentesül mindennemű büntetés alól. Ha olyan bűntettről van szó, amely három és öt év közötti szabadságvesztéssel sújtható, akkor a büntetés korlátlanul enyhíthető. Tehát lehet, hogy a delikvens börtönbe kerül, de pár hónappal megússza. Persze a mediációnak rendkívül szigorú feltételei vannak: a tettesnek beismerő vallomást kell tennie, az eljárás lefolytatásához a gyanúsított és a sértett együttes hozzájárulása szükséges - igaz, bármikor visszatáncolhatnak. Szó sem lehet közvetítői eljárásról, ha az elkövető többszörös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy tettével halált okozott.
A törvénytervezet kidolgozását nemcsak a szemléletváltás igénye ösztökélte, hanem Magyarország uniós kötelezettségei is. Az Európa Tanács 2001-es kerethatározata ugyanis előírja a tagállamoknak, hogy 2006. március 22-ig építsék be jogrendszerükbe a mediáció intézményét. Tehát a kormány jelentős késésben van, igaz, a büntetőeljárásról szóló törvénybe az Országgyűlés idén februárban már bepakolt a közvetítői eljárást szabályozó passzusokat. A mediációt szabályozó külön törvény szövege is elkészült időre, de információink szerint a Pénzügyminisztérium pénzhiányra hivatkozva ráült, ezért az igazságügyi tárca csak november 17-én terjeszthette be a parlamentnek. A közvetítői eljárás a nyugati államok többségében a nyolcvanas évek óta működő intézmény, sőt a legelmaradottabb európai országnak számító Moldáviában már 2001 óta dolgoznak a módszer bevezetésén.
Felkészülten várjuk
a törvény hatálybalépését - mondta lapunknak Kóta Tünde, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat (PFSZ) igazgatója. A mediátorok ugyanis a szolgálat azon munkatársai közül kerülnek majd ki, akik az elmúlt hónapokban különféle hazai és uniós képzéseken sajátították el a közvetítés szakmai fogásait. A szakemberek - akik között vannak pedagógusok, szociológusok, szociális munkások, pszichológusok, jogászok - felkészítését a PFSZ saját pénzből állta, de az új intézmény működtetésére sem kell pluszforrásokat előteremteni, így nehezen érthető a Pénzügyminisztérium morfondírozása. Ráadásul a mediátorok jelentős mértékben tehermentesítik majd a bíróságokat és a büntetés-végrehajtást. "Sokatmondó adat, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben jelenleg 132 százalékos a telítettség, 11 ezer férőhelyen 15 ezer fogvatartottat kell elhelyezni" - tudtuk meg Csere Lászlótól, a Büntetés-végrehajtási Szervezet országos parancsnokától. Az Egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai pedig azt mutatják, hogy a felderített, bírósági szakaszba került esetek nagy része olyan bűncselekmény, melyben januártól közvetítői eljárás indítható.
