Pásztor Albert segélykiáltást hallatott

Belpol

E heti lapszámunkban interjút közlünk Kunhalmi Ágnessel, az MSZP budapesti elnökével. Pásztor Alberttel kapcsolatos véleményéből idézünk.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Kunhalmi Ágnes: Spiró víziójában (Feleségverseny – a szerk.) Romanisztánnak nevezi Békés megyét, ahová az összes cigányt be lehetne telepíteni Magyarországról – és bár fiktív műfajban alkot, interjúiban világossá tette, hogy valós társadalmi helyzetre reflektál. Őt ezért nem rasszistázta le a belvárosi liberális értelmiség, azt a miskolci polgármesterjelöltet viszont igen, aki valódi problémára segélykiáltást hallatott.

MN: Miért gondolja, hogy Pásztor Albert segélykiáltást hallatott? Mégiscsak más egy irodalmi antiutópiában „cigányozni”, mint rendőrfőnökként.

KÁ: Pásztor harminc éve rendőr, és rendészeti fogalmakkal operál. Én nem hallottam azt, hogy a munkája során bármikor is diszkriminatívan járt volna el, és polgármesterként sem fog rasszista módon közelíteni a problémákhoz. Pásztor Albert nagyon jól tudja, hogy a miskolciak többsége jelenleg nem alkalmaz cigány szobafestőt, nem fogadja el cigánytól a felvágottat a hentesnél. Ez egy jelenség, amire a politikának reflektálnia kell, nem pedig szavazatszerzésre használni. Azt is kell látni, hogy a nyomor valójában már összeköti az embereket, a kilátástalanság sodorja bűnözésbe őket. És nem a cigányokról beszélek, hanem a szegényekről, akik sajnos már a többséget képviselik. A bűnözésnek nincs színe.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.