Pásztor Albert segélykiáltást hallatott

Belpol

E heti lapszámunkban interjút közlünk Kunhalmi Ágnessel, az MSZP budapesti elnökével. Pásztor Alberttel kapcsolatos véleményéből idézünk.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Kunhalmi Ágnes: Spiró víziójában (Feleségverseny – a szerk.) Romanisztánnak nevezi Békés megyét, ahová az összes cigányt be lehetne telepíteni Magyarországról – és bár fiktív műfajban alkot, interjúiban világossá tette, hogy valós társadalmi helyzetre reflektál. Őt ezért nem rasszistázta le a belvárosi liberális értelmiség, azt a miskolci polgármesterjelöltet viszont igen, aki valódi problémára segélykiáltást hallatott.

MN: Miért gondolja, hogy Pásztor Albert segélykiáltást hallatott? Mégiscsak más egy irodalmi antiutópiában „cigányozni”, mint rendőrfőnökként.

KÁ: Pásztor harminc éve rendőr, és rendészeti fogalmakkal operál. Én nem hallottam azt, hogy a munkája során bármikor is diszkriminatívan járt volna el, és polgármesterként sem fog rasszista módon közelíteni a problémákhoz. Pásztor Albert nagyon jól tudja, hogy a miskolciak többsége jelenleg nem alkalmaz cigány szobafestőt, nem fogadja el cigánytól a felvágottat a hentesnél. Ez egy jelenség, amire a politikának reflektálnia kell, nem pedig szavazatszerzésre használni. Azt is kell látni, hogy a nyomor valójában már összeköti az embereket, a kilátástalanság sodorja bűnözésbe őket. És nem a cigányokról beszélek, hanem a szegényekről, akik sajnos már a többséget képviselik. A bűnözésnek nincs színe.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.