Kutyaviadalok Ózdon - Nyílt színi ütközetek

  • Grünczeisz Kata
  • 2010. április 15.

Belpol

Ózd térségében közszájon forog, hogy környékszerte profin szervezett kutyaviadalok folynak, a hatóságok azonban hivatalosan nem tudnak erről. A helyiektől és a "verekedtetéseken" részt vevőktől megdöbbentő történeteket hallottunk.
Ózd térségében közszájon forog, hogy környékszerte profin szervezett kutyaviadalok folynak, a hatóságok azonban hivatalosan nem tudnak erről. A helyiektől és a "verekedtetéseken" részt vevőktől megdöbbentő történeteket hallottunk.

A közelmúltbeli XVII. kerületi tettenérés vagy az Ózdon "áldozati kutyákként" felakasztott ebek története nagy visszhangot váltott ki a sajtóban - pedig a sokszor milliós nagyságrendű fogadásokkal egybekötött viadalok nem új keletűek hazánkban; 2002-ben például a Bács-Kiskun megyei Kunszálláson rendőri rajtaütés szakított félbe egy 57 résztvevős "versenyt".

Ózdra a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (HEROSZ) helyi szervezetének elnöke irányította a figyelmet. "2008 tavaszán kaptam egy bejelentést, miszerint egy bizonyos helyen elvadított pitbullokat eresztenek keverék és/vagy rossz állapotban lévő kutyákra" - meséli Fazekas Ildikó. A rendőrség sokszori kérésére sem szállt ki a helyszínre. "Az "zdi Rendőrkapitányság minden bejelentést megvizsgál, és amennyiben felmerül a bűncselekmény gyanúja, akkor eljárást indít" - reagál Dobi Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Irodájának munkatársa. A megyében 2009-ben 26 eljárást indítottak állatkínzás gyanúja miatt, ezen belül az ózdi kapitányságon egyet.

Élve vagy halva

A hivatalos csatornákon kívül megkérdezettek szerint "nyílt titok", hogy a térségben évtizedek óta szerveznek kutyaviadalokat. A harci kutyák tartása nagyjából a rendszerváltással és a gyárbezárásokkal egy időben lett divat - nemcsak pénzforrás, de szórakozási forma is. A környéken sokaknak van harci kutyája, "mutogatják őket, büszkék rájuk" - mondja Popovics Tibor, a gyepmesteri telep vezetője, aki szerint az sem véletlen, hogy gyakran lopnak harci fajtát a környéken. "Egy ismerősöm 50 ezerért vett egy viadalokat megjárt kutyát, és 150 ezerért adta tovább" - meséli Sz. Tamás ózdi lakos, aki nézőként maga is részt vett már "verekedtetéseken", amiket tudomása szerint egy 50-60 fős kemény mag szervez. Azt is elárulta, hogy majdnem minden hétvégére jut egy. Kutyaviadalt Popovics is látott már a sintértelep tetőszerkezetének ellenőrzése közben a közeli Hétes telep főutcáján, ahol fényes nappal engedték egymásra az állatokat. "Hívtam a rendőröket, de mire az autó befordult a kanyarba, a résztvevők szétrebbentek, mint a legyek" - tárja szét a kezét. "A szegényebbek a profikat utánozva sokszor spontán is egymásnak ugrasztják a legkülönfélébb fajtájú kutyákat, vagy macskára, nyúlra futtatják őket" - így Sz. Tamás, aki úgy véli, szinte kizárt, hogy a rendőrség képes lenne rajtaütni egy komolyabb rendezvényen.

A viadalozás "zdon elsősorban a város szegregátumaiban zajlik. (A telepekről lásd A helyszín című keretes anyagunkat.) A gyepmester elől ezeken a helyeken rendre elrejtik az ebeket (Popovics szerint a legtöbb háztartásban szabálytalanul tartják a kutyákat), éppen ezért időközönként a rendőrséggel és a közterület-fenntartókkal összefogva vezényelnek le razziákat, ha "nagyon elszaporodtak a kutyák egy adott környéken és/vagy az önkormányzat vagy a védőnők szólnak ide, hogy tegyünk már valamit". Egy ilyen akció alkalmával Sajókazalon 32 kutyát sikerült összeszedni, míg egy másik esetben Várkonyról öt "pitet" hoztak be. A sintér szerint egyértelműen viadaloztatták őket, amit sérüléseik mellett "az is bizonyít", hogy gazdáik életveszélyesen megfenyegették Popovicsot (aki ezért garázdaság címén feljelentést is tett ellenük).

"Bár sok helyen láttunk erre alkalmas kutyákat, konkrét esetről nem tudunk" - mondja Juhász Péter, aki ettől függetlenül nem zárja ki, hogy az uzsora, a prostitúció és a kábítószer-kereskedelem mellett a viadalok is pénzforrást jelenthetnek.

"Mindent elértem a kutyámmal, akivel másfél évig viadaloztunk, de aztán rájöttem, mibe csöppentem bele, és talán meg is sajnáltam" - meséli Zsolt, már Kazincbarcikán (ahová Sz. Tamás szerint szintén visznek át kutyákat). "Rengeteg meccset láttam, egyik brutálisabb, mint a másik. A leggyorsabb kivégzés két percig tartott, de a profi összejövetelek általában 60-100 percesek." Zsolt szerint kétféle viadal van: a gagyi parti, amikor "összejön tíz hülye gyerek" és kisebb tétekben fogadva szórakoznak (például harci kutyát engednek össze más fajtával, pusztán a kivégzés élményéért), míg a komolyabb viadalokon akár milliós összegek is gazdát cserélnek, és nem ritka, hogy a tulajdonosok a kutyáik épsége érdekében megálljt parancsolnak - általában ék alakú fabottal vagy sokkolóval választják szét a kutyákat. A terep leginkább kertes ház, de a meccsek lényegében bárhol lebonyolíthatók, ahol megvannak a feltételek egy ötméteres sugarú küzdőtér kialakítására, melyet másfél méteres kerítéssel vonnak körbe: ezen belül küzd a két kutya, sőt gazdáik is velük tartanak, biztatják, ütögetik őket. "Viadalok után szinte remegett a kutyám az örömtől, olyan volt neki, mint másnak a drogfüggés" - így Zsolt, aki állítása szerint soha nem fogadott mérkőzésekre, és adrenalin-szteroid injekciókkal sem pumpálta kutyáját; a "tiszta játszmák" híve volt. "Különböző edzésmódszerek vannak, a legdurvább, amikor a kutya már öt nappal a mérkőzés előtt alig kap enni, és nem érintkezhet senkivel, míg az utolsó két napot teljes sötétségben, egyetlen falat nélkül tölti" - folytatja. Utóbbi módszer előnye, hogy - hasonlóan a bikaviadalokhoz - a meccs főszereplője a sötét zárkából egyenesen a porondon találja magát, ez pedig jelentősen növeli a harci kedvét. "Miskolcon egy avasi lakótelepi panelház tizedik emeletén szemtanúja voltam, ahogy a vesztes eb feldühödött gazdája egyszerűen kidobta az ablakon még élő kutyáját" - emlékezik vissza Zsolt. Ami az orvosi ellátást illeti, szinte mindenhol alapfelszereltség az érzéstelenítő és fertőtlenítő, ám míg Sz. Tamás szerint a környéki meccsekről nem viszik a kutyákat állatorvoshoz, addig Zsolt állítja, hogy az értékes kutyák sérüléseit előre lefizetett állatorvosok látják el.

A veszélyes ebekről szóló 1997-es kormányrendelet szigorúan szabályozza és bejelentésre kötelezi a pitbull terrierek és keverékeik gazdáit, ám Pallos László országos állatvédelmi főfelügyelő lapunknak elmondta, hogy a rendelet életbelépése óta mindössze három ebet jelentettek be Magyarországon. A feltűnően csekély létszám oka, hogy teljes bizonyossággal csak kinológus tudja megállapítani, hogy pitbull terrierről avagy staffordshire bull terrierről van szó (ezért bevett szokás utóbbiként törzskönyveztetni őket), egy pitbull keverék azonosítása pedig még a kinológusoknak is majdhogynem lehetetlen. "Mivel nincs róla papírom, el kell hinnem, amit a tulajdonos állít, nem beszélve arról, hogy az állatorvosok félnek fellépni a verekedtető maffia ellen" - magyarázza egy neve elhallgatását kérő térségi állatorvos, aki szerint az is előfordul, hogy kollégái a fenyegetés hatására kénytelenek ellátni az akár karácsony este betoppanó hívatlan vendégek súlyosan sérült kutyáit.

Állati harcok

"A környéken rendszeresek az állatkínzások, nem vagyok rasszista, de tízből kilencszer cigányokhoz megyünk bejelentésre" - fűzi tovább a szálakat Fazekas Ildikó, aki, mint megjegyzi, általában szót ért a családokkal ("megijednek a jegyzőkönyvtől és a hivatalos titulustól"), és rendszeresen jár etetni is hozzájuk. "zdon egyébként nem új keletű az állatok védelméért folytatott küzdelem, és nem is a viadalok, hanem a volt sintértelep borzasztó körülményei hívták életre, melyet idestova három éve fel is számoltak. (Ildikó az új gyepmesterrel sincs megelégedve, akivel a viszonya annyira elmérgesedett, hogy végül kitiltották a sintértelepről - de ez most mellékszál.) A Jobbik helyi egyéni képviselőjelöltje, Kisgergely András szerint a Velence telep - melynek mára lepusztult kétszintes kúriaházaiban egykoron az iparosréteg székelt - szinte összes portája érintett a viadalokban. Megkerestük a polgármesteri hivatalt is, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy "a viadalokhoz az önkormányzatnak semmi köze, a bűncselekmények felderítése a rendőrség dolga", az ideiglenes menhely létrehozása viszont tervben van, jelenleg keresik a megfelelő területet. "Amint meglesz a helyszín, felajánlásomhoz hűen mozgósítom a gárdistákat, és segítünk a telep felépítésében" - halljuk Kisgergelytől, aki a gárdamozgalom helyettes főkapitányi tisztségét is betölti. A Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltje, Riz Gábor is partner lenne ebben; Riz magánszemélyként messzemenően egyetért a kezdeményezéssel, és úgy nyilatkozott, hogy "amint tisztázódnak a feltételek, örömmel kivesszük részünket az önkéntes munkából is". Szerettük volna megszólaltatni az MSZP egyéni képviselőjelöltjét, Tóth Istvánt és a cigány kisebbségi önkormányzat elnökét is, ők azonban választási teendőikre hivatkozva nem tudtak rendelkezésünkre állni.

A megnyugtató megoldást az állatvédők és az Országos Állat-egészségügyi Intézet szerint is az állatrendőrség létrehozása jelentené, ám ez egyelőre nincs napirenden; így marad a civil szervezetek aktivistái és a rendőrség együttműködése. Addig is a helyi HEROSZ állatvédelmi őrszolgálatot szervez, hogy minden településen legyenek olyanok, "akik nyitott szemmel és szívvel járnak". Állatrendészeti szolgálat egyébként létezett a rendszerváltás előtti időkben is - tudtuk meg Kletz László Lajostól, a B.-A.-Z. megyei HEROSZ elnökétől. Mint mondta, a fiatal állatvédőkből álló különítmény a megyei és városi tanács írásbeli felhatalmazásával járőrözhetett, és még arra is jutott energiájuk, hogy felvilágosító előadásokat tartsanak az iskolákban.

A helyszín

A mai "zd alig fél évszázada jött létre önálló falvak összekapcsolódásából, a hosszan elnyúló város egykori munkáslakótelepeinek zónájából ágaznak szét a "hétvölgynyi" falusias jellegű városrészek és kisebb települések; ezekben 16, roma többségű szegregátum van (többek között Hétesen, Somsályon, Berentén, Várkonyban, Farkaslyukon). A telepeken nagyon rossz körülmények uralkodnak, a házak omladoznak, az ajtók-ablakok hézagosak, az elvadult kerteket pedig sokszor kerítés sem övezi. A helyiek szerint senkinek nem tanácsos betennie a lábát e helyekre. "Az ellenségeskedés fenntartása a hatóságok érdeke is, mivel ha elhintik, hogy a szegregátumok veszélyesek, senki nem találkozik az ott élőkkel, így nem derül fény a velük szemben elkövetett jogsértésekre sem. Ami engem illet, vaksötétben is ki mernék szállni a kocsiból, ha jó szándékkal közeledsz, nem érhet bántódás" - állítja Juhász Péter közösségszervező, aki Békés Bencével együtt több mint egy éve látogatja rendszeresen a telepeken élőket (a "Jogtalanul" című 2009-es dokumentumfilm is erről szól), áprilistól pedig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) finanszírozásában "Roma programot" indítottak útjára. A névválasztását Juhász személy szerint problémásnak tartja, a jogvédelem és jogérvényesítés elősegítésére létrejött komplex szolgáltatás ugyanis (többek között jogsegélyszolgálatokat hoznak létre, míg az állandó ügyvédi segítséget videotelefonnal, azaz skype-pal biztosítják) romáknak és nem romáknak egyaránt szól. Juhászék szerint a hatóságok sokszor indokolatlanul és aránytalanul alkalmaznak az itt élőkkel szemben bizonyos szabálysértési és büntető jogszabályokat, de többször előfordult, hogy csak erős nyomás hatására jöttek ki lakossági bejelentésre, és arra is akadt példa, hogy megpróbáltak rákényszeríteni egy roma fiatalt, vonja vissza vallomását az őt megverő rasszista személlyel szemben. Helyben viszont úgy tartják, hogy sokszor maguk a rendőrök is félnek fellépni az itt lakókkal szemben, ezért inkább elnéznek a dolgok felett.

"zdon a rendőrség munkáját a polgárőrök és közterület-fenntartók mellett 30 városőr is segíti, sőt "zd Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzata elnökének, Berki Lajosnak az ötlete alapján az országban először, elsősorban bűnmegelőzési jelleggel létrejött a telepgondnoki rendszer is. "A telepgondnokok a nap minden szakában járőröznek, és szemfülességüknek köszönhetően már több alkalommal voltak a helyi rendőrkapitányság segítségére; több ízben elsimították a feszültségeket, de segítettek már eltűnt személyek felkutatásában vagy bűncselekmény elkövetőivel kapcsolatos információk beszerzésében is" - mondja Dobi Tamás, a megyei rendőr-főkapitányság munkatársa.

A törvény betűi

A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) kormányrendelet értelmében előbbinek a pit-bull terrier és keverékei minősülnek. Tartásukat az önkormányzat jegyzője engedélyezi díj ellenében, ivartalanításuk kötelező, bőrük alá mikrocsipet kell beültetni, sétáltatásuk pedig csak fém szájkosárral és fojtó nyakörvvel megengedett.

A 2004. évi X. törvény 266/A. paragrafusa kimondja: aki állatviadalt tart, fogadást szervez vagy köt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; míg aki erre a célra állatot tenyészt vagy kiképez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 266/B. paragrafus szerint aki gerinces állatot úgy bántalmaz, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza; vagy háziasított állatot elűz, kitesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.