„Nem vesztünk össze Lázár Jánossal, és nem fokoztak le, és nem sajnálom, hogy nem kell folyton a parlamentben lennem” – mondta L. Simon László államtitkár a miniszterhelyettesi pozícióból való távozását firtató kérdésünkre a Hauszmann-bizottság ülésének szünetében.
Ezen az ülésen mutatták be a Budavári Palota rekonstrukciójának látványterveit. Sok újdonság nem volt, hiszen a Lovarda, a Főőrség, az oda vezető rámpa és a Stöck-lépcső visszaépítéséről korábban döntött a kormány, és biztosította a forrást is. A rámpa és lépcső visszaépítéséhez elbontják az ötvenes években rekonstruált középkori várfalat – amit a rámpa és a lépcső kedvéért bontottak le a 19. század végén. Megerősítik a Ybl-féle támfalakat, illetve a vári mélygarázst azért, hogy elbírja a rá építendő Lovarda súlyát. A Lovarda környékén, a Csikós udvarban befejeződött a régészeti ásatás. A vár krisztinavárosi oldalán található török kori kerek bástyát, a Karakas pasa tornyát is hasznosítják, vendéglátóegység és a spanyol lovasiskola történetét felidéző kiállítás lesz.
 Hauszmann-terv – Csikós-udvar, rekonstrukciós terv Fotó: Közti Zrt./MTI | |
A látványtervek tagadhatatlanul impozánsak. Az ezeket prezentáló Potzner Ferenc építész elmondta, hogy a főőrségi épület olyan jó állapotban volt még a hatvanas években is, hogy oda menekítették a Róth Miksa-hagyatékot, és a vár felújítást végző építészeti vállalat, a Közti irodái is ott működtek.
 Hauszmann-terv – Csikós-udvar, rekonstrukciós terv Fotó: Közti Zrt./MTI | |
Az új épületek funkciói ugyanakkor nem nagyon izgalmasak. A főőrség épületében visszaállítják az egykori palotaőrséget, az alsó szinten teraszos étterem lesz, felül pedig az őrség történetéről szóló, bizonyára rém izgalmas kiállítás. Ennyire sem tisztázott a Lovarda feladata. A Hauszmann által tervezett, az ostrom során csak csekély mértékben sérült, mégis lebontott épület ugyanis nagyon kicsi, csupán az uralkodó szűkebb környezetének a mulatságát szolgálta, ezért nem épültek lelátók, hanem a keskenyebbik oldalon három páholy, illetve velük szemben a zenekar elhelyezésére szolgáló karzat. L. Simonék becslése szerint az átalakítás után is csak 150-en férnek be a lovas bemutatókra. A lovak számára egyébként kialakítanak 16 állat elhelyezésre szolgáló állásokat. A háború előtt erre nem volt szükség, hiszen állt a Szent György téren a hatalmas istállóépület. L. Simon szerint nem csupán lovas bemutatókat tartanak itt, hanem kiállításokat, állami és magánrendezvényeket, művészeti vásárokat, hiszen ez lesz Budapest legnagyobb új rendezvény tere, olyan, mint a párizsi Grand Palais – így az államtitkár. A Lovarda egybefüggő rendezvénytere az elhangzottak szerint 18x38 méteres, azaz kevesebb mint 700 négyzetméter. Tucatjával vannak hasonló terek a városban, jóval nagyobbak, igaz, nem lengi be egyiket se a Habsburg-nosztalgia.
 Hauszmann-terv – Csikós-udvar, rekonstrukciós terv Fotó: Közti Zrt./MTI | |
L. Simon László szerint október 7-én a Várkert bazárban kamarakiállítás nyílik a visszaépítendő épületek eredeti terveiből és a palota általuk visszavásárolt tárgyaiból. Előkerült például a Szent István-terem egyik Zsolnay-képe, de több ezüst- és porcelántárgy is, a bizottság ülése előtt pedig a palota eredeti ajtókilincsének egy példányát nyomta L. Simon kezébe eddigi birtokosa. Arról most nem esett szó, mikor készülnek el az épületek, a bizottság márciusi ülésén még erre az évre ígérte L. Simon a Lovardát és a mélygarázst. Igaz, attól valamit át lehet adni, hogy nem készült el teljesen. Például a Várkert bazár – ahol a bizottság ülésezett szerdán – előtti teret ottjártunkkor ismét felbontották a munkások, pedig 2014 óta legalább háromszor adták már át.
