Lázár János hosszú árnyéka: újrázhat-e Márki-Zay?

„Ezekben a pillanatokban is, ahogy itt beszélünk a városházán, Fidesz-kommandók járják a várost, hogy aláírásokat gyűjtsenek Grezsa István egészségügyi konzultációjához. Abban csak olyan kérdések vannak, amelyekre minden józan ember támogatólag válaszol, tehát semmi másról nincs szó, mint adatbázis-frissítésről.

Az imént hívott egy ismerősöm, s jelezte, hogy adatai és igenjei rögzítése után a kérdőlapon azt is behúzták, hogy ő Grezsa Istvánt támogatja. Amikor határozottan kérte, hogy ezt húzzák ki, nem voltak rá hajlandók az aktivisták. Majd arról próbálták meggyőzni őt, hogy ezzel a Pétert segíti; azaz engem” – érzékeltette lapunknak az olykor abszurdba hajló kampányt Márki-Zay Péter független polgármester.

„A legszomorúbb fejleménynek azt tartom, hogy Márki-Zay Péter polgármesterségének másfél esztendeje alatt a város megosztottabbá és ellenségesebbé vált, mint korábban bármikor. Vásárhelynek jelenleg, sajnos, egy országos politikával foglalkozó és nem a város ügyeit intéző, gyakorlatias vezetője van.

A szüntelen csatározások hatására az elmúlt másfél évben Márki-Zay Péter azt üzente a választóknak, hogy aki nincs vele, az Lázárral, Orbánnal és a Fidesszel van, az korrupt, hazug és tolvaj” – ezt már Grezsa István polgármesterjelölt, a helyi közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja állítja, aki írásban válaszolt kérdéseinkre. Ő „önálló” jelöltnek nevezi magát – hiszen ha Márki-Zay a „független” polgármester, akkor a Fidesznek is lépnie kellett valamit. Így lett „önálló” Grezsa Istvánból, aki fideszes önkormányzati frakciótagsága és miniszteri biztosi feladata ellenére sem vállalja, hogy kormánypárti jelölt lenne.

A plakáton Lázár János lelkivilága látható

Fotó: A szerző felvétele

Rendezetlen sorok a jobboldalon

A 2018. február 25-i időközi polgármester-választás fideszes vesztese, Hegedűs Zoltán az elmúlt másfél évben a párt közgyűlési frakcióját vezette. Ám az igen harcos és hangos Hegedűs most visszavonul a politikától; ezt június elején jelentette be. Forrásaink szerint elhatározása némi zavart okozott az övéi körében. Ezt követően, nem tudni, mennyire spontánul, a vásárhelyi Fidesz-alapszervezet felkérte a polgármester-jelöltségre az országos politikából lassan másfél éve kiszorult Lázár Jánost, aki 2018. áprilisában egyéniben simán behúzta a Hódmezővásárhely központú egyéni választókerületet. (Lázár országos politikai karrierjének alakulásáról lásd A Lázár-galaxis c. keretes írásunkat.)

Lázár azonban nemet mondott: megtiszteltetésnek érezte a felkérést, majd hosszan írt arról, milyen rosszul mennek a megyei jogú város dolgai, mekkora az ellenségeskedés, minek következtében a város „lefagyott”. Bár szerinte komoly győzelmi esélyei lennének, nem akarja tovább erősíteni a szembenállást. Amivel azt sugallja természetesen, hogy van megoldás, a várost elemésztő konfliktus másik okával, Márki-Zayjal szemben akad olyan jelölt, aki ismét egyesítené Hódmezővásárhelyet. Nos, politikai kommunikációjában Grezsa István, a „sebeket begyógyító orvos” pontosan ezzel az igénnyel lép fel.

„Milyen az, amikor egy magabiztos vagy annak tűnő férfi fél a győzelemtől?” – kommentálta a helyzetet Kis Andrea szocialista alpolgármester a Narancsnak. „Mit üzen a Fidesz-választóknak, hogy a nagyágyút, Lázár Jánost kell indítani, mert akkora a baj, de ő mégsem vállalja a jelöltséget?” – ezt már a vásárhelyi polgármester jegyezte meg.

Márki-Zay Péter támogatóinak meggyőződése, hogy az elmaradt beruházások, a beváltatlan ígéretek, a tram-train (a Szeged és Vásárhely közötti kötöttpályás fejlesztésről lásd a Vasút-villamos című keretes írásunkat) elképesztő csúszása és költségnövekedése mögött a választók elsősorban a Fidesz bosszúját látják, és ezért, illetve Lázár pökhendisége miatt a véltnél s hirdetettnél jóval alacsonyabb Lázár támogatottsága. Úgy tudjuk, hogy ezt a fideszes belső mérések is kimutatták – vagyis visszalépésének ez a valódi oka.

Ezért volt szükség a legkisebb elutasítottságot produkáló Grezsa Istvánra, aki július 8-án be is jelentkezett a városvezetői posztra. A városi erőviszonyokról sokat mondó tény az is, hogy a 2018 februárja után is kényelmes többségben lévő Fidesz-frakció a másik oldal többszöri javaslata ellenére sem szavazta meg a közgyűlés feloszlatását, s ezzel az időközi választást. Alkalmasint azért, mert a mérések szerint a Fidesz nem tudta volna megtartani a városházi pozícióit.

Grezsa most azt hirdeti, hogy olyan polgármesterre van szüksége a megyei jogú városnak, aki „képes békét teremteni és beindítani a város újbóli fejlődését”. A hódmezővásárhelyi közgyűlésnek 1998 óta tagja, előbb az MDF, majd a Tiszta Lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület, 2010 óta pedig a helyi Fidesz–KDNP-frakció tagja. 2014 augusztusában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fidesz-kormány határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosává nevezte ki. Feladata a Kárpát-medencei kormánytámogatások felügyelete, valamint a kulturális és nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása és támogatásavolt.

Grezsa Lázár kiakolbólítása után is maradt, sőt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki. Emiatt sokat van távol városától (ami azért vicces, mert Márki-Zayt hasonló ok miatt támadja a Fidesz), több testületi ülésen nem vett részt.

Végtelenben találkozó sínszálak

Fotó: A szerző felvétele

Családja sincs messze a politikától, három fia közül kettő diplomáciai szolgálatot lát el, bátyja, Ferenc 1990 márciusában, a rendszerváltozás első országgyűlési választásának két fordulója között a Magyar Fórumban jelentette meg hírhedt pamfletjét Apák és fiúk címmel. (Az MDF-alapító idősebbik Grezsa-fivér az SZDSZ politikusainak antikommunizmusát vitatta felmenőik kommunista párttagsága és funkcióvállalása miatt. Az antiszemita érzelmekre aljas módon rájátszó írás a negatív kampányolás, illetve a karaktergyilkolászat egyik első hazai megnyilvánulása volt.)

Indulásának bejelentése után Grezsa megkérte az egykori kezdeményezőket, a Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesületet (PEHE), hogy távolítsák el a Márki-Zay Pétert és Soros Györgyöt összemontírozó óriásplakátokat. (Azt már Csirák Dalmától, a helyi Rádió Color főszerkesztőjétől tudjuk, hogy 2017-ben mindössze 18 ezer forint bevétele volt az egyesületnek. A civil egyesület azt kommunikálta az óriásplakátok kirakása után, hogy a közel 900 ezres költséget a tagság és a támogatók adták össze.)

Fotó: A szerző felvétele

A PEHE erre kinyilvánította, hogy egyetért Grezsa István „béketeremtési igényével”, és ezért napokon belül eltávolítják a plakátokat; egyúttal felkérték a másik oldalt, hogy rövid időn belül gondoskodjanak a Vásárhelyiek a változásért nevű „gyűlöletoldal” megszüntetéséről. (Ottjártunkkor még találtunk Soros–Márky-Zay-plakátot.)

Lázár János a sajtósán keresztül azt üzente a Narancsnak, hogy a választókerület parlamenti képviselőjeként figyelemmel kíséri a kampányt, de abban nem vesz részt. (A volt kancelláriaminiszter egyébként Londonban tartózkodik, ahol egy újabb angol nyelvtanfolyamra iratkozott be. Helyi forrásaink szerint Lázár távolmaradása Grezsának kedvez, mert Lázár aktivitása mostanság „nem hozná, hanem inkább vinné a voksokat”.

A Lázár-galaxis

Máig vita tárgya, hogy 2018 áprilisában Lázár János önszántából vonult vissza vidéki bástyái mögé, vagy Orbán Viktor nem akarta negyedik kormányában látni a korábbi kancelláriaminisztert. Lázár szerint ő már 2017 őszén jelezte a miniszterelnöknek, hogy a ciklus végén befejezi. Később beszélt arról, hogy a „munkát befejezettnek tekinti”, s hogy „a kormányon és Budapesten kívül is van élet”. Soha nem titkolta azt sem, hogy el tudja képzelni magát kormányfőként is, tavaly pedig azt nyilatkozta az Indexnek, hogy „sok ideje van tanulni, hiszen tíz év múlva 53, húsz év múlva 63 éves lesz”. Pártbéli rossz megítélése és a Fideszen belüli alacsony támogatottsága egyelőre kétségessé teszi, hogy vissza tud-e térni a hatalom csúcsaira.

Miután Lázár 2018 tavaszán simán megnyerte a Hódmezővásárhely központú egyéni országgyűlési választókerületet, egy sor új megbízást is kapott. A tram-train-beruházás mellett ő a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos, valamint a geszti Tisza-kastély felújításának kormánybiztosa is. Egyes hírek szerint az is felmerült, hogy az Emmi élén ő követné a hibát hibára halmozó, eredményeket felmutatni képtelen Kásler Miklóst, de Lázár aligha vállalná el egy olyan gigaminisztérium vezetését, ahol még véletlenül sem lehet sikeres egy politikus. Emlékezetes a Narancs által elsőként megírt titokzatos batidai kastély története is (lásd: Az otthon melege, 2017. december 21.); Lázár a kezdeti tagadás után elismerte, hogy van tulajdonrésze a drágán épített, hivalkodó ingatlankomplexumban.

Az arkhimédeszi pont

Márki-Zay Péter szerint véget kell vetni azoknak a város pénzét apasztó látványberuházásoknak, amelyek a helyi emberek életminőségét semmiben sem emelik, viszont a város pénzét apasztják. Ilyen a drágán megépített uszoda, és annak évi 500 milliós mínusza, valamint az alacsony látogatottságú Emlékpont. Megszüntették a városháza 48 millió forintos, részletes elszámolás nélküli reprezentációs költségét, felszámolták a szerinte bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelést, s az önkormányzati lakások mindössze 40 százalékon való elkótyavetyélését. Márki-Zay szerint a lassan és drágán épülő tram-train a sikeres és közel ötször akkora Szeged mellett és mögött Hódmezővásárhely alvóváros jellegét erősítené – azaz Botka László kijelentésében, miszerint a beruházás inkább Szeged érdekeit szolgálja, sok az igazság.

Grezsa István szerint ellenfele ugródeszkának használja a polgármesterséget – a gyakori fideszes vád szerint Márki-Zaynak miniszterelnöki ambíciói lehetnek, bel- és külföldön sokat utazik, elhanyagolja a város ügyeit. „Nem dédelgetek miniszterelnöki álmokat, nem gondolom, hogy létezne nemesebb feladat annál, mint hogy Hódmezővásárhely polgármestere vagyok. De azt is mindig elmondom: ha rajtam múlik ez a rendszerváltás, és nekem el kell vállalni hozzá a jelöltséget, akkor, ha úgy látnám, hogy ezt más nem tudná megtenni, s ha én vagyok a legalkalmasabb, akkor nem fogok nemet mondani” – mondta erről lapunknak Márki-Zay Péter. (A Kálmán Olgával készült Beszélgetőkönyvében erről még semmit nem közölt.) Az általa fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom azonban úgy tűnik, megbicsaklott kissé az elmúlt hónapokban (lásd Ideológia nélkül, gyermekbetegségekkel c. keretesünket).

A polgármester azt is elárulta nekünk, hogy nincs belső felmérésük a támogatottságáról. Úgy látja, hogy a Fidesz az emberek passzivitására játszik, mert a párt a maga minimum 9 ezer szavazóját el tudja vinni majd a fülkékhez. Ezért nekik, 2018 februárjához hasonlóan, megint 12–13 ezer támogatót kell meggyőzni a választás fontosságáról. Márki-Zay úgy véli, a 2022-es parlamenti választási kampány az októberi önkormányzati választással kezdődik. Szerinte Budapest megszerzésével, a megyei jogú városok felének elhódításával és a közel másfél száz 10–30 ezres lakosú város 20–30 százalékos ellenzéki bevételével az ország lakosságának kicsivel több mint a fele „felszabadulhatna a korrupció és a megfélemlítés alól”.

Ideológia nélkül, gyermekbetegségekkel

„Szándékosan nem fejtettem ki bővebben, mit is jelent, hogy a mozgalomnak a jelenlegi helyzetben nincs jó esélye céljai elérésére” – mondta a Narancsnak a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökségéből nemrég távozó Hadházy Ákos. Szerinte alapvetően belső ellentétek és az információáramlás akadozása jelentik a legfőbb problémát, de tiszteli Márki-Zayt és törekvéseit.

„Nálunk nincs politikai ideológia, de van nemzeti minimum program, ami messze nem abból áll, hogy Orbán Viktor takarodjon, és a tolvajok menjenek börtönbe. Az MMM nem egy jobb- vagy baloldali formáció, egy ilyen közösségben persze, hogy vannak ideológiai különbségek. De a sajtóban tárgyalt ellentétek nem ideológiaiak. Ilyen szempontból Hadházy és köztem nincs ellentét” – mondta lapunknak Márki-Zay. Szerinte a panaszoknak van alapjuk: forrás és támogatók nélkül, sok lelkes, jó szándékú amatőr dolgozik ingyen, így a szervezetfejlődés minden gyermekbetegségén átesnek – még a tagdíj beszedése is nehézséget okoz. „Stratégiai különbségek vannak, de az elveimhez ragaszkodom. Van a mozgalomnak néhány olyan tagja, akik nem hajlandók a pártokkal együttműködni, és azt gondolják, hogy az MMM-nek minél több saját emberre, szervezetre, jelöltre van szüksége. Én azt mondom, hogy nem kell több párt, éppen ezért alapítottunk mozgalmat, hogy összefogja a pártokat. Aki ezt a stratégiát nem fogadja el, az nem lehet az MMM felelős vezetője” – hangsúlyozta a hódmezővásárhelyi polgármester. Cseréltek és cserélni is fognak helyi vezetőket, tette hozzá, mert nekik „mindenütt az 51 százalék kell, s ehhez az összes ellenzéki pártra, valamint a kiábrándult fideszesekre és a civilekre is szükségük van az októberi helyhatósági választáson”. Márki-Zay úgy véli, az MSZP, a DK és a Jobbik együttműködésével maximum 30–40 százalék érhető el, de az kevés. „Ha a 2018. februári időközi választáson a Jobbik és a MSZP állt volna össze Hódmezővásárhelyen, akkor 5 ezer szavazatot kaptak volna. Egy más elgondolás szerint, ami a mai MMM alapja, 13 ezer szavazatot kaptunk és nyertünk” – magyarázta Márki-Zay Péter. Ő a két elnökségi tag, köztük Hadházy hátrébb lépését személyi ellentétekkel magyarázta. Végül megjegyezte, azért is butaság az MMM jobbra tolódásáról beszélni, mert az elnökségben Hadházyt a baloldali értékeket valló Kaltenbach Jenő váltotta.

Vasút-villamos

„Nem lennék jó vendég, ha csak vinnék innen valakit, s nem hoznék valamit” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor 2012 májusában „kikérte” a vásárhelyi közgyűléstől Lázár Jánost. Így hát újdonságként megint eladta híveinek a korábban már bejelentett helyi fejlesztéseket, például a Hódmezővásárhely és Szeged belvárosát összekötő vasút-villamost (tram-train). A 23 milliárd forintról induló beruházási összeg ma már 70 és 80 milliárd között jár, és nem kizárt, hogy 80 milliárd fölött áll meg. Nem véletlen, hogy 2017 áprilisában Lázár elvi lehetőségként nem zárta ki a projekt felfüggesztését sem. A kormányfő viszont épp őt bízta meg 2018 novemberében a beruházás felügyeletével, akire kezd is ráégni a helybeliek életét megkeserítő, a teljes belvárost hosszú időn keresztül háborús övezetté változtató építkezés. Hódmezővásárhely lakói FB-oldalt nyitottak, hogy a méregdrágán és lassan épülő, átláthatatlan beruházás viszontagságairól hírt adjanak. Márki-Zay Péter szerint leghamarabb 2021 szeptemberében készülhet el villamos vasút, de nem kizárt, hogy csak 2022-re.