Lázár János: ki kell szorítani a külföldi kiskereskedelmi láncokat

  • narancs.hu
  • 2021. november 16.

Belpol

A kormánybiztos szerint önellátó, patrióta mezőgazdaságra és kiskereskedelemre volna szükség.

Interjút adott a Portfóliónak Lázár János korábbi kancelláriaminiszter, jelenleg a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos. A fideszes politikus szerint a koronavírus-járvány és az energiaválság alatt is szembesült Magyarország azzal, hogy bármikor veszélybe kerülhet az ország ellátása. Mint mondja, fontos lenne, hogy a „21. század első évtizedében az önrendelkezés mellett az önellátását is visszaszerezze Magyarország”. Lázár kifejti, hogy a függetlenség ma azon múlik, „kitől vesz föl hitelt, kitől vásárolja az energiát és az élelmiszert napi szinten” az ember, illetve az állam. Éppen ezért, állítja, „nagy volumenben jó minőségű alapanyag-termelésre van szükség, például a sertéshús és tejtermelés területén önellátónak kell lennünk, erre ma az ország nem képes, egyedül a csirkehús terén szereztük vissza a szuverenitásunkat”.

Lázár kifejti, hogy az államnak patrióta módon kellene beavatkoznia az élelmiszer alapanyag előállításba, illetve a kereskedelembe is.

„Abcúg a kiskereskedelmi láncokkal, diszkontokkal és vivát a hazai élelmiszerláncoknak” – fogalmaz a kormánybiztos.

Hozzátéve, hogy szerint az EU-tagság a patrióta gazdaságpolitika lehetőségét nem megszüntette, csak szűkítette. Lázár szerint „A kiskereskedelmi adóval szembeni megfutamodás súlyos hiba volt Magyarország részéről, talán az egyik legnagyobb az elmúlt 12 évben - a vasárnapi boltzár mellett.” A magyar üzleti szereplőknek pedig fel kellene ismerniük, hogy „ami jó a Spar, a Lidl vagy az Aldi tulajdonosának, annak jónak kell lennie a magyarnak is”. A kormánybiztos megjegyzi, a lengyelek ezen a téren határozottabbak voltak, „ezt a vitát megnyerték”, mint mondja, éppen ezért van az ő élelmiszeriparuk jobb helyzetben, mint a magyar.

A fenntartható gazdálkodással kapcsolatban a kormánybiztos kitér a jövőben várható kihívásokra is.

„A következő évtizedekben nem a gáz és olaj, hanem az édesvíz lesz a legfontosabb stratégiai kincs” – állítja Lázár.

Márpedig szerinte a Kárpát-medence olyan édesvíz és termőföld-készlettel rendelkezik, amilyennel „más térség nem büszkélkedhet”. Ráadásul az élővizeink turisztikai adottságai sincsenek kihasználva, erre pedig a miniszterelnököt is figyelmeztette egy közös tiszai süllőebéd elfogyasztása közben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.