Lázár szerint az USA és Szaúd-Arábia két éve nem válaszol a kormánynak Pharaon ügyében

  • narancs.hu
  • 2016. november 3.

Belpol

A kormányinfón csattanós pofont kaptak a fideszesek, akik arról hadováltak, hogy ez a Pharaon talán nem az a Pharaon.

Ghaith Pharaon vízumkérelme kapcsán a kormány hat uniós tagországot hívott fel és egyikük sem emelt kifogást – mondta újságírói kérdésre Lázár János a mai kormányinfón. Külön kiemelte, hogy a szaúdi üzletember hazájának kormányát és az ellene körözést kiadó Egyesült Államokat is megkérdezték, de ők két éve nem reagáltak.

false

 

Fotó: MTI

Miután viszont megjelentek az első magyar cikkek Pharaonról, a kormány konzultált az Interpollal, ezért ma már letartóztatnák Pharaont, ha belépne az országba – erősítette meg Lázár a Belügyminisztérium államtitkára, Kontrát Károly tegnapi nyilatkozatát. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a tegnapi Egyenes beszédben azt mondta, hogy a letartóztatás kilátásba helyezése figyelmeztetés is lehet Pharaon felé.

Kontrát Károly államtitkár, Németh Szilárd Fidesz-alelnök és Dömötör Csaba államtitkár korábban arról beszéltek, hogy a mai napig nem tudható, azonos-e a Magyarországon üzletelő Pharaon a nemzetközi körözés alatt álló Pharaonnal. Lázár János nyilatkozatából azonban egyértelműen kiderül, hogy a kormány legalább fél éve tudja: a Magyarországra beutazó, vízummal rendelkező Pharaoan azonos a körözött Pharaonnal. Kérdés, hogy miért kommunikál mást a Fidesz hónapok óta.

Lázár János elmondta azt is, hogy Pharaon 2014. október 27-én a bejrúti magyar külképviseleten kért C típusú vízumot. Ha a körözött csaló 2014-ben is járt nálunk, akkor a 2015. szeptemberi látogatása a seregélyesi szüreti bálon már a második alkalom volt, amikor megfordult Magyarországon.

Pharaonról bővebben a ma megjelent Magyar Narancsban olvashatnak. Címlapsztorinkban arról is írunk, hogy mit kezdett vele a magyar rendőrség, mit keresett az Adrián és miért nem csukták le eddig.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.