Le Monde: Varga Judit hamisan állítja, hogy nem akartak belenyúlni az interjúba

  • narancs.hu
  • 2021. július 22.

Belpol

A francia lap bécsi tudósítója beszélt erről a Népszavának.

A vasárnap kirobbant, Pegasus-ügyként is emlegetett megfigyelési botrány egyik mellékszála volt, hogy a Washington Post cikke szerint a magyar igazságügyi miniszter egy a Le Monde-nak adott interjúból ki akart húzatni egy kérdést. A francia lap, amely szintén közreműködött a Pegasus kémprogram felhasználását kutató nemzetközi oknyomozó vállalkozásban, interjút kért a közelmúltban Varga Judit magyar igazságügyi minisztertől.

A beszélgetésben a riporter a következő kérdést tette fel Varga Juditnak: „Ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy (politikai) ellenfelet, elfogadná-ezt a kérést?” Mire Varga válasza úgy hangzott: „Micsoda kérdés! Ez már önmagában provokáció!”

A Népszava csütörtök reggel közölte, hogy a Le Monde bécsi munkatársát, az interjút is készítő Jean-Baptiste Chastandot is megkérdezte az esetről. Chastand elmondta: az igazságügyi miniszter sajtósa valóban szeretett volna kihúzatni egy kérdést és választ a megjelenés előtt álló cikkből, ő azonban ehhez nem járult hozzá: „Azt mondtam a szóvivőnek, hogy csak akkor javíthatnak bele az írásba, ha közben rájöttek, hogy a miniszter hibás választ adott. Harminc perc múlva jött a megerősítés, hogy az interjú teljes szövegét jóváhagyták” – fogalmazott Chastand.

Varga viszont még hétfőn, a Népszava brüsszeli tudósítójának kérésére tagadta, hogy hasonló változtatási szándékkal keresték volna meg a Le Monde-ot.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.