Erdei Zsolt lapigazgató, a Humen Media Group ügyvezetője

„Felébredtek az emberek”

Belpol

A homofóbtörvény óta a cikkeik alatt megszaporodtak a gyűlölködő kommentek. Az is felmerült, hogy az ország utolsó nyomtatott melegmagazinját kiadó cég külföldre költözzön az új médiaszabályozás elől. De a Humen lapigazgatója bizakodó.

Magyar Narancs: A július 8-án hatályba lépett homofóbtörvény a reklámokban és a médiatermékekben külön-külön tiltja a homoszexuális tartalmak megjelenítését, népszerűsítését 18 éven aluliak számára. A tíz éve működő, ingyenesen terjesztett és hirdetésekből fenntartott Humen LMBTQ-magazint ez hogyan érinti?

Erdei Zsolt: A törvénytervezet nyilvánosságra kerülésekor jogászokkal és civil szervezetekkel elemeztük a helyzetet. Mind azon az állásponton vannak, hogy egyes részek egyértelműen ráhúzhatók a magazinra, ezért azt javasolták: ha az eddigi formában és teljes nyugalomban akarunk továbbra is működni – lapot terjeszteni, kulturális eseményeket szervezni, portált és webshopot fenntartani –, akkor vegye át a tartalomgyártást a magazin mögött álló cégcsoport spanyol ága, így a tevékenységünk spanyol joghatóság alá kerülne. A legkilátástalanabb pillanatokban ezzel komolyan számoltunk, és jelenleg is adott a lehetőség, de egyelőre másképpen döntöttünk. A törvény valójában betarthatatlan, és valószínűleg pont ezért fogalmaz ilyen homályosan. Az is benne van a pakliban, hogy a gyakorlatban weboldalakat kapcsoltatnak le a nevében, de az is, hogy nem történik semmi – egyelőre azt sem lehet a törvény alapján megállapítani, mikor szegnénk meg azt. Az aktuális lapszámunk nyomdába adása előtti órákban hoztuk meg azt a döntést is, hogy nem reagálunk az új helyzetre, mivel senki nem tudja, hogyan is kellene alkalmazni a törvényt. Ha nem elég az, hogy a címlapunkon ott van az LMBTQ-magazin felirat és a szivárvány, akkor mondják meg, mit kellene tennünk, és akkor majd eldöntjük, hogy azt meg tudjuk-e valósítani. Álláspontunk szerint a Humen magazin nem propagandakiadvány, hanem kulturális és életmód­magazin LMBTQ-embereknek és a szélesebb nyilvánosságnak. Én éppen azt látom, hogy példa nélküli összefogást eredményezett a mostani helyzet: csökkentette az LMBTQ-világban jelen lévő széthúzást, és olyanok is felszólaltak az LMBTQ-közösség védelmében, akik korábban hallgattak. Itt élő külföldi barátaim hallatták a hangjukat, szerintem felébredtek az emberek – ellentétben a migránsokkal, melegeket és leszbikusokat sokan ismernek a közvetlen környezetükből. Arra is látok esélyt, hogy a civil szervezetek adományozásáról szóló törvény csendes visszavonása után a homofóbtörvényt is módosítani fogják, és legfeljebb az oktatási intézményeket érintő részeket hagyják benne. A madridi Pride-on tartott beszédemben is elmondtam: a magyar embereket és a magyar kormányt nem szabad összekeverni: a magyar emberek, kevés kivételtől eltekintve, nem homofóbok.

MN: Több felmérés alátámasztja, hogy a magyar társadalom inkább elfogadó a melegekkel, leszbikusokkal szemben. És bár egyértelmű, merre megy a nyugati világ ebben a kérdésben, a téma megosztó, így hatékonyan lehet identitáspolitikai vitákat generálni, az állami szintre emelt homofóbiával pedig jelentősen fékezni az elfogadás terjedését. Kapnak fenyegetéseket?

EZS: A civil szervezetek arról számolnak be, hogy a törvény elfogadása óta megsokszorozódtak az LMBTQ-emberek elleni incidensekről szóló bejelentések. Konkrét fenyegetéseket korábban sem és most sem kaptunk, viszont a Humen Online cikkei alatt az eddigi havi 10 gyűlölködő, homofób kommentből hirtelen napi 100 lett, és ennek a forrása egyértelműen a mesterségesen gerjesztett homofóbia. Nagy részük nem is valós felhasználó, gondolom, ránk eresztettek egy trollcsapatot. Ha direkt fenyegetések, támadások érik a magazint vagy minket, reagálunk majd, tenni fogunk a biztonságunkért. Sajnálom, hogy homofób gyűlölettől vezérelt emberek felhatalmazva érzik magukat, és el tudom képzelni, hogy ha ezt továbbengedik, durva dolgok történhetnek, és még fontosabbá válhat a melegbulik, nyilvános LMBTQ-rendezvények biztonsága.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.