Erdei Zsolt lapigazgató, a Humen Media Group ügyvezetője

„Felébredtek az emberek”

Belpol

A homofóbtörvény óta a cikkeik alatt megszaporodtak a gyűlölködő kommentek. Az is felmerült, hogy az ország utolsó nyomtatott melegmagazinját kiadó cég külföldre költözzön az új médiaszabályozás elől. De a Humen lapigazgatója bizakodó.

Magyar Narancs: A július 8-án hatályba lépett homofóbtörvény a reklámokban és a médiatermékekben külön-külön tiltja a homoszexuális tartalmak megjelenítését, népszerűsítését 18 éven aluliak számára. A tíz éve működő, ingyenesen terjesztett és hirdetésekből fenntartott Humen LMBTQ-magazint ez hogyan érinti?

Erdei Zsolt: A törvénytervezet nyilvánosságra kerülésekor jogászokkal és civil szervezetekkel elemeztük a helyzetet. Mind azon az állásponton vannak, hogy egyes részek egyértelműen ráhúzhatók a magazinra, ezért azt javasolták: ha az eddigi formában és teljes nyugalomban akarunk továbbra is működni – lapot terjeszteni, kulturális eseményeket szervezni, portált és webshopot fenntartani –, akkor vegye át a tartalomgyártást a magazin mögött álló cégcsoport spanyol ága, így a tevékenységünk spanyol joghatóság alá kerülne. A legkilátástalanabb pillanatokban ezzel komolyan számoltunk, és jelenleg is adott a lehetőség, de egyelőre másképpen döntöttünk. A törvény valójában betarthatatlan, és valószínűleg pont ezért fogalmaz ilyen homályosan. Az is benne van a pakliban, hogy a gyakorlatban weboldalakat kapcsoltatnak le a nevében, de az is, hogy nem történik semmi – egyelőre azt sem lehet a törvény alapján megállapítani, mikor szegnénk meg azt. Az aktuális lapszámunk nyomdába adása előtti órákban hoztuk meg azt a döntést is, hogy nem reagálunk az új helyzetre, mivel senki nem tudja, hogyan is kellene alkalmazni a törvényt. Ha nem elég az, hogy a címlapunkon ott van az LMBTQ-magazin felirat és a szivárvány, akkor mondják meg, mit kellene tennünk, és akkor majd eldöntjük, hogy azt meg tudjuk-e valósítani. Álláspontunk szerint a Humen magazin nem propagandakiadvány, hanem kulturális és életmód­magazin LMBTQ-embereknek és a szélesebb nyilvánosságnak. Én éppen azt látom, hogy példa nélküli összefogást eredményezett a mostani helyzet: csökkentette az LMBTQ-világban jelen lévő széthúzást, és olyanok is felszólaltak az LMBTQ-közösség védelmében, akik korábban hallgattak. Itt élő külföldi barátaim hallatták a hangjukat, szerintem felébredtek az emberek – ellentétben a migránsokkal, melegeket és leszbikusokat sokan ismernek a közvetlen környezetükből. Arra is látok esélyt, hogy a civil szervezetek adományozásáról szóló törvény csendes visszavonása után a homofóbtörvényt is módosítani fogják, és legfeljebb az oktatási intézményeket érintő részeket hagyják benne. A madridi Pride-on tartott beszédemben is elmondtam: a magyar embereket és a magyar kormányt nem szabad összekeverni: a magyar emberek, kevés kivételtől eltekintve, nem homofóbok.

MN: Több felmérés alátámasztja, hogy a magyar társadalom inkább elfogadó a melegekkel, leszbikusokkal szemben. És bár egyértelmű, merre megy a nyugati világ ebben a kérdésben, a téma megosztó, így hatékonyan lehet identitáspolitikai vitákat generálni, az állami szintre emelt homofóbiával pedig jelentősen fékezni az elfogadás terjedését. Kapnak fenyegetéseket?

EZS: A civil szervezetek arról számolnak be, hogy a törvény elfogadása óta megsokszorozódtak az LMBTQ-emberek elleni incidensekről szóló bejelentések. Konkrét fenyegetéseket korábban sem és most sem kaptunk, viszont a Humen Online cikkei alatt az eddigi havi 10 gyűlölködő, homofób kommentből hirtelen napi 100 lett, és ennek a forrása egyértelműen a mesterségesen gerjesztett homofóbia. Nagy részük nem is valós felhasználó, gondolom, ránk eresztettek egy trollcsapatot. Ha direkt fenyegetések, támadások érik a magazint vagy minket, reagálunk majd, tenni fogunk a biztonságunkért. Sajnálom, hogy homofób gyűlölettől vezérelt emberek felhatalmazva érzik magukat, és el tudom képzelni, hogy ha ezt továbbengedik, durva dolgok történhetnek, és még fontosabbá válhat a melegbulik, nyilvános LMBTQ-rendezvények biztonsága.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.