Erdei Zsolt lapigazgató, a Humen Media Group ügyvezetője

„Felébredtek az emberek”

Belpol

A homofóbtörvény óta a cikkeik alatt megszaporodtak a gyűlölködő kommentek. Az is felmerült, hogy az ország utolsó nyomtatott melegmagazinját kiadó cég külföldre költözzön az új médiaszabályozás elől. De a Humen lapigazgatója bizakodó.

Magyar Narancs: A július 8-án hatályba lépett homofóbtörvény a reklámokban és a médiatermékekben külön-külön tiltja a homoszexuális tartalmak megjelenítését, népszerűsítését 18 éven aluliak számára. A tíz éve működő, ingyenesen terjesztett és hirdetésekből fenntartott Humen LMBTQ-magazint ez hogyan érinti?

Erdei Zsolt: A törvénytervezet nyilvánosságra kerülésekor jogászokkal és civil szervezetekkel elemeztük a helyzetet. Mind azon az állásponton vannak, hogy egyes részek egyértelműen ráhúzhatók a magazinra, ezért azt javasolták: ha az eddigi formában és teljes nyugalomban akarunk továbbra is működni – lapot terjeszteni, kulturális eseményeket szervezni, portált és webshopot fenntartani –, akkor vegye át a tartalomgyártást a magazin mögött álló cégcsoport spanyol ága, így a tevékenységünk spanyol joghatóság alá kerülne. A legkilátástalanabb pillanatokban ezzel komolyan számoltunk, és jelenleg is adott a lehetőség, de egyelőre másképpen döntöttünk. A törvény valójában betarthatatlan, és valószínűleg pont ezért fogalmaz ilyen homályosan. Az is benne van a pakliban, hogy a gyakorlatban weboldalakat kapcsoltatnak le a nevében, de az is, hogy nem történik semmi – egyelőre azt sem lehet a törvény alapján megállapítani, mikor szegnénk meg azt. Az aktuális lapszámunk nyomdába adása előtti órákban hoztuk meg azt a döntést is, hogy nem reagálunk az új helyzetre, mivel senki nem tudja, hogyan is kellene alkalmazni a törvényt. Ha nem elég az, hogy a címlapunkon ott van az LMBTQ-magazin felirat és a szivárvány, akkor mondják meg, mit kellene tennünk, és akkor majd eldöntjük, hogy azt meg tudjuk-e valósítani. Álláspontunk szerint a Humen magazin nem propagandakiadvány, hanem kulturális és életmód­magazin LMBTQ-embereknek és a szélesebb nyilvánosságnak. Én éppen azt látom, hogy példa nélküli összefogást eredményezett a mostani helyzet: csökkentette az LMBTQ-világban jelen lévő széthúzást, és olyanok is felszólaltak az LMBTQ-közösség védelmében, akik korábban hallgattak. Itt élő külföldi barátaim hallatták a hangjukat, szerintem felébredtek az emberek – ellentétben a migránsokkal, melegeket és leszbikusokat sokan ismernek a közvetlen környezetükből. Arra is látok esélyt, hogy a civil szervezetek adományozásáról szóló törvény csendes visszavonása után a homofóbtörvényt is módosítani fogják, és legfeljebb az oktatási intézményeket érintő részeket hagyják benne. A madridi Pride-on tartott beszédemben is elmondtam: a magyar embereket és a magyar kormányt nem szabad összekeverni: a magyar emberek, kevés kivételtől eltekintve, nem homofóbok.

MN: Több felmérés alátámasztja, hogy a magyar társadalom inkább elfogadó a melegekkel, leszbikusokkal szemben. És bár egyértelmű, merre megy a nyugati világ ebben a kérdésben, a téma megosztó, így hatékonyan lehet identitáspolitikai vitákat generálni, az állami szintre emelt homofóbiával pedig jelentősen fékezni az elfogadás terjedését. Kapnak fenyegetéseket?

EZS: A civil szervezetek arról számolnak be, hogy a törvény elfogadása óta megsokszorozódtak az LMBTQ-emberek elleni incidensekről szóló bejelentések. Konkrét fenyegetéseket korábban sem és most sem kaptunk, viszont a Humen Online cikkei alatt az eddigi havi 10 gyűlölködő, homofób kommentből hirtelen napi 100 lett, és ennek a forrása egyértelműen a mesterségesen gerjesztett homofóbia. Nagy részük nem is valós felhasználó, gondolom, ránk eresztettek egy trollcsapatot. Ha direkt fenyegetések, támadások érik a magazint vagy minket, reagálunk majd, tenni fogunk a biztonságunkért. Sajnálom, hogy homofób gyűlölettől vezérelt emberek felhatalmazva érzik magukat, és el tudom képzelni, hogy ha ezt továbbengedik, durva dolgok történhetnek, és még fontosabbá válhat a melegbulik, nyilvános LMBTQ-rendezvények biztonsága.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.