Erdei Zsolt lapigazgató, a Humen Media Group ügyvezetője

„Felébredtek az emberek”

Belpol

A homofóbtörvény óta a cikkeik alatt megszaporodtak a gyűlölködő kommentek. Az is felmerült, hogy az ország utolsó nyomtatott melegmagazinját kiadó cég külföldre költözzön az új médiaszabályozás elől. De a Humen lapigazgatója bizakodó.

Magyar Narancs: A július 8-án hatályba lépett homofóbtörvény a reklámokban és a médiatermékekben külön-külön tiltja a homoszexuális tartalmak megjelenítését, népszerűsítését 18 éven aluliak számára. A tíz éve működő, ingyenesen terjesztett és hirdetésekből fenntartott Humen LMBTQ-magazint ez hogyan érinti?

Erdei Zsolt: A törvénytervezet nyilvánosságra kerülésekor jogászokkal és civil szervezetekkel elemeztük a helyzetet. Mind azon az állásponton vannak, hogy egyes részek egyértelműen ráhúzhatók a magazinra, ezért azt javasolták: ha az eddigi formában és teljes nyugalomban akarunk továbbra is működni – lapot terjeszteni, kulturális eseményeket szervezni, portált és webshopot fenntartani –, akkor vegye át a tartalomgyártást a magazin mögött álló cégcsoport spanyol ága, így a tevékenységünk spanyol joghatóság alá kerülne. A legkilátástalanabb pillanatokban ezzel komolyan számoltunk, és jelenleg is adott a lehetőség, de egyelőre másképpen döntöttünk. A törvény valójában betarthatatlan, és valószínűleg pont ezért fogalmaz ilyen homályosan. Az is benne van a pakliban, hogy a gyakorlatban weboldalakat kapcsoltatnak le a nevében, de az is, hogy nem történik semmi – egyelőre azt sem lehet a törvény alapján megállapítani, mikor szegnénk meg azt. Az aktuális lapszámunk nyomdába adása előtti órákban hoztuk meg azt a döntést is, hogy nem reagálunk az új helyzetre, mivel senki nem tudja, hogyan is kellene alkalmazni a törvényt. Ha nem elég az, hogy a címlapunkon ott van az LMBTQ-magazin felirat és a szivárvány, akkor mondják meg, mit kellene tennünk, és akkor majd eldöntjük, hogy azt meg tudjuk-e valósítani. Álláspontunk szerint a Humen magazin nem propagandakiadvány, hanem kulturális és életmód­magazin LMBTQ-embereknek és a szélesebb nyilvánosságnak. Én éppen azt látom, hogy példa nélküli összefogást eredményezett a mostani helyzet: csökkentette az LMBTQ-világban jelen lévő széthúzást, és olyanok is felszólaltak az LMBTQ-közösség védelmében, akik korábban hallgattak. Itt élő külföldi barátaim hallatták a hangjukat, szerintem felébredtek az emberek – ellentétben a migránsokkal, melegeket és leszbikusokat sokan ismernek a közvetlen környezetükből. Arra is látok esélyt, hogy a civil szervezetek adományozásáról szóló törvény csendes visszavonása után a homofóbtörvényt is módosítani fogják, és legfeljebb az oktatási intézményeket érintő részeket hagyják benne. A madridi Pride-on tartott beszédemben is elmondtam: a magyar embereket és a magyar kormányt nem szabad összekeverni: a magyar emberek, kevés kivételtől eltekintve, nem homofóbok.

MN: Több felmérés alátámasztja, hogy a magyar társadalom inkább elfogadó a melegekkel, leszbikusokkal szemben. És bár egyértelmű, merre megy a nyugati világ ebben a kérdésben, a téma megosztó, így hatékonyan lehet identitáspolitikai vitákat generálni, az állami szintre emelt homofóbiával pedig jelentősen fékezni az elfogadás terjedését. Kapnak fenyegetéseket?

EZS: A civil szervezetek arról számolnak be, hogy a törvény elfogadása óta megsokszorozódtak az LMBTQ-emberek elleni incidensekről szóló bejelentések. Konkrét fenyegetéseket korábban sem és most sem kaptunk, viszont a Humen Online cikkei alatt az eddigi havi 10 gyűlölködő, homofób kommentből hirtelen napi 100 lett, és ennek a forrása egyértelműen a mesterségesen gerjesztett homofóbia. Nagy részük nem is valós felhasználó, gondolom, ránk eresztettek egy trollcsapatot. Ha direkt fenyegetések, támadások érik a magazint vagy minket, reagálunk majd, tenni fogunk a biztonságunkért. Sajnálom, hogy homofób gyűlölettől vezérelt emberek felhatalmazva érzik magukat, és el tudom képzelni, hogy ha ezt továbbengedik, durva dolgok történhetnek, és még fontosabbá válhat a melegbulik, nyilvános LMBTQ-rendezvények biztonsága.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.