Gulyás Gergely a megfigyelési botrányról: "Nem látok botrányt, hisztériáról van szó"

  • narancs.hu
  • 2021. július 22.

Belpol

És Brüsszel megtámadta Magyarországot.

Nem volt szó a kormányülésen a megfigyelési botrányról, mert nem tartjuk fajsúlyosnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva. „Nem látok botrányt, hisztériáról van szó. A botrány legfeljebb az, ahogy a nemzetközi sajtó ezt tárgyalta” – tette hozzá.

A minisztertől megkérdezték, vásárolt-e Magyarország a Pegasus kémszotfverből. Gulyás erre úgy válaszolt, 

„az, hogy milyen eszközöket használ a magyar állam, nem nyilvános adat, de nincs is jelentősége”;

ha betartották a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos szabályokat, akkor minden fendben van. Csak jogszerű keretek között volt titkos információgyűjtés Magyarországon – ismételte el többször is.

Amikor arról kérdezték, miért hallgattak le újságírókat, ellenzéki politikusokat, úgy válaszolt, ennek a vádnak nincs alapja.

„Határozottan tudom cáfolni, politikai állásfoglalása miatt senkit sem hallgattunk le, azért, mert politikus, újságíró, csak akkor, ha valaki okot ad a lehallgatásra”

 

– fogalmazott Gulyás Gergely, aki az egészet álbotránynak, nemlétező ügynek nevezte. Hozzátette, olyan dologról van szó, amit nemzetközi segítséggel sikerült jó nagyra fújni.

Gulyás Gergely a kormányinfót azzal a kijelentéssel kezdte, hogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot. Ezzel a homofób törvényre adott európai uniós reakciókra – például a kötelezettségszegési eljárásra – utalt. „Általános támadás indult a gyermekvédelmi törvény ellen” – jelentette ki. Mint mondta, az Orbán Viktor által bejelentett öt népszavazási kérdés alkalmas arra, hogy Magyarország pozícióját megerősítse, mert az egyetlen eszköz, ha a magyar nép foglal állást egyértelműen. Úgy saccolta, az idén év végén, de legkésőbb a jövő év elején, január-februárban lehet a népszavazás. Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy Karácsony Gergely felvetése szerint lehet-e egy lapon a kormány és a főpolgármester által bejelentett népszavazás, úgy válaszolt, erről Áder János köztársasági elnök dönt, de egyidőben nem lehet a két referendum.

A miniszter járványügyi kérdésekről is tájékoztatott. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 14 újabb esetben igazolta a delta, és egy esetben a gamma (tehát a brazil) mutáns jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy eddig összesen 23 főnél mutatták ki a delta, és 2 fő esetében a gamma variánst. A kutatási eredmények szerint az oltások alacsonyabb hatékonyságot mutatnak a delta variánssal szemben, de így is az oltás felvétele a megoldás a koronavírus ellen.

Gulyás Gergely további kérdésekre is válaszolt. 

  • A Belügyminisztérium tehet javaslatot a hírszerzésre vonatkozó jogszabályok módosítására, de a „mondvacsinált” ügy ezt nem teszi indokoltá. 
  • Ha valaki esetében titkos információgyűjtés folyik, akkor a megszerzett adatokat csak büntetőeljárásban lehet felhasználni. 
  • A tegnapi kormányülés negyedóráig tartott, ezért sem esett szó a megfigyelési botrányról. 
  • A népszavazással létező európai gyakorlattól kell megvédeni a gyerekeket – magyarán attól, hogy LMBTQI-aktivisták az iskolákban felvilágosító órákat tartsanak. 
  • Gulyás Gergely idejében még nem az iskola feladata volt a szexuális felvilágosítás, ezért nem alakulhatott ki eszerint a szexuális orientációja. 
  • Az LMBTQI-aktivistáknak nincs helyük az iskolákban, de felnőttként mindenki úgy éli az életét, ahogy szeretné. 
  • Nem valószínű, hogy a Fidesz valamely képviselője kint lesz a PRIDE-on. 
  • Nem indokolta a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását a megfigyelési botrány – vagyis a hisztéria. 
  • A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter is megszólalt az ügyben, ami megnyugtató.
  • Európában tud olyan gyakorlatról, ahol gyerekeknek nemváltoztató műtéteket népszerűsítettek. 
  • Nem azért írták ki szerdán a népszavazást, mert botrány tört ki a megfigyelések miatt, először két hete merült fel az ötlete. 
  • Nem fogunk tájékoztatást kapni a kormánytól, hogy használták-e a Pegasust. 
  • Ha egy újságírót jogszerűen hallgatták le, akkor arról nem fog értesülni. Ha nem jogszerűen, akkor annak „súlyos következményei” vannak.
  • Három évig a népszavazási akarattól nem lehet megváltoztatni az érintett jogszabályokat. Ha több lesz az igen, akkor a gyermekvédelmi törvény egyes részeit hatályon kívül kell helyezni. 
  • A legjobb, ha valaki vegyes oltást kap a kutatások szerint, magyarán a harmadik beadott oltóanyag különbözhet az előző kettőtől.
  • Nem merült fel eddig, hogy pozitív népszavazás esetén módosítsák az alkotmányt. 
  • Ha most lenne szavazás az EU-csatlakozásról, akkor előtte konzultálna Kövér Lászlóval és Novák Katalinnal, hogy hogyan szavazzon. 
  • Orbán Viktor véleménye az a megfigyelési botrányról, hogy a törvényeket be kell tartani. 
  • Elképzelhetetlen, hogy nem állami szerv, hanem magáncég használta a Pegasust, de tudomásuk sincs ilyenről. 
  • Nem sikerült határidőre megegyezni a Norvég Alappal, hogy mely szervezetek oszthatják szét a forrásokat. 

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.