Gulyás Gergely a megfigyelési botrányról: "Nem látok botrányt, hisztériáról van szó"

  • narancs.hu
  • 2021. július 22.

Belpol

És Brüsszel megtámadta Magyarországot.

Nem volt szó a kormányülésen a megfigyelési botrányról, mert nem tartjuk fajsúlyosnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva. „Nem látok botrányt, hisztériáról van szó. A botrány legfeljebb az, ahogy a nemzetközi sajtó ezt tárgyalta” – tette hozzá.

A minisztertől megkérdezték, vásárolt-e Magyarország a Pegasus kémszotfverből. Gulyás erre úgy válaszolt, 

„az, hogy milyen eszközöket használ a magyar állam, nem nyilvános adat, de nincs is jelentősége”;

ha betartották a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos szabályokat, akkor minden fendben van. Csak jogszerű keretek között volt titkos információgyűjtés Magyarországon – ismételte el többször is.

Amikor arról kérdezték, miért hallgattak le újságírókat, ellenzéki politikusokat, úgy válaszolt, ennek a vádnak nincs alapja.

„Határozottan tudom cáfolni, politikai állásfoglalása miatt senkit sem hallgattunk le, azért, mert politikus, újságíró, csak akkor, ha valaki okot ad a lehallgatásra”

 

– fogalmazott Gulyás Gergely, aki az egészet álbotránynak, nemlétező ügynek nevezte. Hozzátette, olyan dologról van szó, amit nemzetközi segítséggel sikerült jó nagyra fújni.

Gulyás Gergely a kormányinfót azzal a kijelentéssel kezdte, hogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot. Ezzel a homofób törvényre adott európai uniós reakciókra – például a kötelezettségszegési eljárásra – utalt. „Általános támadás indult a gyermekvédelmi törvény ellen” – jelentette ki. Mint mondta, az Orbán Viktor által bejelentett öt népszavazási kérdés alkalmas arra, hogy Magyarország pozícióját megerősítse, mert az egyetlen eszköz, ha a magyar nép foglal állást egyértelműen. Úgy saccolta, az idén év végén, de legkésőbb a jövő év elején, január-februárban lehet a népszavazás. Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy Karácsony Gergely felvetése szerint lehet-e egy lapon a kormány és a főpolgármester által bejelentett népszavazás, úgy válaszolt, erről Áder János köztársasági elnök dönt, de egyidőben nem lehet a két referendum.

A miniszter járványügyi kérdésekről is tájékoztatott. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 14 újabb esetben igazolta a delta, és egy esetben a gamma (tehát a brazil) mutáns jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy eddig összesen 23 főnél mutatták ki a delta, és 2 fő esetében a gamma variánst. A kutatási eredmények szerint az oltások alacsonyabb hatékonyságot mutatnak a delta variánssal szemben, de így is az oltás felvétele a megoldás a koronavírus ellen.

Gulyás Gergely további kérdésekre is válaszolt. 

  • A Belügyminisztérium tehet javaslatot a hírszerzésre vonatkozó jogszabályok módosítására, de a „mondvacsinált” ügy ezt nem teszi indokoltá. 
  • Ha valaki esetében titkos információgyűjtés folyik, akkor a megszerzett adatokat csak büntetőeljárásban lehet felhasználni. 
  • A tegnapi kormányülés negyedóráig tartott, ezért sem esett szó a megfigyelési botrányról. 
  • A népszavazással létező európai gyakorlattól kell megvédeni a gyerekeket – magyarán attól, hogy LMBTQI-aktivisták az iskolákban felvilágosító órákat tartsanak. 
  • Gulyás Gergely idejében még nem az iskola feladata volt a szexuális felvilágosítás, ezért nem alakulhatott ki eszerint a szexuális orientációja. 
  • Az LMBTQI-aktivistáknak nincs helyük az iskolákban, de felnőttként mindenki úgy éli az életét, ahogy szeretné. 
  • Nem valószínű, hogy a Fidesz valamely képviselője kint lesz a PRIDE-on. 
  • Nem indokolta a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását a megfigyelési botrány – vagyis a hisztéria. 
  • A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter is megszólalt az ügyben, ami megnyugtató.
  • Európában tud olyan gyakorlatról, ahol gyerekeknek nemváltoztató műtéteket népszerűsítettek. 
  • Nem azért írták ki szerdán a népszavazást, mert botrány tört ki a megfigyelések miatt, először két hete merült fel az ötlete. 
  • Nem fogunk tájékoztatást kapni a kormánytól, hogy használták-e a Pegasust. 
  • Ha egy újságírót jogszerűen hallgatták le, akkor arról nem fog értesülni. Ha nem jogszerűen, akkor annak „súlyos következményei” vannak.
  • Három évig a népszavazási akarattól nem lehet megváltoztatni az érintett jogszabályokat. Ha több lesz az igen, akkor a gyermekvédelmi törvény egyes részeit hatályon kívül kell helyezni. 
  • A legjobb, ha valaki vegyes oltást kap a kutatások szerint, magyarán a harmadik beadott oltóanyag különbözhet az előző kettőtől.
  • Nem merült fel eddig, hogy pozitív népszavazás esetén módosítsák az alkotmányt. 
  • Ha most lenne szavazás az EU-csatlakozásról, akkor előtte konzultálna Kövér Lászlóval és Novák Katalinnal, hogy hogyan szavazzon. 
  • Orbán Viktor véleménye az a megfigyelési botrányról, hogy a törvényeket be kell tartani. 
  • Elképzelhetetlen, hogy nem állami szerv, hanem magáncég használta a Pegasust, de tudomásuk sincs ilyenről. 
  • Nem sikerült határidőre megegyezni a Norvég Alappal, hogy mely szervezetek oszthatják szét a forrásokat. 

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.