Magyar újságírókat, üzletembereket, politikusokat figyeltek meg egy izraeli kémszoftverrel

  • narancs.hu
  • 2021. július 18.

Külpol

A kormány állítja, nincs tudomása az adatgyűjtésről. 

Magyar újságíróikat, üzletembereket figyeltek meg az NSO izraeli cég Pegasus nevű kémprogramjával – számolt be a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében.  

Az oknyomozást egy bizonyos Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesy International (AI) jogvédő szervezettel közösen hozzájutott az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz: több mint 50 ezer olyan telefonszámot találtak, melyek az izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országában. 

A Pegasus az okostelefonokon futó szoftverek hiábit használja ki, észrevétlenül: ezeken a réseken jut be a készülékekbe, hozzájutva az emailekhez, egyéb üzenetekhez, képekhez és videókhoz. A Direkt36-at a 300 magyarországi célpont közül négy újságírót – köztük a lap két munkatársát, valamint a hvg.hu egyik korábbi újságíróját –, egy fotóst, Varga Zoltánt, a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoport tulajdonosát, Chikán Attila közgazdászt, Simicska Lajos egykori oligarcha fiát és a CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint azonosította. Továbbá a célpontok között van egy ismert ügyvéd, valamint egy ellenzéki városvezető is. 

A tényfeltáró újságírók birtokába jutott adatokból egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy ki vetette be a kémszoftvert, de  a cég azt állítja, csak kormányoknak és állami szerveknek adja el a szolgáltatását. A Direkt36 megkereste a kormányt, ahonnan azt a választ kapta, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, továbbá Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.