Zajvédő falat építenek a Városliget szélére, amely csaknem 150 méter hosszan húzódik majd a park Ajtósi Dürer sor felőli oldalán a Nagyjátszótér mögött. A Liget Budapest Projekt honlapja szerint az új játszóteret „másfél méter magas, egyedi tervezésű kerítés” veszi majd körbe. Az új létesítmény – olvasható a leírásban – „Európa egyik legkomplexebb játszótere” lesz, a 13 ezer négyzetméteres gyerekparadicsom fő attrakciójának a Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye ihlette 17 méter (!) magas, háromszintes mászókát szánják, amely a tervezők szerint segíti a „művészeti asszociációt”. Ezenfelül készül sebességmérős csúszda, távolságot mérő homokos ugráló, mellette BMX- és görkorcsolyapálya, valamint homokos-vizes játszótér, amelyből előásható fosszíliamásolatok ösztönzik majd tanulásra a gyerekeket. Vajon hány napig lesznek ezek a homokban? Mindennap visszaássa valaki? Netán a homokozó aljához betonozzák a műfosszíliákat? E kérdések csak azoknak tűnhetnek kukacoskodásnak, akik nem látták a tavaly tavasszal nagy csinnadrattával átadott kutyás élményparkot mostanában: a félhektáros különleges parkrészt a legmodernebb játszóelemekkel és a legváltozatosabb eszközökkel szerelték fel, voltak ott ugratók és dombokba rejtett alagutak, vizes játszóhely organikus formában, szlalompálya és híd, ám idén tavaszra a kutyajátszó teljesen lepusztult. A gyeptéglából rakott fűszőnyeg eltűnt, az évelőkből száraz kórók lettek, a talajtakaró cserjék kopasz szárai lándzsaként meredeznek, az új telepítésű fák több mint fele kipusztult. A Városliget Zrt. idén tavasszal kénytelen-kelletlen bejelentette, hogy felújítják.
A gigajátszótér átadását jó érzékkel őszre tervezik. Addig viszont kialakítottak egy ideiglenes játszóhelyet a közelben, amit a Nagyjátszótér átadása után elbontanak, és a területet behintik fűmaggal.
A Városliget Zrt. további hat játszótér, több szabadtéri fitneszpálya, 2 kilométeres futókör, sportpályák és még egy kutyafuttató kialakítását tervezi a parkban. A kissé meghökkentő indoklás szerint azért, mert Budapesten mindössze 6 négyzetméter zöld terület jut egy emberre. Sok fű azonban nem lesz sem a gumiborítású futókörön, sem a műfüves focipályán, sem a zömében gumitéglával és térkővel burkolt játszótereken. (Ettől még beleszámíthatják majd a zöldterületbe, ahogyan a zöldtetőket és a városligeti tó vizét is.)
A Nagyjátszótér helyén álló fák viszont nem maradhatnak, akadályozzák a kivitelezést; a ledózerolt, majd újraalkotott térbe új fákat ültetnek, más fásszárúakat pedig átköltöztetnek a park másik szegletébe. Az átültetést végző cég 95 százalékos túlélést ígér, ám ez nehezen ellenőrizhető, mivel a Városliget Zrt. titkolja a „fasétáltatás” helyszíneit. A cég néhány nappal ezelőtt 91 fa átültetésére írt ki közbeszerzési pályázatot 200 millió forint értékben. Tavaly már rendeltek 218 átültetést, ami önmagában meghaladta az eredeti tervekben közölt számokat. Abban még arról volt szó, hogy a park 7100 fájából 182-t költöztetnek át. A Városliget Építési Szabályzatának – sokatmondó rövidítéssel: VÉSZ – legutóbbi módosításakor 600 fa került ki a védett kategóriából, bár ez nem feltétlenül jelent azonnali kivágást. Meg aztán a fák pusztulnak maguktól is: a parkban folyó nagyszabású közműfektetések, mélygarázsépítések során gyökereket vágnak át, a daruk a lombkoronát darálják le. „A növényzet szinte teljesen megsemmisül a kivitelező cégek felvonulási területein. Különösen azon a három, konténerekkel telezsúfolt területen, ahol az irodák mellett a messziről, esetenként Ukrajnából idehozott munkásoknak alakítottak ki átmeneti szállásokat” – háborog Garay Klára városvédő aktivista.
Túlfizetés, túlhasználat
A Nagyjátszótér, a kis botanikus kert, az új kutyafuttató és a sportpályák kivitelezése 1,9 milliárdba kerül, de ebben nincsenek benne a sport- és játszóeszközök, a büfé és az illemhelyek költségei. Az ide szánt 98 négyzetméteres Egészségkert büfé, illetve a szomszédos piknikezésre kijelölt területen felépülő 50 négyzetméteres Piknikkert, a 90 négyzetméteres családi mosdó, valamint a sportöltözők további 778 milliót visznek el.
A Liget-projekt összköltségvetése immáron 250 milliárd forint felett jár, és az ide tervezett múzeumok és létesítmények bekerülési költsége is gyorsan emelkedik – legutóbb a Néprajzi Múzeum tervezési költsége hízott mintegy 100 millióval. (Az elszálló árakról lapunk többször is beszámolt korábban.) A parkrehabilitációra szánt keret azonban három éve változatlan: 15 milliárd forint. Ebből hasít ki több mint 2 milliárdot a játszótér a büfékkel és vécékkel, csaknem 300 milliót a Rózsakert, míg a kutyapark első nekifutásra 268 millióba került, de jön a következő menet – miközben a legdrágább projektelemről, a Városligeti-tó hajdani Páva-szigetének visszaállításáról egyelőre költségbecslés sincs. Az állatkerttel szembeni részt egy csaknem 800 méter hosszú, 9 méter széles csatornával kötik össze a tó stégek körüli részével. A felső tó és az alsó között 4 méteres szintkülönbséget nyolc kicsi vízeséssel hidalják át. Az új csatornára négy új hidat – kettőt közúti teherbírással –, vízforgató berendezéseket, mobil gátrendszert, úszó szökőkutat, nádasokat, csobogókat, zenélő vízjátékot terveznek. Azt pedig csak remélni lehet, hogy a Főkert Zrt.-nek parkfenntartásra fizetett évi 400 millió forintot nem a fejlesztésre szánt keretből fedezik. Félő, hogy a nagy felhajtással felavatható látványelemek kivitelezése után már nem sok marad a lényegre: a park zöldjének rehabilitációjára.
Baán László, a Liget-projekt ötletgazdája és fáradhatatlan ösztökélője korábban úgy számolt, hogy a park 600 ezer négyzetméternyi zöld felületét egyszerre nem használja több átlag 1000–1500 embernél, tehát „nagyjából távcsővel keresgélhetik egymást a park látogatói”. Ezért kell oda a sok múzeum, Zene Háza, kutya/gyerek élménypark, éttermek és minden más, hogy dőljön a nép. Baán kedvenc példája az amszterdami Vondelpark, amelyet 10 millióan keresnek fel évente, holott feleakkora, mint a Városliget. Azt nem teszi hozzá, hogy néhány éve a Vondelparkot le is kellett zárni és felújítani a túlhasználat miatt. A túlhasználat veszélyére éppen a Városligettel példálózva már a 2013-ban elfogadott Budapest 2030 fejlesztési koncepció is felhívta a figyelmet: „A funkciók újragondolása a túlterhelt zöldterületek esetében is kiemelten fontos, ugyanis a túl intenzíven használt zöld felületeken még a rendszeres fenntartási munkálatok mellett sem biztosítható a terület regenerálódása az egymást érő rendezvények következtében.” Ehhez képest a Liget-projekt nemhogy ritkítaná a funkciókat és lazítaná a használatot, még sűríti is. Baán szerint ez badarság, a Városliget alulhasznosított terület. És amíg tele nem lesz épülettel és „élménnyel”, addig is jöjjön az alkalmi szórakoztatás.
Tömegvonzás
A Városliget Zrt. sosem látott mennyiségű és színvonalú rendezvényt szabadított a parkra. 1990 és 2015 között a Városliget közterületeinek hasznosításáról a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottsága döntött, és a kérelmezők többségét a növényzet védelmére hivatkozva visszautasította. Mutatványosok, koncertszervezők legfeljebb a Felvonulási térre kaphattak engedélyt. Ez az önkorlátozás az állami cég hatalomátvétele után megszűnt. Sőt, idecsábították a Józsefvárosból a Főzdefesztet, a Gesztenyéskertből a Rosalia borfesztivált. A Vajdahunyadvár környékén rendszeressé váltak a különféle kétes értékű gasztrofesztiválok – írja a Városliget.info. A Városliget Zrt. által közölt adatok szerint 2015–2016-ban összesen 17 nagyszabású kulináris nagyrendezvényt engedtek be a Ligetbe. (Azóta nincs ilyen összesítés, de a szám aligha csökkent.)
Mindezt azonban nem tehették volna meg a Fővárosi Önkormányzat nélkül. A Fővárosi Közgyűlés 2015-ben egy rendeletmódosítással kivette a Városligetet a zöld területekre vonatkozó korlátozások alól, a terület hasznosítását pedig átengedte a Városliget Zrt.-nek. Az újszerű hasznosítás kirívó példája a napozórét. A területet a BNV kiköltöztetése után alakították ki az azóta elbontott Petőfi Csarnok és a Vajdahunyadvár között. 2014-ig tabunak számított a rendezvényszervezők között, ami alól csak a gyereknap jelentett kivételt. Azóta egymást érik a mulatságok, esetenként tonnás vurstligépekkel. A napozórét így már a nyár elejére alkalmatlanná válik napozásra, piknikezésre.
A Budapesti Corvinus Egyetem szakemberei éppen a Szépművészeti Múzeum megrendelésére készített felmérésben mutattak rá arra, hogy a tömegrendezvények olyan nagy mértékben szennyezik a talajt, hogy a károkozást nem egyszerinek, hanem a hosszú regenerálódási idő miatt folyamatosnak kell tekinteni. Pedig a parkot ezek nélkül is nagyon megterheli az évi 5 millió látogató. A túlhasználat káros hatásait tovább fokozza a megoldatlan parkolás. Az új parkban ugyan három új mélygarázs létesítését tervezik, ám ezek aligha lesznek elegendőek a várakozás szerint ide özönlő többmilliós látogatóáradatnak. Különösen úgy, hogy a turistabuszoknak például nem is lesz helyük. (Jelenleg a Hermina úton és a Dózsa György úton várakozhatnak.) Egyelőre csak a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezéséhez láttak hozzá, így a környéket ellepték a parkoló autók, amelyek rendezvények idején simán beállnak a füves részekre is.
A Greenpeace évek óta méri a múzeumi negyed elfogadottságát. Vagy inkább elutasítottságát: a márciusban közzétett legfrissebb eredmény szerint a megkérdezettek csupán 13 százaléka támogatja a kormány elképzelését, míg 83 százalék megőrizné a park eredeti formáját új épületek nélkül. A Civil Zugló Egyesület eddig több pert is nyert, jelenleg pedig négy zajlik – áprilisban az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét támadta meg, elérve az engedélyek visszavonását, ámbár hiába, mert azokat az illetékes V. kerületi kormányhivatal újra és újra kiadja. (A szervilizmus minősített esetének külön cikket szentelt korábban lapunk, lásd: A NER napszámosa, Magyar Narancs, 2019. március 14.) Eddig nem sikerült megakadályozni a fák kivágását sem. A felzúdulás néha mégis segít, így közkívánatra épült egy pótjátszótér és megmaradhatott a népszerű Kertem is, igaz, tavaly már a harmadik helyen nyitotta a szezont.
A park szép új világában mindennek meglesz a maga helye. A kutya a kutyaparkban játszik, a gyerek a játszótéren, a piknikezők a Piknikkertben rámolják ki a kosaraikat, a futók a futókörön szedhetik a lábukat, a biciklisek a kerékpárúton kerekezhetnek, a szomjasak pedig az engedélyezett vendéglátóipari egységekben ihatnak. A különféle „élménytereket” elkülönítik, itt-ott kerítéssel is leválasztják, éjszakára bezárják. A parkot térfigyelő kamerák pásztázzák majd, a rendet pedig őrző-védő szolgálat tartja fenn. Utóbbira a Városliget Zrt. idén áprilisban már ki is írt egy 620 millió forintos tendert. Mindezek miatt könnyen támadhat olyan érzése az ott ténfergőnek, hogy a közpark lassan elveszíti közpark jellegét.
| Enni, inni – Papcsák Ferenc helyzetbe hozza saját magát (is)
A vendéglátóhelyek és a Városliget Zrt. viszonya ugyancsak regényesnek mondható – bár az is tény, hogy ügyes emberek itt is bírtak keresni. A rossz szájízt az állami ingatlankezelő és a főváros ellen 2016-ban több mint egymilliárd forint összegű kártérítési pert indító Cortina Service Kft. adta meg. A cég 2011-ben nyerte el a Petőfi Csarnok bérleti jogát, méghozzá szokatlanul hosszú, tízéves időtartamra. Csakhogy a Liget-projektnek útjában volt a PeCsa (ennek helyére épül az Új Nemzeti Galéria). A Cortina azonban lelépési pénzt kért a bontás miatt. Bátorságát vélhetőleg az is táplálta, hogy a Kubatov Gábor vezette Polgárok Házának is dolgozott. Megkapta a jussát, de megfizette az árát – a nyilvános adatok szerint 2017 óta veszteséges a vállalkozás. A kínos nyitányra tavaly új kudarc rakódott. Az Állatkerti körút 13 elbontott bódéjának helyén 370 millióért visszaépített három Feszl-pavilon alig másfél év működés után decemberben bezárt. Hiába indult neki a három pavilon eltérő profillal – kávézó, art-shop, szabadidős kellékek –, egyik sem jött be. A drága portéka nem fogyott, így az üzletekben hamarosan megjelentek a jól ismert lufik, a csokik és üdítők. De az sem segített, így tavaly decemberben lehúzták a rolót. A Városliget Zrt. szerződést bontott az üzemeltető Wo Európa Kft.-vel. Márciusra új nyitást ígértek, de ezt még nem sikerült teljesíteni, sőt az új pályázatot is csak áprilisban írták ki. (A Városliget Zrt. lapunk egyetlen kérdésére sem válaszolt.) A Monsoon Rain Kft. 2011-ben nyerte meg a Nyereg Itató üzemeltetésére kiírt pályázatot. A vendéglátóhely és a hozzá tartozó 800 négyzetméteres kert bérbeadására a Városliget-törvényt benyújtó Papcsák Ferenc még zuglói polgármesterként tett javaslatot. A VÉSZ legutóbbi módosítása szerint három új vendéglátóipari egység nyitható a parkban a múzeumokban és egyéb létesítményekben működő boltokon, büféken, kávézókon túl. Ezek a korábban említett Egészség- és Piknikkert mellett a Sörsátor helyén nyíló Sörkert. Az üzemeltetőket később választják ki, ennek metódusa ismeretlen. Megmarad a műemlék pavilonban működő Pántlika, valamint az egy kézben lévő BRGR és a Robinson, amelynek tulajdonosa négy éve abban bízott, hogy a „csak sörért, perecért Városligetbe látogató réteg lemorzsolódik”. Hát, többen is elmaradtak, mint kellett volna: idén januárban a Városliget Zrt. megfelezte a BRGR havi 150 ezer forintos bérleti díját, míg a Robinson után a korábbi 660 ezer helyett csak 528 ezret kell fizetni március végéig. |
