Lehull a lepel: októberben dönt a Kúria a tao-támogatások nyilvánosságáról

Belpol

Hamarosan kiderülhet, mely cégek öntik a pénzt a miniszterelnök és más politikusok kedvenc sportklubjaiba. A kormány törvénymódosítással korlátozná a nyilvánosságot.

Várhatóan október 25-én hirdet harmadfokú ítéletet a Kúria abban a perben, amelyet a Transparency International (TI) Magyarország indított a tao-támogatások nyilvánosságáért. A perben a látványcsapatsportok – labdarúgás, vízilabda, kosárlabda, kézilabda, jégkorong – szövetségeit köteleznék arra, hogy adják ki az egyesületeiknél a társaságiadó-kedvezmény terhére nyújtott támogatások után keletkezett, 2011 és 2016 közötti teljesítési igazolásokat. A fővárosi ítélőtábla június 21-i másodfokú döntésében a TI-nak adott igazat.

„A támogatási igazolásokból derülhetne ki, hogy mely cégek mely sportegyesületeket mekkora összeggel támogattak. Ezekből az adatokból tudnánk következtetni a visszaélésekre, befolyásolási kísérletekre is” – mondja Mucsi Gyula, a TI projektvezetője. Jelenleg a sportszövetségek csak az egyesületek összesített támogatásai adatait hozzák nyilvánosságra, azt nem, hogy ezek mely cégek felajánlásaiból tevődtek össze.

A 2016/2017-es szezonban a labdarúgóklubok közül a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány szerepelt a legjobban 2,92 milliárdos támogatással, a Mezőkövesdi Zsóry FC-nek 779, a kisvárdai Várda SE-nek 581 milliónyi tao-pénz jutott. „A támogatások mögött semmilyen gazdasági racionalitást nem látunk. Annál feltűnőbb, hogy a leginkább támogatott klubok Orbán Viktorhoz, Tállai András NAV-elnökhöz és Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez kötődnek” – mondja Mucsi Gyula. Ha ismernénk a kikért dokumentumokat, megállapítható lenne, hogy a bőkezű cégek például jól szerepelnek-e a helyi önkormányzatok közbeszerzésein.

Orbán a lelátóján

Orbán a lelátóján

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A júniusi ítélet írásba foglalt változatát nemrég kapta kézhez a TI. Ebben a másodfokú bíróság meggyőzően érvel a tao-támogatások közérdekű volta mellett, cáfolva például Orbán Viktor korábbi kijelentését, amikor a miniszterelnök „kommunista beidegződésnek” nevezte, hogy egyesek közpénzként tekintenek a sportba fektetett milliárdokra. A bíróság szerint a sportszövetségek nem jártak el helyesen, amikor adótitokra hivatkozva tagadták meg a kért adatok kiadását, mivel „az adótitkok a közérdekű adatok megismerhetőségével szemben abszolút korlátként nem hivatkozható.”

Mindez azért érdekes, mert miután a kormány tavaly adótitokká minősítette az adókedvezményeket – így a tao-támogatásokat is –, most egy olyan törvényjavaslatot készülnek benyújtani, amely kifejezetten kizárná az adótitok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerését. Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatba rejtett, a TI szerint alkotmányellenes rendelkezés ugyanakkor a Kúria októberi döntését még biztosan nem befolyásolja, mert a tervek szerint csak január 1-től lenne hatályos. „Nem először látjuk azt, hogy megnyerünk egy pert, mire a kormány átírja a játékszabályokat” – mondja Mucsi Gyula.

Úgy látja, nagy gondok vannak a tao-pénzek felhasználásának ellenőrzésével is. Hiába állapítja meg egy sportszövetség, hogy adott egyesület akár a támogatás 100 százalékát szabálytalanul használta fel, ez nem akadálya annak, hogy a következő évben is tízmilliókhoz jusson. A támogatás visszafizettetéséről az Emmi dönt, de hogy mennyit kell visszafizetni, azt nehezen követhető szempontok szerint határozzák meg, és mire lépnének, gyakran már felszámolják a szabálytalanul költő egyesületet. „A sport támogatása így gazdaságtalanul történik, magánzsebekbe folyik a milliárdok egy nem jelentéktelen része” – véli Mucsi Gyula.

Hamarosan talán azt is megtudjuk, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány mire használta fel tao-támogatásait. Az alapítvány ellen a DK indított közérdekű adat kiadása iránti pert, és másodfokon a párt javára ítélt a bíróság.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.