Leisztinger Tamás: „Olyan nincs, hogy valaki a hatalom ellen legyen”

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. február 8.

Belpol

A korábban MSZP-közeliként számon tartott milliárdos nyilatkozik az Orbán-rendszerről, de szóba került Csányi Sándor, Simicska Lajos és Spéder Zoltán is. Részlet a nyilvánosságot többnyire kerülő nagyvállalkozóval készült címlapinterjúból.

Magyar Narancs: Független, inkább baloldali üzletemberként hogy élte meg a 2010-es választási eredményeket?

Leisztinger Tamás: Olyan, hogy valaki teljesen független legyen, pláne üzletemberként, nem létezik. Legalább a bürokráciával mindenki szembesül. Mondjuk inkább azt, hogy nem ennek a rendszernek vagyok a gyermeke. Hogy éltem meg? Lehet, hogy furcsán fog hangzani de vártam a 2010-es váltást. Gyurcsány Ferenc utolsó miniszterelnöki évében méltatlan dolgokat művelt, ezután jött Bajnai Gordon, aki szintén csalódást okozott. 2010-ben tehát irreálisan optimistán álltam ehhez az egészhez, mert azt gondoltam, hogy annál ami volt, csak jobb jöhet.

MN: Politikai vagy gazdasági szempontból?

LT: Nem tudom szétválasztani. A kettő együtt azt okozta, hogy az utolsó két évben már nagyon rossz volt a hangulatom. Azt vártam, hogy az Orbán-kormány racionális döntéseket fog hozni.

MN: Teljesültek a várakozások?

LT: Az ember nehezen tudja pozicionálni magát. Sok minden attól is függ, hogy a hatalmi piramisban ki hova kerül, hogyan mozognak a támogatók, az ellenségek. Ezt nyilván csak átéljük, mert nincs hatásunk rá, de a végső berendezkedéstől nagyon függ, hogy például egy adott vállalattal mi történik. Ha túl nagy ellenséged kerül túl magasra, az nem egészséges. De 2010-ben még nem lehetett pontosan tudni, hogy mi fog történni.

MN: Ennek a logikának a következménye az, hogy bevásárolt a fociba?

LT: Nem. Azt, hogy beszállok a fociba, már korábban eldöntöttem. Ráadásul ezt nem is politikus tanácsolta, hanem Csányi Sándor, az MLSZ elnöke. Azt mondta, hogy olyan klubot tudok majd felépíteni, ahová jó lesz tartozni. Csányi úr elkötelezett a futball iránt, és nagyon meggyőző tud lenni. Szombathelyen és Diósgyőrben tárgyaltunk, és ez utóbbi klubnál valamiért szívesebben fogadtak.

MN: Ezt a befektetést most miként értékeli?

LT: Mély depresszió, rengeteg fájdalom. Sokba kerül, de a pénzügyeket figyelmen kívül hagyva is nyolc borzalmas pillanatra jut két jó. Sok és sokféle céget vezettem már életemben, de olyat még sehol nem tapasztaltam, mint a Diósgyőrnél. Az emberi problémák, a tisztesség hiánya, a teljesítmény nélkül adott nagy pénzek; nagyon kiábrándító.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.