Lázár szerint semmit nem kell tenni az orosz titkosszolgálatok információs támadásai ellen

  • narancs.hu
  • 2017. február 9.

Belpol

Újabb apró lábjegyzet a történelemkönyvekbe.

„Európa készül: a NATO, az unió és a nemzeti kormányok nagy erőkkel igyekeznek megelőzni az orosz beavatkozást a belügyeikbe. Az álhírek megfékezésére parlamenti bizottságok alakulnak, de a közszolgálati média és a titkosszolgálatok is kiveszik a részüket a munkából. Magyarország több nemzetközi elemzés szerint is a legveszélyeztetettebb országok között van – nálunk mégsem történik semmi.”

A fenti sorokkal kezdődik a friss Magyar Narancs átfogó elemzése az orosz információs hadviselés elleni védekezésről. Lázár János miniszter ma napvilágra került megnyilatkozásából kiderül, hogy mi nem csak hogy nem védekeztünk, de ezután sem fogunk.

A magyar kormánydelegáció Oroszországban (2016 február)

A magyar kormánydelegáció Oroszországban (2016)

Fotó: MTI

Szelényi Zsuzsanna írásbeli kérdésére válaszolt – Orbán Viktor nevében – a miniszter. Ez így hangzott: „Mit kíván tenni a magyar kormány a hazánkat is érintő orosz információs háború elleni védekezés érdekében, valamint hogyan lép fel a felerősödött budapesti orosz titkosszolgálati aktivitás ellen?”

Szelényi több részkérdést is megfogalmazott, Lázár pedig mindegyikben hárított. De a legtanulságosabb az a mozzanat, amikor a Magyarországon is aktív orosz ügynökök, álhíroldalak, hackerek és trollok megfékezésének számonkérésére annyit reagált, hogy tessék fellapozni egy négy évvel ezelőtti (!) határozatot. Szó szerint ezt írta: „Második és harmadik kérdéséhez ajánlom Képviselő asszony figyelmébe az 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozatot Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról.” Az említett stratégiában azonban szó sem esik az orosz titkosszolgálatokról, dezinformációról vagy bármi konkrétumról.

A mai Narancsban pont arról írunk részletesen, hogy más európai országokban milyen elszántsággal – és olykor csaknem pánikolva – készülnek a választásokba és a belpolitikába való orosz beavatkozásra, illetve hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy nálunk hiányzik bármiféle óvintézkedés.

(Index)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.