Lázár szerint semmit nem kell tenni az orosz titkosszolgálatok információs támadásai ellen

  • narancs.hu
  • 2017. február 9.

Belpol

Újabb apró lábjegyzet a történelemkönyvekbe.

„Európa készül: a NATO, az unió és a nemzeti kormányok nagy erőkkel igyekeznek megelőzni az orosz beavatkozást a belügyeikbe. Az álhírek megfékezésére parlamenti bizottságok alakulnak, de a közszolgálati média és a titkosszolgálatok is kiveszik a részüket a munkából. Magyarország több nemzetközi elemzés szerint is a legveszélyeztetettebb országok között van – nálunk mégsem történik semmi.”

A fenti sorokkal kezdődik a friss Magyar Narancs átfogó elemzése az orosz információs hadviselés elleni védekezésről. Lázár János miniszter ma napvilágra került megnyilatkozásából kiderül, hogy mi nem csak hogy nem védekeztünk, de ezután sem fogunk.

A magyar kormánydelegáció Oroszországban (2016 február)

A magyar kormánydelegáció Oroszországban (2016)

Fotó: MTI

Szelényi Zsuzsanna írásbeli kérdésére válaszolt – Orbán Viktor nevében – a miniszter. Ez így hangzott: „Mit kíván tenni a magyar kormány a hazánkat is érintő orosz információs háború elleni védekezés érdekében, valamint hogyan lép fel a felerősödött budapesti orosz titkosszolgálati aktivitás ellen?”

Szelényi több részkérdést is megfogalmazott, Lázár pedig mindegyikben hárított. De a legtanulságosabb az a mozzanat, amikor a Magyarországon is aktív orosz ügynökök, álhíroldalak, hackerek és trollok megfékezésének számonkérésére annyit reagált, hogy tessék fellapozni egy négy évvel ezelőtti (!) határozatot. Szó szerint ezt írta: „Második és harmadik kérdéséhez ajánlom Képviselő asszony figyelmébe az 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozatot Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról.” Az említett stratégiában azonban szó sem esik az orosz titkosszolgálatokról, dezinformációról vagy bármi konkrétumról.

A mai Narancsban pont arról írunk részletesen, hogy más európai országokban milyen elszántsággal – és olykor csaknem pánikolva – készülnek a választásokba és a belpolitikába való orosz beavatkozásra, illetve hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy nálunk hiányzik bármiféle óvintézkedés.

(Index)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.