„Európa készül: a NATO, az unió és a nemzeti kormányok nagy erőkkel igyekeznek megelőzni az orosz beavatkozást a belügyeikbe. Az álhírek megfékezésére parlamenti bizottságok alakulnak, de a közszolgálati média és a titkosszolgálatok is kiveszik a részüket a munkából. Magyarország több nemzetközi elemzés szerint is a legveszélyeztetettebb országok között van – nálunk mégsem történik semmi.”
A fenti sorokkal kezdődik a friss Magyar Narancs átfogó elemzése az orosz információs hadviselés elleni védekezésről. Lázár János miniszter ma napvilágra került megnyilatkozásából kiderül, hogy mi nem csak hogy nem védekeztünk, de ezután sem fogunk.
|
Szelényi Zsuzsanna írásbeli kérdésére válaszolt – Orbán Viktor nevében – a miniszter. Ez így hangzott: „Mit kíván tenni a magyar kormány a hazánkat is érintő orosz információs háború elleni védekezés érdekében, valamint hogyan lép fel a felerősödött budapesti orosz titkosszolgálati aktivitás ellen?”
Szelényi több részkérdést is megfogalmazott, Lázár pedig mindegyikben hárított. De a legtanulságosabb az a mozzanat, amikor a Magyarországon is aktív orosz ügynökök, álhíroldalak, hackerek és trollok megfékezésének számonkérésére annyit reagált, hogy tessék fellapozni egy négy évvel ezelőtti (!) határozatot. Szó szerint ezt írta: „Második és harmadik kérdéséhez ajánlom Képviselő asszony figyelmébe az 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozatot Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról.” Az említett stratégiában azonban szó sem esik az orosz titkosszolgálatokról, dezinformációról vagy bármi konkrétumról.
A mai Narancsban pont arról írunk részletesen, hogy más európai országokban milyen elszántsággal – és olykor csaknem pánikolva – készülnek a választásokba és a belpolitikába való orosz beavatkozásra, illetve hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy nálunk hiányzik bármiféle óvintézkedés.