Döntött a lemondását bejelentő Szávay István és Staudt Gábor parlamenti mandátumának sorsáról a Jobbik elnöksége: Szávay István helyét és szakpolitikai feladatát Bencsik János, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének alelnöke, Staudt Gábor helyét pedig Csányi Tamás, a párt Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerületének korábbi képviselőjelöltje veszi át.
Staudt Facebook-oldalán azt írja: ősszel jelezte a Jobbik országos elnökségének, hogy "nyomós magánéleti indokai" alapján a tavaszi ülésszaktól nem tudja ellátni országgyűlési képviselői feladatait.
Staudt Gábor
Kedves Facebook követőim! Az ősz folyamán jeleztem a Jobbik országos elnökségének, hogy nyomós magánéleti indokaim alapján a tavaszi ülésszaktól nem tudom ellátni országgyűlési képviselői...
Hangsúlyozta, hogy döntésében semmiféle párton belüli feszültség vagy belharc nem játszott szerepet, "a Jobbik az elmúlt félév nehéz időszaka után újra erős, egységes és készen áll a politikai megmérettetésekre". A néppártosodás folyamatát mindig is támogattam, mint az egyetlen járható utat, hogy hazánk sorsára meghatározó befolyásunk lehessen - fogalmazott bejelentésében.
Szávay István pedig még a hónap elején jelentette be a Facebook-oldalán, hogy lemond országgyűlési képviselői mandátumáról, miután a Hír TV közölt egy videoriportot arról, hogy a képviselő a Jobbik egyik tisztújító kongresszusán párttársai előtt azt állította: az előző nap lezsidózott, majd megütött egy nőt egy budapesti szórakozóhelyen, miután az azt mondta, hogy nácibűz van. A politikus megerősítette a hangfelvétel valódiságát, de hozzátette, hogy a beszélgetés során később világossá tette, csak viccelt.
Lemondott a zsidózó Szávay
A Facebookon jelentette be. "Amikor lemondtam parlamenti tisztségeimről, arányos felelősséget vállaltam mindazért, ami egy fél évvel ezelőtti, titokban rögzített magánbeszélgetésen elhangzott. Azzal együtt is, hogy a magyar közéletben számos, ennél súlyosabb morális és korrupciós botránynak nem volt a legcsekélyebb következménye sem. Mi azonban ebben sem mérhetjük magunkat a XX.
