„Lemondtak a gettók népéről, a legszegényebbekről” – pusztít a járvány a roma közösségekben

A Magyarországi Roma Parlament egy éve kéri a kormány és az Európai Unió segítségét, mindhiába. 

Megdöbbentő cikk jelent meg szerdán a Reutersen, ami a magyarországi roma közösség járvány sújtotta állapotairól mutat képet. Ebben megszólal Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista, aki úgy fogalmazott, hogy „az embereink hullanak mint a legyek”.

Egy másik aktivista, Bitó-Balogh Zsanett robbanáshoz hasonlította a járvány kitörését; azt mondta, egy időben 12 családtagja volt kórházban, a múlt hónapban két nagybátyját és a nagymamáját is elveszítette, a szomszédjának pedig pár hét alatt a szülei, unokatestvére és a nagybátyja is elhunyt.

Az aktivisták azon a véleményen vannak, hogy a kormánynak többet kellene tennie a roma közösségért. A Reuters elérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki annyit válaszolt a lap kérdéseire, hogy a roma közösségnek önként kell részt vennie az oltásban. „Amint eljutunk arra a pontra, a roma fiatalok is sorra kerülnek” – fogalmazott a miniszter. 

Nincs maszk, se számítógép, hogy regisztráljanak

„A hozzánk eljutó hírek arról szólnak, hogy a roma közösségen belül a kisvárosokban, a fővárosban és a gettótelepüléseken is betört, illetve végigsöpört a vírus” – mondja Horváth Aladár a Narancs.hu-nak.

A polgárjogi aktivista szerint 30-as, 40-es, 50-es éviekben járó fiatalemberek halnak meg;

a 36 éves unokaöccse a VIII. kerületben dolgozott, behívták a munkahelyére, elkapta valakitől a vírust, majd később elhunyt ő is. 

Horváth szerint fizikai törvényszerűség, hogy zártabb közösségekben, ahol több ember él együtt, a személyes találkozások száma is nagyobb, ott terjedni fog a vírus. A „szegénygettókban” nincs pénz, jövedelem arra, hogy gyógyszereket, vitaminokat vásároljanak, de még tisztálkodási lehetőségeik sincsenek. „Van, ahol 200 méterről hozzák a vizet, többen egy csuporból isznak. Így pillanatok alatt elkapja mindenki” – mondja. A maszk és a kézfertőtlenítő is korlátozottan elérhető, ahogy számítógép sem áll rendelkezésre, így sokan regisztrálni sem tudnak az oltásra. Horváth Aladár ismer olyan idős roma férfit, aki beteg, nincs telefonja, egyedül él, a kapcsolatot sem képes tartani a háziorvosával, mások segítségével tudták csak megoldani, hogy kimenjenek hozzá és felírják az oltásra. 

Nem segítenek nekik

Horváth elmondta, a Magyarországi Roma Parlament (MRP) több civil szervezettel karöltve 9 pontos tervet dolgozott ki még tavaly márciusban, hogyan kellene a legvédtelenebb társadalmi régiókan élőket megvédeni. Később felvették a kapcsolatot Vecsei Miklós társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki megbízottal, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökével, viszont mivel Horváth Aladárnak volt egy Orbán Viktor miniszterelnököt bíráló nyilatkozata, ezért megszakították vele a tárgyalásokat.

Egyébként az MRP írt levelet Áder János köztársasági elnöknek, Orbánnak, Pintér Sándor belügyminiszternek, sőt még az Európai Unió (EU) több vezetőjének, így Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is, viszont ezek nem vezettek eredményre. Az EU részéről kaptak választ, de végül a segítség elmaradt, tehát az egy éve tartó próbálkozásaikra nem érkezett érdemi reakció. 

„Lemondott a világ a gettók népéről. A legszegényebbekről, ami emberiségellenes bűncselekmény” 

 

– mondja Horváth, aki szerint a nemrég munkába állított öt oltóbusz csak nagyon sok idő alatt tudja bejárni a Magyarországon található nagyjából 1600 cigánytelepet. Ezeket úgy lenne érdemes felhasználni szerinte, ha a gettókban oltópontként üzemelnének, és egyszerre beoltanának mindenkit, ugyanis ezekben a hátrahagyott régiókban alig akadnak háziorvosok. „Félelmetes helyzet. Olyan mértékben ellátatlanok az emberek, hogy az önmagában egy látlelete a köztársaság romjainak” – mondja. 

A Dél-Alföldön is hasonló a helyzet

Nem csak a nyugdíjasok, de a mélyszegénységben élőknek is lehetővé kell tenni, hogy levélben regisztráljanak az oltásra – ezzel fordulna a kormányhoz Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetségi Önkormányzat elnöke. Tapasztalata szerint Csongrád-Csanád megyében több ezer, főként roma származású család került nehéz helyzetbe a regisztráció miatt, hiszen sem eszközük, sem internetes elérhetőségük nincsen. A nemzetiségi önkormányzatnak ugyan van számítógépe, de nem képes valamennyi családnak segíteni. Többször megkeresték az Országos Roma Önkormányzatot, de semmilyen választ nem kaptak, hogyan kellene megoldani ezt a lehetetlen helyzetet.

Nagy Mihály szerint az országban mindenütt gondot jelent a mélyszegénységben élőknek a regisztráció, ezen csak központilag lehetne segíteni: ahogy a 60 év felettiek számára lehetővé tette a kormány, hogy levélben regisztráljanak a vakcinára, hasonlóan kellene a mélyszegénységben élők számára is segítséget nyújtani ebben. Megoldást jelenthetne még a háziorvosok bevonása.

A roma önkormányzati elnököt sok család megkereste, attól tarva, hogy kimaradhatnak a vakcinázásból, így a vírusfertőzés miatt magukra maradhatnak a gyerekek, hiszen a felnőttek többsége beteg.

Közösségeikben a hazai népességnél is gyakrabban fordulnak elő tüdőbetegségek, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések.

A tavaly tavaszi első hullámban több roma érdekvédő megkongatta a vészharangot, hogy a szegregátumokban élők számára végzetes lehet, ha a zárt közösségekben felüti a fejét a fertőzés. Nagy Mihály szerint viszont félő, hogy a nagyon rossz egészségi állapotban lévő romákat súlyosan megbetegítheti a vírus, de ők szinte valamennyien elesnek az oltásra való regisztrációtól, mert semmiféle lehetőségük nincsen erre.

Lapunk úgy tudja, több önkormányzat viszont ajánlott segítséget. Nagykanizsán és Hódmezővásárhelyen egy adott telefonszámon lehet jelentkezni; a szükséges adatok megadása után az ügyfélszolgálat munkatársai regisztrálnak a jelentkező helyett. Hódmezővásárhelyen a helyi járványügyi bizottsági tájékoztatás szerint tíz nap alatt közel százan kérték a segítségüket a regisztrációban.

Neked ajánljuk

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.

Így is szép

A 18. század végén, a polgári hangverseny­élet hajnalán gyakran szerepelt ugyanazon a műsoron intim kamaramű, dal és nagyzenekari szimfónia, utóbbi gyakran több részletre bontva. Ezt a jótékony változatosságot idézte fel Keller András, aki nincs híján a kitűnő ötleteknek.

Elszáradt arcok

Felhajtás, a kínált holmi értékéhez képest túl nagy reklám: ezt jelenti a szerző negyedik regényének címe. A neonzöld szmájli és a betűk neonzöldje a borítón a könyvben felbukkanó árura, egy drogra utal. Az egyenmosoly a grafikai megoldásnak köszönhetően vibrál. Ez a látvány meg is alapozza az olvasmány­élményt, amelynek meghatározó vonulata a bizonytalanság.

Valóra vált álom

Az utókor korántsem elfogulatlan emlékezetében Horthy Miklós zömmel Magyarország kormányzójaként él, aki többnyire fess altengernagyi egyenruhában feszít, esetleg fehér lován léptet. Tette is mindezt 24 és fél éven keresztül, egy tengerrel nem bíró ország („király nélküli királyság”) államfőjeként.

Papás-mamás

Egy játszóházban, pontosabban egy játszóház előterében vagyunk, ahol egy egyedülálló apa és egy válófélben lévő anya várakozik a foglalkozáson lévő gyerekére. Bár kapcsolatuk kissé viharosan indul (gyermekeik összevesznek bent, és természetesen felelőst kell találni egy ilyen komoly helyzetben), de a hosszú közös várakozások alkalmával – mi sem természetesebb – összemelegednek. Eddig ideálisnak tűnik a helyzet, ugye?

Megalázva

Kedden ért véget a PDSZ meghirdette egyhetes országos, ún. gördülő pedagógussztrájk. A záróaktus a Szolidaritás Napja volt, amelyen a közoktatás szereplői mellett a szakképzési centrumok néhány intézményéből, valamint egyházi iskolákból is demonstráltak tanárok. 

Kezek az asztal felett

Jednou budem dál, jednou budem dál, jednou budem dál, já vím… – énekelte szombaton este kicsivel nyolc előtt a Vencel téren a spontán módon, mindenféle közösségi meghirdetés nélkül összeverődött sok száz fős tömeg. A megválasztott elnökként első televíziós interjújára a nemzeti múzeumba siető Petr Pavelt üdvözölték így.

Szégyen nélkül

Miközben a hajléktalan nők körében kifejezetten gyakoriak a nőgyógyászati problémák, az állami ellátáshoz való hozzáférésük finoman szólva is nehezített. A tavaly október óta működő traumatudatos nőgyógyászati rendelőben az egyszeri ellátásokon túl tartós segítséget és sokszor lelki támaszt is nyújtanak a nehéz helyzetű nőknek.