"Lesz Budapest Pride, nagyobb és szabadabb, mint eddig"

  • narancs.hu
  • 2025. április 14.

Belpol

Hiába jutottak el páran a Várba, Sulyok Tamást nem találhatták otthon.

Bármi történt ma a Parlamentben, Budapest Pride lesz, és ha ti is úgy akarjátok, akkor nagyobb és szabadabb, mint eddig”, kezdte beszédét Karácsony Gergely főpolgármester az Alaptörvény módosítása után összegyűlt tömegnek a Kossuth téren. Karácsony szerint ideje megérteni, hogy mikor mások jogait védjük, akkor egymást jogait is védjük, mert „vagy együtt vagyunk szabadok vagy egyikünk sem az”.  „Nincs két Magyarország, egy közös hazánk van.  Szerinte most arra van a legnagyobb szüksége a hazának, hogy az emberek kiálljanak egymásért. „Kezdődjön az új Magyarország, az új szeretettel teli Magyarország építése!”

A főpolgármester mellett két polgármester, Baranyi Krisztina, a kilencedik és Soproni Tamás, a hatodik kerület vezetője is felszólalt. „Sokan vannak most, akik úgy érzik, hogy sötét történelmi nap ez a mai. És attól tartok, igazuk van, Oroszország útjára léptünk” – mondta Baranyi. „Ma a gyülekezési jog csorbul egy kicsit, holnap egy másik, mondjuk a szólásszabadság (…), és utána pont ott találjuk magunkat, ahol a rendszerváltás előtt éltünk.” Szerinte nincs más lehetőség, mint a lehető legaktívabban ellenállni.

Soproni Tamás azt kérdezte: mikor kellene kiállni? Mikor rabláncon viszik el az ellenzéki politikusokat? Az utóbbi időben sokat hallották „cinikus ellenzéki megmondó emberektől és önjelölt stratégáktól”, hogy a gyülekezési jog korlátozása gumicsont, és felesleges utcára menni. „Hát én kérek elnézést, de mikor kellene hangosabban kiállni, ha nem a gyülekezési jog korlátozása miatt?"

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, akinek mentelmi jogán pár perccel korábban függesztette fel az Országgyűlés, arról beszélt, hogy a Momentum nem szeretne forradalmat, és azért vannak az utcán, hogy jövőre demokratikus módon eltakaríthasák a fideszes nagyurakat a parlamentből. „Bennünket kitilthatnak, de az igazságot nem. Folytatni fogjuk az ellenállást, mert ahol zsarnokság van, ott ellenállás is van.” Bedő azt kérte a résztvevőktől, hogy álljanak ki magukért, az embertársaikért, a jogaikért, a szabadságukért, és azokért, akiket elnyomnak, írja a Telex

A Kossuth térről a tervek szerint a Sándor palotához ment volna a tömeg, el is indultak a Lánchíd felé. „Üzenjünk neki, hogy ezt nem írhatja alá” – skandálták az emberek Sulyok Tamás köztársasági elnöknek címezve az üzenetet. A hídra feljutottak, de a budai hídfőnél rendőrök állták az útjukat. Némi tusakodást követően néhány tüntető átjutott a kordonon, de a legtöbben a hídra szorultak. A rendőrök a járdára terelték az embereket, akik próbálták akadályozni a forgalmat. Néhányan felfelé indultak a várba, de az elnöki hivatalhoz nem jutottak el. Hiába élőzött végig Tordai Bence, nem sokra jutott. Aki a Sándor-palota felé megy, azt igazoltatják a rendőrök. Sulyok Tamás eközben arról posztolt a Facebookon, hogy Egerszalókon vesz részt egy zarándoklaton. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.