Letartóztatások a móri vérengzés ügyében: Tizenheten, mint a gonoszok

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/31. (08. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A múlt héten látványos eredményt hozott a május 9-i, nyolc ember életét kioltó móri rablógyilkosság felgöngyölítése: a nagy erőkkel kivonuló rendőrség július 22-én két gyanúsítottat is őrizetbe vett. Az elfogásukat övező kommunikációs zavar sokban emlékeztet a nyomozás első szakaszának kapkodására (erről bővebben lásd: Sokk és vakrepülés, MaNcs, 2002. május 23.), amikor a rendőrség látványosan árnyékra vetődött. Lapzártakor derült ki, hogy az egyik lakásban valószínűleg megtalálták a Móron használt Scorpio géppisztolyt. Úgy tűnik, ezúttal tehát jó lóra tettek.

A múlt héten látványos eredményt hozott a május 9-i, nyolc ember életét kioltó móri rablógyilkosság felgöngyölítése: a nagy erőkkel kivonuló rendőrség július 22-én két gyanúsítottat is őrizetbe vett. Az elfogásukat övező kommunikációs zavar sokban emlékeztet a nyomozás első szakaszának kapkodására (erről bővebben lásd: Sokk és vakrepülés, MaNcs, 2002. május 23.), amikor a rendőrség látványosan árnyékra vetődött. Lapzártakor derült ki, hogy az egyik lakásban valószínűleg megtalálták a Móron használt Scorpio géppisztolyt. Úgy tűnik, ezúttal tehát jó lóra tettek.Akormányváltás heteiben szinte politikai visszhang és minden következmény nélkül maradt a májusi blamázs, amikor országos hisztéria közepette évtizedek óta először plakátozták ki országszerte keresett - és mint utóbb kiderült, a móri ügyben nem érintett - személyek fotóját. Az azonban különösebb jóstehetség nélkül előre jelezhető, hogy még egy látványos kudarcot az új kormány nem nyel le szó, sőt tettek nélkül: ha a nyomok hiánya, a nagy leterheltség vagy éppen a meleg miatt nehezen halad is a nyomozás, ez semmi esetre sem lehet indok arra, hogy a rendőrség újra (az ügyben) ártatlan emberekre terelje minden idők egyik legkegyetlenebb hazai bűncselekménye elkövetésének gyanúját. Remélhetőleg mindezt figyelembe véve döntöttek a nyomozás vezetői, amikor múlt hétfőn Budapesten elrendelték a 27 éves K. Ede és H. László őrizetbe vételét. Eleinte egyes lapok rendőri forrásokra hivatkozva cáfolták, hogy a két fiatalemberre a Készenléti Rendőrség Terrorelhárító Szolgálata és a Bűnügyi Főigazgatóság bevetési osztálya a móri rablógyilkossággal összefüggésben csapott volna le (sőt, a híradásokban kezdetben még az a rendőrség által eleinte nem cáfolt álhír is megjelent, hogy egyikük az ügy miatt május eleje óta keresett Farkas Róbert). A bizonyítékok és a lehetséges politikai következmények mérlegelésekor az ügyészség és a 30 napos előzetes letartóztatást már elismerten a móri Erste bankfiók elleni támadás okán elrendelő Budai Központi Kerületi Bíróság azonban minden bizonnyal azt is figyelembe vette, hogy egy második látványos melléfogás milyen súlyosan károsítaná a bűnüldöző hatóságok munkájának megítélését.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs igazgatója mindenesetre lapunknak kijelentette: az említett

téves hírek nem a rendőrségtől

származtak. A móri ügy nyomozásával kapcsolatban azonban túl sok álhír jelenhetett meg, mert a Garamvölgyi László vezette Kommunikációs Igazgatóság szokatlan módon külön sajtóközleményt szentelt a cáfolatuknak. A kiigazított értesülések között egyaránt vannak nyilvánvaló ostobaságok (például az, hogy az elkövetők kézre kerítésére augusztus 1-jei határidőt szabott volna Salgó László országos rendőr-főkapitány) és elgondolkoztató részletek is. Nehéz például pusztán újságírói fantázia szüleményének tekinteni azt a bizarr hírmorzsát, hogy a rendőrök a bank vécéjében talált székletből vontak ki DNS-mintát, igaz, lehet, hogy a kérdéses nyom nem széklet volt. A DNS-nyomok eredetére vonatkozóan egyelőre a rendőrség semmilyen információt nem ad ki, mert - ahogy Garamvölgyi a Narancsnak fogalmazott - jobb, ha azokat csak a nyomozók és a tettesek ismerik. Ugyanakkor határozottan cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a DNS-ek mégis egyeztek, csak a dezinformálás végett közölték ennek az ellenkezőjét: a rendőrség a sajtótörvény értelmében nem hivatkozhat hamisan szakértői véleményre - jelentette ki.

De nézzük a tényeket, azok közül is a legfontosabbat: a móri bűncselekménnyel immár alaposan gyanúsított K. Edétől és H. Lászlótól levett DNS-minták nem egyeznek a helyszínen találtakkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy az említettek nem jártak ott, mint ahogy az egyezés sem jelentette volna azt, hogy ők az elkövetők. A DNS mindenesetre cáfolhatatlanul bizonyította volna az ott-tartózkodásukat (már amennyiben az összehasonlítás alapjául szolgáló nyomot valóban a bankfiókban rögzítették, de a manipulációra vonatkozó spekulációnak ellentmond, hogy a minták nem egyeztek), és ugyancsak megnehezítette volna a védelmüket. Így viszont a rendőrség egyrészt felvetette a további elkövetők lehetőségét, másrészt úgynevezett kevert DNS-vizsgálatot végez. Miután ugyanis a "tiszta", tehát csak egy embertől származó minta nem egyezett a gyanúsítottakéval, most a több ember örökítő anyagát tartalmazó nyomokat vizsgálják. Az azonosításhoz egyetlen, ezekből izolált molekula is elegendő lehet, közölte Garamvölgyi László.

A harmadik elkövetőre

építő verziót gyengíti, hogy az ismertté vált tanúvallomás-részletek két távozó férfiről szóltak, és a rendőrség is mindvégig két elkövetőről beszélt. Az említett sajtóközlemény ellenben most úgy fogalmaz: "A nyomozás első verziói között a társas elkövetés szerepelt, éppen ezért (?!? - M. G.) alaposan feltehető, hogy a bűncselekményt két vagy több személy követte el." A harmadik elkövető képbe kerülése ettől (különös tekintettel a nyomozás első verzióinak kudarcára) persze még ugyanúgy lehet a nem egyező DNS-minták miatti kommunikációs menekülés jele, mint azé, hogy a nyomozók tényleg egészen biztosak a dolgukban.

Márpedig ha biztosak benne, nagyon erős bizonyítékokkal kell hogy rendelkezzenek. Garamvölgyiék eddig a bizonyítékok közül kizárólag a felismerő tanúvallomásokat említették. Ezek szerint a rablás ideje alatt a bank ajtajából az ügyfeleket - műszaki okokra hivatkozva - elhajtó K. Edét "több szemtanú is egymástól függetlenül, többször és százszázalékosan felismerte". Arra a kérdésre, hogy voltak-e olyan, szintén az ajtóból elküldött szemtanúk, akik nem ismerték fel K.-t, a kommunikációs igazgató nem válaszolt. Kiss Attila, H. László ügyvédje viszont jelen volt olyan felismertetésnél, ahol K. Edét ilyen, közeli szemtanúk nem ismerték fel a hasonló korú, öltözékű és kinézetű férfiak között. Azt Garamvölgyi László sem tagadta, hogy a gyanúsítottakat távolabbról észlelő szemtanúk által végzett felismertetés nem volt eredményes. Kiss Attila eközben arról számolt be a Narancsnak, hogy ügyfelét, H. Lászlót egyetlen szemtanú sem azonosította. Az ügyvéd szerint a védence lakásában végzett házkutatások során sem került elő semmi olyan eszköz vagy adat, ami a móri vérengzéssel összefüggésbe hozható lenne, bár a jegyzőkönyvet nem bocsátották a rendelkezésére. Ugyanakkor Kiss kifogásolta, hogy az eltérő jogértelmezés miatt nem értesítették és így nem lehetett jelen a házkutatásoknál, holott ez a minimális elvárás a korrekt rendőr-ügyvéd munkakapcsolatban. Azt viszont nem a rendőrség, hanem a büntetőeljárást szabályozó törvény hibájául rója fel, hogy az előállítás és a gyanúsítás hivatalos közlése közötti időszakban (H. László esetében ez hétfő reggeli elfogásától aznap éjfélig tartott) a nyomozati fejlemények a védőügyvéd kontrollja nélkül zajlottak.

A vallomástételt

mindkét gyanúsított megtagadta

Ez az eddig megjelent értékelések szerint egyértelműen taktikus viselkedésre vall. Kiss Attila lapunknak elmondta: védence mindaddig nem is tesz vallomást, amíg nem közlik, hogy pontosan melyek az alapos gyanút megalapozó okok, továbbá amíg az eléjük tárt bizonyítékok között nincs olyan, amire érdemben reagálniuk kellene, ugyanis nem akarnak pusztán "ostoba" tanúvallomások ellen védekezni. A hazugságvizsgálathoz viszont azért nem járultak hozzá, mert a gyanúsítottakra nehezedő pszichikai nyomás miatt nem garantálható a vizsgálat megbízhatósága. A korábban a francia idegenlégióban szolgált, és egyes sajtóértesülések szerint hazaérkezése óta a zálogházakat kirabló bükki Rambo csoportjához csatlakozó H. Lászlónak egyelőre alibije sincs; ez abból derült ki, hogy ügyvédje szerint nem emlékszik arra, hol volt vagy mit csinált május 9-én. Ez két és fél hónap elteltével nem is csoda: Veér András pszichiáter úgy nyilatkozott, hogy maga sem emlékszik, hol volt aznap, és éppen az ellenkezője lenne a gyanús. A megszólaltatott rendőri források viszont hihetetlennek nevezik, hogy valaki ne tudja, merre járt a móri hírzuhatag idején.

H.-nál kétségkívül nagyobb bajban van K. Ede, akiben többen "százszázalékosan" felismerték a bankajtóban álló férfit. K. helyzetét az is nehezíti, hogy míg ügyvédje, Lantos Gyöngyi szerint az Erste Bank elleni támadás napján hivatalos ügyeket intézett, ami iratokkal bizonyítható, barátnője, S. Krisztina úgy emlékszik, hogy aznap déltől (a gyilkosság a déli órákban történt) együtt voltak masszázson, majd ebédeltek és szoláriumoztak Budapesten, a belvárosban. "Nincs joga másnak nyilatkozni, amíg én meg nem engedem" - idézi a legutóbbi Vasárnapi Blikk az ügyvédnőt, akit a lap szerint felháborított a barátnő nyilatkozata. Lantos Gyöngyi - aki K.-t hivatalos személy elleni erőszak vádja miatt már régebb óta képviseli - védence letartóztatásakor kijelentette: nem hiszi, hogy ügyfele képes lett volna ilyen brutális cselekmény elkövetésére.

A rendőrséget persze feltehetőleg nemigen befolyásolja, hogy mit hisz az idős ügyvédnő. Garamvölgyi László szerint

vannak további bizonyítékok is

a kezükben, melyeket a bíróság is figyelembe vett az előzetes letartóztatás elrendelésekor. Az mindenesetre furcsa, hogy míg a május óta tartó hírzárlat ellenére a felismerések tényét azon nyomban bejelentették, addig a további, minden bizonnyal létező bizonyítékok (köztük állítólag az egyik gyanúsított lakásában találtak) titkosak. Ennek okáról a napvilágot látott találgatások a harmadik, még ismeretlen elkövető kézre kerítése érdekében lebegtetett vádalku lehetőségétől egy állítólagos védett tanú védelméig terjednek. Az ügyvédek mindenesetre várják, hogy megismerhessék e bizonyítékokat, annál is inkább, mert az eddig ismertté váltak alapján az alapos gyanú nem áll meg mindkét férfi esetében.

A rendőrség mostanáig 17 "gyanús" férfit fogott el - jelentette be a minap az ORFK kommunikációs igazgatója. Hacsak nem állnak elő meggyőző bizonyítékokkal a most letartóztatottakról, szép sorban mindegyiküket hírbe hozhatják a brutális móri rablógyilkossággal.

Miklósi Gábor

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/31. (08. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra