A Liget Budapest projekt összes új intézménye megnyílik 2023-ig és elkészül a megnövelt és megújított zöldfelületű park is – ígéri Baán László. A Liget Budapest projekt miniszteri biztosa most úgy látja, hogy jövő év közepéig az összes nagyberuházás elkezdődik a Városligetben, elvégre a fejlesztések kétharmada már most épül vagy elkészült, így várhatóan 2022-re valamennyi új épület állni fog. De az intézmények berendezéséhez kell még legalább egy év.
A húsz milliárdból felhúzott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületét a tavalyi nyitás helyett májusban sikerült átadni, de még nem működik. Jelenleg a múzeumi technológia beépítése, a műtárgyraktárak felszerelése zajlik, valamint a restaurátor műtermek berendezéseit építik és üzemelik be.
Most őszre ígérik a felújított Olof Palme Házat, bejárata előtt az új rózsakerttel, amiért persze ki kellett vágni jónéhány fát. Az épületben először a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyílik meg, később pedig állandó, interaktív tárlattal idézi meg a millenniumi Budapestet. Az épület elkészült, restaurálták a homlokzat Zsolnay-díszítését és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás, valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A rózsakertbe augusztusban érkeznek a rózsatövek, de az oda tervezett Zsolnay-szökőkút gyártását csak most kezdték meg.
A komáromi Csillagerődben helyezik el a Szépművészeti Múzeumból kitett gipszmásolat-gyűjteményét, így a vár rekonstrukcióját is ehhez a projekthez csapták. Az intézmény 2020 első felében nyit.
A japán SANAA építésziroda által tervezett Új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálók előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése jelentős késéssel, de elkezdődött. Az 1952-ben lebontott, szecessziós Városligeti Színház esetében viszont még a tervezésnél tartanak, bár Baán szerint a folyamat már a végéhez közelít, a sikeres közbeszerzési eljárás után a kivitelezés 2019 végén, 2020 elején kezdődhet el.
Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint az idén elindul a parkfejlesztés második üteme. Jó időzítéssel a tanévkezdésre adják át Budapest egyik legnagyobb játszóterét. Az ígéret szerint minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg- és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 ezer négyzetméteren
A parkban, ahol ugyebár a fűnek-fának kellene vinnie a prímet 7 új vagy megújított játszótér készül, de kialakítanak több sportpályát és egy 2 kilométeres, kivilágított futókört is. De a projekt játékmesterei továbbra is azt mantrázzák, hogy a park a mostaninál jóval zöldebb lesz.
A Néprajzi Múzeum épületének kivitelezése 2017 vége óta zajlik, most a mélyépítési szakasznál jár. A múzeum 2020 végére lesz szerkezetkész állapotban. Az egykori Hungexpo irodaházak helyén épülő Magyar Zene Házánál már a magasépítési munkálatok zajlanak. Gondoljuk csak el, ilyen ütem mellett hogyan készülne el a Nemzeti Galéria 2022-re, ha most kezdtek hozzá és kisebb néprajzinál két év alatt a mélyépítésig jutottak?
A Dózsa György úti 800 autót befogadó mélygarázst jövő nyárra ígérik. Az autómentes Városliget érdekében további földalatti parkolók is épülnek: az Állatkerti körúton 700, a Hermina úton 275 férőhelyes létesítmény. A Kós Károly sétány forgalommentes promenáddá alakul át, ezzel napi 10-15 ezer autótól mentesül a Liget.
A múzeumi negyed avatását eredetileg 2018-ra tervezték. Baán László a projekt miniszteri biztosaként még 2015-ben sem aggódott – legalábbi nyilatkozatai szerint – a csúszásban. Nem tartott sem a meglehetősen bonyolultnak ígérkező engedélyezési eljárás elhúzódása, sem a terület hiányos közműellátása miatt, holott annak idején a Gyurcsány-féle kormányzati negyednél éppen ezekbe buktak bele. Bízott a Fidesz-kormány csodafegyvereiben: a beruházásra kiemelt projektként számos törvényi előírás nem vonatkozik, az engedélyezési eljárás rövidített határidőket kell alkalmazni, miközben az esetleges fellebbezéseknek nincs halasztó hatálya.
A projekt mindezek ellenére kezdetektől csúszásban van. Az első nemzetközi építészpályázaton nem sikerült minden épületre tervezőt találni, így ki kellett írni egy újabbat, amelynek a végén ráadásul nem hirdettek győztest. De tovább tartott az egyes épületek tervezése részben a költségek lejjebb szorítása, a győztes épületek bonyolultsága miatt, részint a folyton változó kormányzati koncepció okán. Gondoljunk csak a közlekedési múzeum változó terveire, majd kiköltöztetésére a Ligetből. A simának hitt engedélyezési procedúra is megdöccent, az engedélyező hatósági rendszer átszabása és az ügyek megbízható káderekhez osztása ellenére is. A beépítést erősen ellenző Civil Zugló Egyesület, élén a kerület környezetvédelmi tanácsnokával, Várnai Lászlóval, első körben hat pert indított: a Néprajzi, a Közlekedési Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és két – a Dózsa György úti és a Hermina úti – mélygarázs építési engedélye ellen. Sikerrel. Ám hiába kötelezték új eljárásra a hatóságokat, az engedélyeket végül változatlan formában újra kiadták.
Eltartott egy ideig a kivitelezési konc leosztása is. A milliárdos megbízásokat ugyan egytől-egyig NER-kompatibilis cégek kapták, de a közbeszerzési eljárások hivatalos játéka így is hónapokig húzódott, ráadásul a leterhelt cégek se tudják tartani az ütemet.
Idén februárban még 2022 volt a véghatáridő. Nagyon szerették volna legalább a következő választási időszakra összehozni az óriásprojektet. Gyorgyevics Benedek szent esküvéssel ígérte, hogy akkorra már tényleg minden elkészül, beleértve a Kós Károly sétány lezárásához szükséges P+R parkolót és felüljárót is. A Magyar Narancs már akkor megírta, hogy ennek csekély a valószínűsége. A hét új létesítmény cirka 180 ezer négyzetméterének kialakítására dupla ennyi idő is kevés lenne.
Összehasonlításul: a 40 ezer négyzetméteres Müpa fölhúzása öt évbe tellett. A Városliget Zrt. – az engedélyeztetést margón kívülre helyező kiemelt beruházássá nyilvánítás mellett – azzal próbált gyorsítani, hogy mind a múzeumépületeket, mind a Zene, a Millennium és az Innováció Házát, valamint a Városligeti Színházat, a biodómot és a mélygarázsokat egyszerre építi, miközben a kísérő beruházásokat is megvalósítaná. Csakhogy a hazai építőipari kapacitás ehhez – különösen lakásépítési boom idején – kevés, és közben zajlik a budai Vár rekonstrukciója, az atlétikai vb létesítményeinek és a stadionoknak az építése is. Egy esetleges kormányváltás után megállított projekt – Karácsony Gergely már főpolgármesterré választására is belengette a stopot – tátongó munkagödröket, félkész épülettorzókat, feltúrt parkot és sok-sok kifizetetlen számlát hagyhat maga után.
