Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Népszavának adott interjút az után, hogy megvalósult a kutatóhálózat leválasztása. Ezzel kapcsolatban azt mondta:
„Érezzük a kutatóintézetek hiányát. Hogy egy példát mondjak: az MTA gyakran kap a törvény által előírt véleményezésre különböző szakmai anyagokat, amiket mindig továbbítottunk az adott témát ismerő intézetnek. Ezt most nem tudjuk megtenni, egy kissé el vagyunk akadva.“
De vannak kisebb, technikai jellegű problémák is, hiszen az ingatlanokat is elvették az MTA-tól. Míg eddig egyértelmű volt, hogy az MTA használhatja a kutatóintézetek termeit, most egy-egy ülés miatt is egyeztetni kell a két intézménynek.
„Visszás helyzet alakult ki a fiatal kutatókat támogató Lendület-pályázatok tekintetében is: a pályázatokat az Akadémia írja ki és bírálja el, de a program támogatásának összegét a kutatóhálózat új fenntartója, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kapta meg“
Sokkal nagyobb kihívást jelent, hogy mi legyen az MTA feladata a jövőben a kutatóintézetek nélkül. Lovász szerint az MTA-nak tejesen újra kell gondolnia küldetését, stratégiáját. Az elnök szerint a december másodikára összehívott rendkívüli közgyűlésen erről is szó esik majd. „Ebben az új helyzetben az Akadémiának jobban el kell majd mozdulnia abba az irányba, hogy az egész tudományosság képviselője legyen.“
Lovász azt is elmondta, havonta egyszer egyesztet az ELKH elnökével, Maróth Miklóssal. Az ELKH „még küzd az alakulás nehézségeivel“ Lovász információi szerint, de a kutatóhálózat van annyira jól szervezett, hogy ebből nem adódnak komoly problémák.
A saját szerepével szemben is kritikus Lovász:
„Az utóbbi másfél évben nem tudtam lefeküdni anélkül a gondolat nélkül, hogy ma nem csináltam-e valamit rosszul. Például még ma sem tudom, nem kellett volna-e másfél évvel ezelőtt lemondanom, tiltakozásul a törvény ellen, ami elvette az Akadémia finanszírozását, majd a kutatóhálózatot. Ha így tettem volna, nagy valószínűség szerint ügyvezető elnökként úgyis folytatnom kellett volna.“
