Magyar Péter a félelnöki rendszer bevezetéséről beszélt, Orbán sajtófőnöke szerint ez „hírlapi kacsa”

  • narancs.hu
  • 2025. január 14.

Belpol

Magyar Péter szerint a kormány Alaptörvényt akar módosítani és közvetlen elnökválasztáson gondolkodik.

„Ez egy tipikus hírlapi kacsa” – így reagált a Telex megkeresésére Orbán Viktor sajtófőnöke azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter információi szerint a kormány félelnöki rendszert vezetne be Magyarországon.

A Tisza Párt elnöke hétfő esti, a Youtube-on közvetített tájékoztatóján arról beszélt:

„Eljutottak hozzánk olyan hírek, miniszterelnök úr, nem is egy helyről, hogy önök jelenleg a félprezidenciális rendszer bevezetését fontolgatják.”

Magyar Péter úgy folytatta, hogy a kormány Alaptörvényt akar módosítani és közvetlen elnökválasztáson gondolkodik. Az ellenzéki politikus szerint erről meg kellene kérdezni a választókat is, ezért arra kérte a jelenleg Indiában tartózkodó Orbán Viktort, hogy a szokásos pénteki rádióinterjújában kommentálja a félelnöki rendszerrel kapcsolatos híreket.

Havasi Bertalan a miniszterelnöknek címzett beszéd állításait a Telexnek küldött levelében először „hírlapi kacsának” minősítette, majd néhány perccel később egy újabb emailben a következőt válaszolta: „Sajnáljuk, hogy Magyar Péter éppen aktuális hazugságának újra áldozatává váltak. Ez ugyanolyan hazugság, mint »a szír elnök Magyarországra érkezése« vagy »az embercsempész gázoló«”.

A félelnöki rendszer egy olyan kormányforma, amelyben egyszerre kormányoz a viszonylag nagyhatalmú, egyaránt a parlamentnek felelős elnök és a miniszterelnök. A jelenlegi magyar berendezkedéssel szemben az elnök szerepe a félprezidenciális rendszerben nem ceremoniális, hanem valódi hatalma van, közvetlenül választják, ám a parlament akár el is mozdíthatja posztjáról. Ilyen a parlamentáris berendezkedés jelenleg például Franciaországban, Lengyelországban és Ukrajnában is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.